Tanulságosak a Sparral és az eMag-al szembeni GVH eljárások - mutatjuk, miért

Tavaly decemberben jelentette be a kormány az idén elindult Demján Sándor Programot, amelynek célja a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitel–, illetve versenyképességük javítása.

A program különös figyelmet fordít az infrastruktúra- és kapacitásbővítéssel, piacbővítéssel, exporttal, technológiai fejlesztéssel, digitalizációval, energiahatékonyság-javulással és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos beruházások támogatására.

A hazai kkv-k támogatására a Gazdasági Versenyhivatal is következetesen törekszik. Ez alapvetően négy nagy területen mutatkozik meg.

1. Versenyfelügyeleti eljárások eredményei: A nemzeti versenyhatóság következetesen törekszik arra, hogy egyes eljárásai eredményeként a hazai kis- és középvállalkozásokat támogató vállalásokat érjen el. A vállalások pontos megvalósítását a GVH minden esetben ellenőrzi, és ha szükséges átfogó utóvizsgálatot indít. A versenyfelügyeleti eljárásokban a jogsértést első alkalommal elkövető és a hatósággal együttműködő kkv-k bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesülhetnek.
2. Elemzések és piackutatások hasznosulása: Az elemzések és piackutatások témaválasztása, illetve a megállapítások alapján megfogalmazott javaslatokban, a versenypártolási tevékenysége során a GVH törekszik arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat segítő eredményeket érjen el.
3. Széleskörű tudásmegosztás: A GVH az eljárási és elemzési tapasztalatai alapján széleskörű edukációs, tudásmegosztó tevékenységet végez, és egyértelmű célja a jogkövetésre törekvő vállalkozások támogatása.
4. Bürokráciacsökkentés és egyszerűsített fúziókontroll: Az összefonódás bejelentések eljárásrendjének kialakítása, illetve a bejelentett fúziók elbírálása során a GVH törekszik arra, hogy olyan folyamatokat alakítson ki és alkalmazzon a gyakorlatban, amelyek lehető legkevésbé terhelik meg az érintett vállalkozásokat.

A GVH szakmai tevékenységének jelentős részét a versenyfelügyeleti eljárások lefolytatása teszi ki. A nemzeti versenyhatóság következetesen törekszik arra, hogy egyes eljárásai eredményeként a hazai kis- és középvállalkozásokat támogató vállalásokat érjen el az eljárás alá vontaknál.

A Spar és az eMAG is a hazai kkv-kat támogató vállalásokat tett a GVH eljárásának köszönhetően

Most két ilyen ügyet emelek ki. Az egyik ilyen a Sparral szembeni eljárás volt. A 2020 decemberében lezárult vizsgálat során a GVH feltárta, hogy a kiskereskedelmi cég jogsértő beszerzői gyakorlatot alakított ki, valamint visszaélt jelentős piaci erejével. A GVH megállapította, hogy a Spar bónuszrendszere indokolatlanul és egyoldalúan írt elő díjakat a beszállítóknak azért, hogy termékeik a bolthálózat polcaira kerülhessenek.

A GVH Versenytanácsa a jogsértések megállapításán túl egy összetett, mintegy 1,7 milliárd forintos kötelezettségvállalási program végrehajtását rendelte el a cég számára az eljárás eredményeként. Ennek része volt teljesen új, korábban nem létező munkahelyek létesítése is.

• Spar a versenyhatóság felé azt vállalta, hogy hat regionális szállítói központot (Győr, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) alakít ki a magyar helyi kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére.
• A cég vállalta, hogy a regionális rendszer 90%-ban új mikro-, kis- és közepes méretű beszállítóknak juttat lehetőségeket.
• Emellett a Spar vállalta azt is, hogy a minőség-audit, a logisztika, a raktározás, és a marketing területén is oktatással segíti a beszállítók tevékenységét.

A másik hasonló ügy volt az eMAG-gal szembeni vizsgálat. A Gazdasági Versenyhivatal 2021 tavaszán zárta le a romániai központú webáruház üzemeltetőivel – Dante International S.A., illetve Extreme Digital-eMAG Kft. – szemben folytatott versenyfelügyeleti eljárását.

Az eMAG az eljárás eredményeként jelentős intézkedéscsomag végrehajtását vállalta így többek között, hogy:

• átalakítja árképzési és árfeltüntetési gyakorlatát, amit a piactéri eladóktól is elvár,
• egyenként 3000 forint értékű kuponkedvezményben részesíti a döntést megelőző 12 hónapban vásárló fogyasztókat, kb. 1,08 milliárd forint összértékben,
• illetve a cégcsoport nagyságrendileg 2,88 milliárd forint értékben vállalta, hogy elősegíti a magyar vállalkozások online kereskedelmi jelenlétét: többek között jutalék-csökkentéssel, oktatással, hirdetési felülettel és logisztikai szolgáltatásokkal támogatja a partnereit.

