Stoptábla a távközlési díjakra - miért szálltak el az árak a telekomszolgáltatásoknál? 

Idén januárban jelentette be a Telekom, hogy áprilistól 3,7 százalékos automatikus díjkorrekciót hajt végre az előző évi infláció alapján – ez a három nagy hazai szolgáltató közös gyakorlatává vált az utóbbi években. A mostani bejelentés viszont érdemi irányváltás. A vállalat közleményében úgy fogalmaz: a magyar gazdasági környezet változása és a kormány inflációcsökkentő erőfeszítései indokolták a döntést.

Ami igazán figyelemre méltó: a Telekom nemcsak az idei díjkorrekcióról mondott le, hanem legalább 2026 első félévének végéig nem hajt végre egyoldalú áremelést, sem inflációkövető díjmódosítást. Ez a piacon példátlan hosszúságú önkorlátozásnak számít.A háttérben komoly alku zajlott. Az elmúlt napokban kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek a távközlési cégek vezetői és a kormány képviselői. A kabinet világossá tette: ha a cégek nem önként lépnek, akkor jogszabályi eszközökkel avatkoznak be. Úgy tudjuk, volt olyan pont, amikor a kormány minimum 10 százalékos díjcsökkentést is elvárt volna – de végül a már bejelentett idei emelések visszavonása került napirendre.

A 4iG és más szolgáltatók nem sokkal a Telekom után jelentették be, hogy nem emelik a lakossági távközlési szolgáltatások árait. Bár a hivatalos kommunikáció szerint ez önkéntes piaci döntés volt, nem kérdés, hogy a háttérben erős kormányzati nyomás és egyeztetési folyamatok álltak.

Ez most win-win helyzetnek tűnik: a kormány elmondhatja, hogy megvédte a lakosságot az inflációs nyomás újabb hullámától, a szolgáltatók pedig – legalábbis egyelőre – elkerülték a hatósági beavatkozás kockázatát.

Kérdés, hogy hosszabb távon fenntartható-e ez a kompromisszum, különösen egy olyan iparágban, ahol a működési költségek jelentős része devizában, a bevételek viszont forintban keletkeznek. De az biztos: a mostani lépés fontos jelzés a fogyasztók felé, és újra megmutatta, mekkora mozgástér maradt a szabályozott piacokon – akár önként, akár politikai ráhatás nyomán.

Nagyon elszálltak az árak

A díjemelés hosszú éveken át tabu volt a távközlésben. Mára sokan talán el is felejtették, de volt idő, amikor a távközlési szolgáltatások ára évről évre egyre olcsóbbá vált – legalábbis reálértéken.

A 2010 és 2020 közötti évtizedben a magyar távközlési piac nemcsak tartotta magát egy adott árszinten, de még a szektorális különadókkal együtt is képes volt úgy fejleszteni, hogy az előfizetők mindebből szinte semmit sem éreztek meg a havi számlákban.Pedig a háttérben komoly beruházások zajlottak: hálózatfejlesztés, spektrumvásárlások, 4G/5G előkészítés – mindezt úgy, hogy közben az áremelés szinte szitokszónak számított a piacon. Ez a korszak azonban véget ért.

A 2022-es energiaválsággal és az egekbe szökő inflációval megtört a korábbi trend. A szolgáltatók – nemzetközi gyakorlatokat követve – bevezették az úgynevezett inflációkövető díjkorrekció intézményét. Ez egyfajta automatizmus: az előző év hivatalos inflációs adatát vetítik rá az aktuális díjakra, jellemzően évente egyszer. Ez önmagában nem magyar innováció, de kevés piacon volt ilyen markáns hatása az árakra, mint nálunk.

A Magyar Telekom 2023. március 1-jén lépett először ezzel a modellel: akkor 14,5 százalékkal korrigálta a tarifákat. 2024-ben ezt újabb 15 százalékos emelés követte, amely kis mértékben elmaradt a KSH által mért 17,6 százalékos éves inflációtól – de az ügyfeleknek ez aligha jelentett megnyugvást.

A Yettel hasonló utat járt be: 2023-ban 14,5 százalékos, 2024-ben pedig 15,3 százalékos díjemelést hajtott végre, amely a piaci realitások és az inflációs nyomás tükrében volt nehezen elkerülhető. A One Magyarország – akkor még Vodafone néven – más logikát alkalmazott: nem a naptári évhez, hanem az augusztus 31-ével záruló pénzügyi évhez igazították a korrekciót.

Az első ilyen módosítás a cégnél 2023 januárjában történt, 9,39 százalékos mértékkel, majd a másodikra 2024 tavaszán került sor – akkor a szerződés szerint engedélyezett 22 százalék helyett „csupán” 15,4 százalékot érvényesítettek.

A számok nem hazudnak: érzékelhető drágulás volt

Ha összeadjuk a 2023-as és 2024-es korrekciókat, a kép elég markáns: a Magyar Telekom összesen 33,1, a Yettel 33,5, a One/Vodafone pedig összesen 28,9 százalékkal emelte árait. Ez tehát az a drágulás,amit két év alatt kellett „lenyelni” a magyar távközlési előfizetők többségének.

Ugyanakkor jegyezzük meg, a kormány nem csak kért, hanem adott is a telekom cégeknek. 2024-től megszűnt a távközlési cégeket érintő közműadó, 2025-től pedig kivezetésre kerül a távközlési különadó is – ezzel egy többéves, jelentős költségterhet jelentő időszak zárul le a szektor számára.A két adónem együttesen nem kis pénzről szólt. A Magyar Telekom esetében például csak 2023-ban mintegy 35 milliárd forintos tételt jelentett ez a két adónem, míg a 4iG csoporthoz tartozó távközlési leányvállalatoknál több mint 6 milliárd forintot.