Szakértők: törékeny jég a vagyonadó – kulcskérdés az adóalap meghatározása

Az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni. A KPMG szakértői szerint a szabályozás sikerének kulcsa végső soron nem a tervezett bevétel nagysága, hanem a rendszer gyakorlati működőképessége lehet.

A jelenlegi tervek szerint az adó hatálya pénzügyi megtakarításokon túl kiterjedne az ingatlanokra, a vállalkozásokban meglévő részesedésekre, a gépjárművekre, valamint a műtárgyakra, ékszerekre, gyűjteményekre és más értékes vagyontárgyakra is.

A valódi kérdés nem az adókulcs mértéke, hanem az adóalap meghatározása – a rendszer működőképességének kulcsa az átláthatóság, és az ellenőrizhetőség.

Jól kell „belőni”

A túl széles adóalap kiskapuk keresésére ösztönözhet, a bonyolult értékelési szabályok növelhetik az adminisztratív terheket, a bizonytalan szabályozás pedig jogvitákhoz vezethet. Rosszabb esetben akár tőkekivonás, kényszerű értékesítés is jelentkezhet – értékel a KPMG.

A költségvetés szempontjából végső soron azt érdemes mérlegelni, hogy a vagyonadóból származó bevételek hogyan viszonyulnak a rendszer működtetésének költségeihez, az adminisztráció, az ellenőrzés és a jogviták költségeihez, valamint azesetleges tőkekiáramlás és az elmaradó befektetésekből eredő veszteségekhez. Ez lényegében egy költség-haszon mérlegelés – foglalja össze Szücs Andrea, a KPMG magánszemélyek adózásával foglalkozó üzletágának vezetője.

Nem csak a milliárdosokat érintheti

Az 1 milliárd forintos értékhatár akár széles kört is érinthet. Ilyenek például azok a családi vállalkozók, akik évtizedek alatt építették fel vállalkozásukat, a többgenerációs ingatlanvagyonnal rendelkező családok vagy az olyan örökösök, akiknek jelentős vagyona nagyrészt vállalkozásokban vagy ingatlanokban áll, életmódjuk és bevételeik alapján azonban mégsem tekinthetők tehetősnek.

A vagyonadó hatása ráadásul nem kizárólag az adófizetőknél jelentkezhet: közvetetten érintheti azokat a kulturális, oktatási vagy civil kezdeményezéseket is, amelyek működésében ma jelentős szerepet játszanak a magánadományok.

Egyáltalán, mi a vagyon?

Egy működő vagyonadó kialakításának egyik legnehezebb pontja az adóalap meghatározása. A pénzügyi eszközöknél – bankszámlák, tőzsdei részvények vagy befektetési jegyek – egyszerűbb lehet az érték meghatározása. Sokkal összetettebb a helyzet azonban az ingatlanok, gépjárművek és nem tőzsdei céges részesedések esetében. Egy ingatlan aktuális piaci értékét számos tényező befolyásolja, míg egy nem tőzsdei vállalkozás értékét nem lehet egyszerűen a könyv szerinti saját tőkével azonosítani.

A jövedelemtermelő képesség, a piaci pozíció, a növekedési potenciál, a szerződésállomány vagy éppen a goodwill mind szerepet játszhat az értékelésben.

Egy kortárs festmény, egy örökölt ékszer, egy veteránautó, egy többmilliós karóra vagy akár egy jelentős borgyűjtemény értékének meghatározása már jóval összetettebb kérdéseket vet fel. Egyes vagyontárgyak esetében például a tulajdonos személye vagy a tulajdonszerzés időpontja nem feltétlenül igazolható, ezért minél több egyedi és nehezen értékelhető vagyonelem kerül az adóalapba, annál nagyobb a bizonytalanság és az értékelési viták kockázata.

Eltérő tapasztalatok

Svájcban a vagyonadót fejlett adatszolgáltatás, nyilvántartási háttér, részletes értékelési módszertan és hosszú évek alatt kialakult adóhatósági gyakorlat támogatja. A decentralizált, kantonális rendszer miatt azonban a svájci modell nem ültethető át egyszerűen Magyarországra.

Ezzel szemben Franciaországban a korábbi, széles körű vagyonadót egy elsősorban az ingatlanvagyonra koncentráló adó váltotta fel. A példa arra is rámutat, hogy a pénzügyi és vállalkozói vagyon széles körű adóztatása tőke- és adóügyi illetőség áthelyezésére ösztönözhet, miközben az összetett értékelés és ellenőrzés jelentős adminisztratív terhekkel járhat.

Nemcsak elmehetnek, nem is jönnek

A vagyonadó hatásainak vizsgálatakor nemcsak az esetleges tőkemenekülést vagy a Magyarországon élő vagyonos magánszemélyek elköltözését érdemes figyelembe venni.

Legalább ilyen fontos lehet az is, hogy egy vagyonos külföldi magánszemély a jövőben Magyarországot választja-e életviteli központjaként és adóügyi illetősége helyszíneként.

Egy széles körű, a globális vagyonra is kiterjedő vagyonadó esetén ugyanis egy Magyarországra költözést mérlegelő magánszemélynek már nemcsak az itteni személyi jövedelemadóval kellene számolnia, hanem azzal is, hogy teljes, akár több országban tartott vagyona mekkora éves többletterhet jelent számára. Ebben az esetben a magyar állam nemcsak a tervezett vagyonadótól eshet el, hanem azoktól a jövőbeni személyijövedelemadó-bevételektől is, amelyek az érintett magánszemély osztalékából, tőkepiaci ügyleteiből és más külföldi befektetéseiből származó jövedelmeiből származtak volna.