Az eMAG hazai kkv-kat támogató vállalásai lehetőséget biztosítottak magyar cégek külpiaci terjeszkedésre is a cégcsoport külföldi (román és bolgár) platformjain. Mindez hozzájárulhatott a magyar vállalkozások külpiacra jutásához, export árbevételének növeléséhez, gazdasági helyzetük javításához, különösen az eljárás időszakában jellemző pandémiás helyzetben.

A kötelezettségvállalások végrehajtását a nemzeti versenyhatóság minden esetben következetesen és tüzetesen vizsgálja. Így jelenleg a Sparnál és az eMAG-nál is utóvizsgálat van folyamatban.

Az együttműködő kkv-k „megúszhatják” a bírságot

A versenyfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos, a hazai kkv-kat támogató eszköz, hogy a döntései során a GVH Versenytanácsa figyelembe veheti, ha egy mikro-, illetve kis- és középvállalkozás első alkalommal követett el jogsértést és az eljárás során mindenben együttműködött a nemzeti versenyhatósággal. Ilyenkor érintett cég mentesülhet a bírságkiszabás alól és figyelmeztetéssel „megúszhatja” az ügyet.

Ilyen volt például a Regenera-ügy, amikor a GVH Versenytanácsa figyelembe vette, hogy az ügyben érintett kis- és középvállalkozások első alkalommal követtek el jogsértést és az eljárás során végig együttműködőek voltak, ezért a bírság kiszabása helyett figyelmeztetést adott. Emellett a nemzeti versenyhatóság kötelezte a cégeket, hogy alakítsák ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelési programjukat és a jogsértés megelőzését biztosító saját belső eljárásrendjüket.

Mesterséges intelligencia a hazai kkv-k szolgálatában

A versenyfelügyeleti eljárások mellett a GVH rendszeresen végez ágazati, illetve gyorsított ágazati vizsgálatokat, valamint piacelemzéseket. A témaválasztás során tudatosan törekszik arra, hogy a várható megállapításokat, illetve eredményeket a hazai kkv-k is hasznosítani tudják.

2024 októberében zárta le a GVH a mesterséges intelligencia (MI) piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásainak vizsgálatát.

A nemzeti versenyhatóság szakértői összességében arra a következtetésre jutottak, hogy versenyhátrányt okozhat a kis- és középvállalkozások számára az MI technológiák rohamos terjedése, illetve ha nem kezdik el alkalmazni azokat. A GVH a piackutatásában arra is felhívta a figyelmet, hogy konkrét és célzott állami beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy a MI technológiában rejlő lehetőségek széles körben kiaknázhatók legyenek.A GVH piacelemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások körében az MI használatának alacsony elterjedtsége tapasztalható. Ez különösen igaz a kis- és középvállalatokra (kkv-kra).

A vállalkozások kevés ismerettel bírnak a technológia hasznosíthatóságát illetően.

Ez a tőkehiány mellett elsősorban a hozzáértő munkaerő hiányából adódik. Amelyik cégeknél működik valamilyen MI alapú megoldás (pl. chatbot, csalásmegelőzés, fordítás, virtuális asszisztens), ott alapvetően kisebb jelentőségű, nem kritikus feladatokat lát még csak el.

A hazai fókuszpiacok (banki szolgáltatások, telekommunikációs szektor) célzott feltérképezése alapján elmondható, hogy a válaszadó vállalkozások átfogó módon jelenleg még csak kismértékben használnak mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat, ugyanakkor figyelemmel kísérik az MI alapú megoldások hatásait, eredményeit és belső képzések útján fejlesztik az MI képességeket. Ez arra utal, hogy ugyan a kkv-k látszólag még nincsenek lemaradva a nagyobb vállalkozásoktól ezen a téren, de az MI használattal kapcsolatos ismeret- és érdeklődés hiánya miatt gyorsan változhat, amennyiben az MI alapú technológiák tovább fejlődnek, a nagyvállalatok egyre több területen kezdik alkalmazni azokat, a kkv-k pedig lemaradnak ebben a versenyben.

A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a tavaly októberben lezárult piacelemzésben. Ezek közül most kettőt emelek ki.

• A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
• Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.

A piacelemzés eredményeit bemutató tanulmány elérhető a GVH honlapján.

Tudatosan támogatja a GVH a jogkövetésre törekvő, tanulni akaró vállalkozásokat

A GVH a honlapján, önálló menüpontban részletes tájékoztatást ad a vállalkozások számára a versenyhatósági eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókról. Ezen túl az egyes eljárások, illetve elemzések tapasztalatai alapján a nemzeti versenyhatóság széleskörű tudásmegosztó, illetve edukációs tevékenységet is végez, célzottan is fókuszálva a hazai kis- és középvállalkozásokra. A GVH rendszeresen tesz közzé a vállalkozások számára is iránymutatást jelentő tájékoztatókat, összefoglalókat, illetve számos szakmai szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy a tapasztalatai széles körben hasznosuljanak. Legutóbb például az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) szervezett közös workshopot.

