Szinten tartotta a kamatokat az MNB

Elemzések2019. júl 23.Harsányi Péter

Nem változtatott a kamatlábakon az MNB a mai kamatdöntő ülésén, aminek tükrében alacsony szinten maradhatnak a hitelkamatlábak is. A nemzetközi jegybankok lazuló politikája miatt a forint az elmúlt egy évben kialakult sávjában maradhat középtávon.

Miről döntött ma az MNB?

A várakozásoknak megfelelően szinten tartotta az MNB a 0,90 százalékos irányadó rátát, valamint az egynapos betéti és hitel kamatlábakat is -0,05 és 0,90 százalékon hagyta.

A mostani tartás, illetve a júniusi enyhe szigorítás (likviditásszűkítés) összességében nagyobb jelentőséggel bír, mint amit sok piaci szereplő gondol, ugyanis a nagyobb jegybankok, úgymint a Fed vagy az Európai Központi Bank fokozatosan elmozdulnak a lazítás irányába, ami egyre jobban növeli a kontrasztot, és ezáltal csökkenti a leértékelődési nyomást a forinton.

A forint tekintetében ugyanakkor kiegyensúlyozottak a kockázatok. Az egyik oldalról a stabil fundamentumok, az ismét növekvő folyó fizetési mérleg többlet, valamint Magyarország folyamatosan csökkenő külső sérülékenysége vonzóbbá teszi a hazai fizetőeszközt, míg a magasabb nemzetközi kockázatok, és a mérsékeltebb reálkamatok fékezik a forint jelentősebb felértékelődését.

Ezzel összhangban az elmúlt egy év során kialakult sávban oldalazhat az euró/forint devizapár középtávon, igaz egy-egy átmeneti kilengés elképzelhető, amennyiben a nemzetközi piacokon ismét megnőne a bizonytalanság és lecsökkenne a befektetők kockázati étvágya.

Nincs sok újdonság a közleményben

A jegybanki közlemény nem tartalmazott túl sok újdonságot. Az indoklás szerint az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs mutatók ennek fényében fokozatosan 3 százalék közelébe süllyedhetnek.

Az MNB ismét kiemelte, hogy a piaci szereplők elkezdték árazni a Fed és az Európai Központi Bank várhatóan lazuló monetáris politikáját.

A monetáris tanács figyelemmel követi továbbá a Magyar Állampapír Plusszal kapcsolatos fejleményeket, illetve annak infláció leszorító hatását. Az új lakossági állampapírból már több mint 1300 milliárd forintnyi fogyott, így joggal feltételezhető, hogy a lakosság a fogyasztás mérséklése mellett növelte a megtakarításait, ami lefelé segíti az inflációs mutatókat.

Július elejétől 300 milliárd forintos keretösszeggel az MNB elindította a vállalati kötvényvásárlási programját, amely Növekedési Kötvényprogram névre hallgat és a hazai vállalati szektor finanszírozásának többszínűségét hivatott elősegíteni.

A vállalati kötvénykibocsátásokra várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A program egyébként kiegészíti a 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót, amelynek keretében az év első felében a résztvevő hitelintézetek közel 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv szereplőkkel.