Stratégiaváltás a Molnál: a megújulók felé vezet a megújulás útja?

A világ energiapiacán általában nem nagyon keverednek a legnagyobb olaj- és gázipari vállalkozások az árampiac óriásaival. Ahogy a szakmában mondják, van, ahol felrobbanhatsz, van, ahol megrázhat az áram. Mint látni fogjuk, azért olyan is van, ahol mindkét veszéllyel számolni kell.

Mindenesetre, ha a környékünkön körülnézünk, olyan klasszikus olajipari játékosokat látunk, amilyen a magyar Mol, az osztrák OMV vagy az angol-holland Shell. Csábító példák, hiszen ezekkel a töltőállomásokkal találkozhatunk a mindennapjainkban.

És vannak az áramszolgáltatók, megint csak a régió példáiból mazsolázva, az E.ON, az MVM vagy a CEZ: ezek mind villamos energiára szakosodott cégek. 

Keveredhetnének is

Pedig nem feltétlenül érdemes az energiaiparon belül ilyen éles különbséget tenni: elég, ha arra gondolunk, hogy az autógyártók sem választanak, hogy belsőégésű motorral hajtott vagy elektromos autókat gyártanak. Vannak persze specialisták, de a legtöbb nagy gyártó mindkét pályán focizik.

A globális piacon a szénhidrogén és az áram is keveredik, például a kereskedelemben jellemző, hogy ugyanaz a cég gázzal, árammal, esetleg olajjal is foglalkozik, és vannak ismert keveredések is: a francia GdF nevében (ma már Engie) a G betű egykoron a gázra utalt, aztán hatalmas áramkapacitásokat épített ki a globális csoport.

A Mol nyitott

Mindenesetre megszoktuk, hogy ezek között a területek között nincs igazán átjárás. De ez nincs kőbe vésve, és ha egyelőre kicsiben is, de a magyar olajipari órás, a Mol most éppen ilyen átjárásra tesz kísérletet. 

A társaság ugyanis bejelentette, hogy három napelemparkot állít üzembe, egy negyediket pedig megvásárol. Az eddigi három helyszín Százhalombatta, a Dunai Finomító területe, Tiszaújváros, ahol a Mol petrolkémiai fellegvára (az egykori TVK) található, valamint Füzesgyarmat, a cég úgynevezett főgyűjtő-állomása. Az új telep egy másik „gyarmaton”, Fehérgyarmaton lesz.

Ez egy teljesen új cég

A Mol teljesen megváltozott, a 2030-ra megfogalmazott stratégia alapvetően formálná újra a csoportot. 2019-ben ugyan azt még nem lehet mondani, hogy a cégcsoport ne olajipari és petrolkémiai cég lenne, de a társaság stratégiája nagyon erősen a fogyasztói szolgáltatásokra, illetve a mobilitás egészére fókuszál.

A jövőre vetített üzleti trendek lényege, hogy a világ átalakulhat, de a Molnak nem kell eltűnnie, csak meg kell értenie az idők szavát. Lehet, hogy a közlekedésben már nem lesz egyeduralkodó a benzin és a gázolaj (ez talán már el is dőlt), de akkor a cégnek is bele kell tanulnia az alternatív hajtásba, vagyis elsősorban az elektromosságba.

Valami elindult

Ma már a Molnak olyan területeken is vannak érdekeltségei, amelyre akár csak 4-5 éve senki sem gondolt volna. Iilyen az

• ITK-buszgyár, 
• a Limo autómegosztó (nagyrészt elektromos hajtással), vagy
• a Fonte Viva ásványvízcég.

Ezek nem annyira az olajiparhoz, hanem az emberek mobilitási szokásaihoz kapcsolódnak. 

A busz vagy a carsharing esetében ezt aligha kell megmagyarázni, de a töltőállomásokon kapható ásványvíz is ilyen „mobilitási kellék” lehet. Talán akad, aki emlékszik arra, hogy a Mol a sörpiacra is majdnem belépett - ez talán kevésbé kapcsolódik a mobilitáshoz, vagy legalábbis fogalmazzunk úgy: a sofőrök világában nem kívánatos, legfeljebb az utasok esetében. Annyiban persze lényegtelen a fejtegetés, hogy ebből a tervből nem lett semmi.

De hogy jön ide az áram?

Az áram szerepét egy mobilitási vállalatcsoport életében aligha kell túlgondolni, agyonmagyarázni. Ha az alternatív hajtás az elektromos áram, ha a benzinkutaknál egyre több helyen elektromos töltő is található, ha maga a Mol az ország legnagyobb egyedi áramfelhasználója, akkor természetesen lehet értelme a csoporton belüli áramtermelésnek.

Az pedig már a Mol értékválasztása, hogy nem gáztüzelésű erőműveket vásárol, ami elsőre talán közelebb van a világához, hanem kifejezetten a megújuló források mellett tette le a voksát.

Ez ma elsősorban naperőműveket jelent, de tervekben szerepel geotermikus (fűtésre és energiatermelésre egyaránt alkalmas) létesítmény is.

Kereskedelem is lesz

A csoport életében a nulladik lépés az egyensúly elérése, vagyis az, hogy a cég annyi megújuló forrásból származó áramot állítson elő, amennyi megfelel a saját felhasználásának (a töltőállomások, a finomítók és más egységek energiaelhasználásának).

De a jövőben a cég könnyen többet is termelhet saját igényeinél és értékesíthet is áramot. Konkrét fejlesztési tervekről ugyan még nem tudni, de gyakorlatilag bármelyik nagy kiterjedésű napelempark bővíthető.

A mai méretek

A Mol a jelenlegi termelésével körülbelül 9000 háztartásnak áramellátását biztosítja, megújuló forrásaival pedig 11 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását kerüli el, ami nagyjából 3000 autó éves szennyezésének felel meg. A már működő három naperőmű összteljesítménye 18,4 megawatt, ehhez jön majd a fehérgyarmati park 5 megawattja.

Ez az összterület ma 13 focipályányi napcellát, összesen 64 594 darab panelt jelent. Az pedig inkább csak a szakmának fontos, hogy a már átadott parkok még az úgynevezett KÁT (KÁT – kötelező átvételi rendszer) szisztémában készültek, vagyis nagyon kedvező elszámolásúak a villamos energia rendszerirányítójával szemben.

De ha van cég, amely megteheti, hogy a tiszta források iránti elkötelezettsége jegyében a jövőben is kitartson a száz százalékban megújuló áramforrások mellett, akkor a Mol biztosan ilyen.