A tudásmegosztás és a támogatás jegyében indította el a GVH a Gondolja Végig Higgadtan tájékoztató sorozatát, amely a fogyasztók mellett az adott piacokon, területeken működő vállalkozások számára is iránymutatást ad. Szintén a gazdasági szereplőket támogatja a Magyar Compliance Akadémia (MCA), ami Rigó Csaba Balázs elnök kezdeményezése alapján 2024 februárjában indult el, azzal a céllal, hogy a vállalati megfelelést elősegítve erősítse a piaci versenyt, a versenyképességet és a gazdasági teljesítményt. A konferencia-sorozat eddig  olyan témákat dolgozott fel, mint a megfelelés versenyképességben elfoglalt szerepe, a kartelljog hazai fejlődése és a kartellezők „jogvédelme”, illetve megvizsgálta a közigazgatási bíráskodás és a versenyjog kapcsolatát. A legutóbbi, 2025 februári rendezvényen pedig a szabályozott tevékenységek és a fogyasztóvédelem összefüggései kerültek a fókuszba.

Kimondott cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése

A Gazdasági Versenyhivatal számos módon igyekszik hozzájárulni a hazai vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez is, ez ugyanis a versenyképességük szempontjából fontos tényező.

A GVH a fúziós eljárások adminisztratív terheinek csökkentését és hatékonyabbá tételét szem előtt tartva 2023. július 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy azokban az esetekben, amikor a tervezett összefonódás nem vet fel versenyaggályt, az ügyfelek egyszerűsített űrlap kitöltésével tegyenek eleget a bejelentési kötelezettségüknek a GVH felé. Az egyszerűsített űrlap kitöltése rugalmasabb és könnyebb, a versenyprobléma nyilvánvaló hiányára fókuszáló adatszolgáltatást vár el a vállalkozásoktól. Ezzel a nemzeti versenyhatóság jelentősen hozzájárul a vállalkozásokra háruló adatszolgáltatási terhek mérsékléséhez.

Egyszerűsített űrlap akkor alkalmazható, ha

• a vizsgálandó összefonódás kapcsán nem azonosíthatóak átfedő és/vagy kapcsolódó piacok, vagy;
• olyan teljes funkciójú közös vállalat alapítására vonatkozik, melynek érdemi magyarországi piaci aktivitása belátható időn (főszabályként három éven) belül igazolhatóan nem lesz, vagy;
• olyan vállalat feletti közös irányításszerzés, amelynek a versenytörvény szerint számított nettó árbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, és nem merül fel az alapítók, illetve irányításszerzők közötti versenyre káros koordináció esélye sem, vagy;
• a közös irányítók számának csökkenését vagy a közös irányítás egyedüli irányítássá alakulását eredményezi.

2024-ben 18 bejelentés, azaz a bejelentések 27%-a érkezett egyszerűsített űrlapon.

Fontos tudnivaló az érintett cégek számára, hogy az űrlap benyújtása előtt ajánlott a versenyhatósággal előzetes egyeztetésen (prenotifikációs egyeztetésen) részt venni, amelynek segítségével elkerülhető, hogy esetleg versenyfelügyeleti eljárás megindítására kerüljön sor, mert az adott összefonódás kapcsán egyszerűsített űrlap alkalmazásának nem lett volna helye. 2023 folyamán először érte el a fúziós bejelentések kapcsán tartott előzetes egyeztetések aránya a 100%-ot. Ennek köszönhetően javul az eljárások hatékonysága, a vállalkozások számára pedig kiszámíthatóbb az összefonódási folyamat. 2024-ben összesen 76 tranzakció esetében került sor előzetes egyeztetésre, ami az összefonódás bejelentések 97%-át fedte le.

2024-ben 67 összefonódás-bejelentés érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz, a tranzakciókkal érintett céltársaságok összesített árbevétele pedig meghaladta az 1170 milliárd forintot. A GVH ennek ellenére 2024-ben az összefonódás-bejelentések mintegy 90%-át zárta le négy napon belül hatósági bizonyítvány kiadásával. Ezzel Európában továbbra is az egyik leggyorsabb fúziókontrollt tudhatja magáénak a magyar versenyhatóság.Összességében elmondható, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátása mellett tudatosan, széleskörű eszközrendszerrel támogatja az együttműködő, jogkövetésre törekvő vállalkozásokat. Mindez hozzájárul a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítéséhez, illetve nem utolsó sorban a munkahelyek megvédéséhez is.

A szerző a GVH kommunikációs vezetője.