Súlyos gondokkal küszködik Európa második legnagyobb gazdasága

A francia gazdaság a járvány miatti lezárások feloldása utáni gyors, de rövid felpattanás után nem tudott érdemi növekedési pályára állni, a pandémia miatt pedig az egyik legnagyobb gazdasági veszteséget szenvedte el, közel 8 százalékos visszaeséssel.

A franciák már sok pénzt le is hívtak az uniós Helyreállítási Alapból, ennek ellenére az idei év első negyedévében csökkent a gazdaság bővülésének tempója, hiszen az alig 0,3 százalékkal haladta meg az előző három hónap teljesítményét.

A második negyedévben pedig már nem tudott növekedni a francia gazdaság, habár a várakozások 0,3 százalékos bővülésről szóltak.

A francia GDP változása az előző negyedévhez képest 

Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint idén mindössze 2,4 százalékos GDP emelkedés várható, jövőre pedig 1,4 százalékos növekedésre van most kilátás, igaz, ebben nincs benne egy energiaválság forgatókönyve.

A vásárlóerő is fogytán van, és ez megmutatkozik az inflációs adatokban, amelyek az egyik legjobbnak számítanak az euróövezetben: idén 6, jövőre pedig 4 százalék körüli drágulás várható Franciaországban.

Az export és az import növekedési tempója is lassul, a turizmus és a közlekedési járművek gyártása azonban nagyon gyorsan visszaépült - írja az Európai Bizottság.

A legnagyobb kockázatnak - a felújítási munkálatok elhúzódása miatt - az elektromos áram ellátást, és az orosz gáz esetleges elzárása miatti energiaellátási gondokat jelölte meg a Bizottság.

Az államadósság meghaladja a GDP 112 százalékát, miközben a katonai kiadások jelentősen emelkedtek az utóbbi két évben. Az államkötvények hozamszintje a háború kirobbanása óta háromszorosára emelkedett, drágítva az államadósság finanszírorozását.

Franciaország államadóssága a GDP-hez viszonyítva (%)

A háború nagyot ütött a gazdaságon

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Franciaország példátlan kiadásokra kényszerült a koronavírus-válság idején, mert csak így tudta megakadályozni a gazdaság összeomlását.

Majd a tavalyi év biztató eredményeit követően – amikor az előző évi 8 százalékos visszaesés nagy részét ledolgozták a 7 százalékos bővüléssel – jött az orosz-ukrán háború, amely nagyot ütött a francia gazdaságon, így álom maradt a gazdaság izmos bővülése.

Ezért most a stagnálás jeleit mutató gazdaság mellett hatalmas erőfeszítéseket kell tenni, hogy vissza tudják állítani büdzsé egyensúlyát. Erre a májusban kinevezett új költségvetési miniszter, Gabriel Attal ígéretet is tett megbízólevelének átvételekor, amikor arról beszélt, a költségvetési egyensúlyt könyörtelenül fenntartja majd, illetve hogy csökkenteni kell Franciaország eladósodottságát.

A költségvetési hiány alakulása a GDP százalékában

Ez nem lesz egyszerű feladat, mert miközben az állami kiadások visszafogásával igyekeznek segíteni a költségvetés egyensúlyát, illetve csökkenteni az eladósodottságot, addig a másik oldalon korlátozni kell az orosz-ukrán háború miatt kialakult életszínvonal-válság következményeit.

Tetézi a bajokat, hogy az előző Macron-kormány 25 milliárd eurót ígért az idei évre az energiaárak emelkedésének ellensúlyozására, az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelésének hatására azonban az erre felvett adósság költségei emelkedni fognak. 

Energiaellátási gondok

Gondot jelent az is, hogy Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint fel kell készülni az orosz gázszállítás teljes leállására is. 

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy igyekeznek ugyan felgyorsítani az energetikai függetlenedést az orosz energiahordozóktól, annak azonban ára van.

Egyrészt csökkenteni kell a gázfogyasztást, meghatározott időszakokban, akár a teljes leállásra is sor kerülhet.

Másrészt megfelelő mennyiségű gázkészletet kell felhalmozni, gyorsítani kell a megújuló energiatermelés elterjedését, illetve az új atomreaktorok építését.

Több nagy gyár - mint például a Stellantis és a Michelin -  már jelezte, hogy az orosz gázszállítások esetleges leállítása miatt már megtettek előzetes óvintézkedéseket. Úgy alakítják át az energiatermelésüket, hogy olajjal is tudjanak működni az eddigi gáz helyett. 

Az EU tagállamok GDP-arányos adóssága (%)

Az sem könnyíti meg a francia döntéshozók helyzetét, hogy néhány atomerőmű szokásos karbantartására éppen mostanában kerül sor, így három évtizedes mélypontra esik Franciaországban a hasadóanyagokkal termelt energia mennyisége.

Az energiahordozók behozatalánál nagyon sokat számít, hogy az év eleje óta a dollár 14 százalékot erősödött az euróval szemben,  ami szintén drágítja az amúgy is magas szinten maradt energiaárakat.

20 év óta először fordult elő, hogy a dollár és az euró ugyanannyit ért, ennek hátterében az európai gázellátást övező aggodalmak állnak, melyek az eurót gyengítik.

Megélhetési gondok

A megélhetési válság a franciáknál már korábban jelentkezett, és nagy szerepe volt az elnökválasztás eredményében. A társadalom jelentős része leszakadt, és a magas infláció a szegényebbek megélhetését nagy mértékben nehezíti.

Az infláció alakulása az elmúlt egy évben

Hogy valami nagyon nincs rendben a francia gazdaságban, azt az is mutatja, hogy míg 2021 utolsó negyedében még 0,6 százalékkal emelkedett a háztartások fogyasztása, addig április és június között már 1,3 százalékkal esett. Ezt az energiaköltségek emelkedése, és a romló ellátási helyzet magyarázza. Az infláció, elsősorban a rezsiköltségek drágulása valóban rengeteget rontott a vásárlóerőn.

A nehézségeket növeli, hogy a koronavírus-járvány ismét fellendülőben van, így már az is szóba került, hogy ismét bevezetik a kötelező maszkviselést, ami akár korlátozásokat is előre vetíthet.. 

A változóban lévő körülményeket mutatja az is, hogy a vállalkozások már érzik a bajt. A francia beszerzési menedzserindex (bmi) adata a májusi 57 pontról 52,8 pontra esett vissza júniusban,holott az elemzők előzetesen 56 ponttal számoltak.

 A jelek arra utalnak, egyre nagyobb az esély arra, hogy idén stagnálni fog a francia gazdaság, de jövőre akár recesszióba eshet. A helyzet leginkább az energiaellátáson fog múlni.