Súlyos vita robbant ki Bécs és Budapest között – Paks áll a háttérben

A magyar-osztrák kapcsolatok a rendszerváltás óta hagyományosan stabilnak tekinthetők: Magyarország továbbra is Ausztria 7. legfontosabb exportpiaca, Ausztria pedig a 4. legfontosabb kereskedelmi partnerünk, emellett a második legnagyobb befektető itthon, mintegy 1 400 osztrák leányvállalattal.

Az elmúlt másfél-két évtizedben azonban a két ország kapcsolatát több vita is terhelte, ezek egy része politikai természetű volt: a munkaerőpiac, a menekültválság, a bankadó, és legutóbb az azbeszt ügy.

A dunai szállítmányozás ügye

Az idei aszály és a Duna magyarországi szakaszán is tapasztalható vízszintcsökkenés miatt a paksi erőmű hűtése veszélybe került. Annak érdekében, hogy az erőmű biztonságosan üzemeljen, egy fenékküszöb kiépítését rendelte el a magyar kormány, amely november 30-ig készülhet el - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzése.Az építkezés idejére a hajóforgalmat az érintett szakaszon leállították, emiatt pedig Ausztria ismét kritikával illettette a magyar megoldást. A bécsi székhelyű Pro Danube International szerint a hajóforgalom és a szállítmányozás ilyen szintű korlátozása beláthatatlan következményekkel járhat:

• Az intézet elemzése arra mutat rá, hogy az ilyen szintű korlátozás miatt felborulnak a rakományáramlások, nőnek a költségek, csúsznak a határidők, emiatt pedig a Duna mint megbízható szállítmányozási útvonal jelentősen veszít a korábbi reputációjából.
• Érvelésük szerint mindezek a kockázatokat csökkenteni lehetne ideiglenes hajózási ablakok biztosításával, amelyek így tervezhető, mégis biztonságos módot nyújtanának a szállítmányozók számára.

Az osztrák szállítmányozási ágakban a folyami szállítási kategória nem kiemelkedő arányú – a Duna részesedése a teljes osztrák áruszállítási volumenből mindössze 0,9% volt 2024-ben. A szállítmányozási kategória fontossága inkább az áruforgalomban rejlik: az elmúlt évek adatai alapján átlagosan 90–94%-ban a dunai áruforgalom nem osztrák belföldi forgalom, hanem nemzetközi vagy tranzitforgalom.A kialakult paksi helyzet több okból is nehézséget állít az osztrák folyami szállítmányozás elé.

Egyrészt az ország földrajzi helyzete miatt, mivel Ausztria a Duna felső szakaszán helyezkedik el, ha a hajózhatóság Magyarországon megszakad, akkor az Ausztriából keletre tartó hajók nem tudják folytatni az útjukat.Másrészt a hajózást nem lehet alternatív szállítási módokkal egyszerűen kiváltani.

Ha egy dunai szakasz nem hajózható, akkor meg kell oldani az áru más módon történő szállítását – vasúti vagy közúti –, vagy várakozhatnak a hajók addig, amíg újra el nem indítják a forgalmat. Az előbbi megoldás jelentős többletköltségekkel jár, az utóbbi pedig időveszteséget generál.

Harmadrészt a dunai szállítmányozásban előny, hogy nagy tömegű, viszonylag alacsony értékű árut lehet szállítani. Ilyen áruk közé sorolhatók az ömlesztett áruk, mint a gabona, az építőanyagok, a fémipari termékek, az ásványi és egyéb mezőgazdasági termékek is.