"Télen eladtuk a hűtőnket, hogy fűteni tudjunk" Fontos tanulmány jelent meg a szegénység okairól
ElemzésekEladtuk a hűtőnket, úgy voltunk vele, hogy tél volt, hideg volt, hűteni tudtunk, de fűteni azt kell – idézi egyik interjúalanyát az a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány, amelynek két szerzője Méreiné Berki Boglárka egyetemi adjunktus és Málai György egyetemi tanár.
Magyarországon a szegénység nem kizárólag etnikai jellegű, mégis halmozottan érinti a roma lakosságot.
De vajon milyen főbb tényezők alakítják a pénzügyi képességeiket? – ezt a kérdést teszi fel egy friss tanulmány, amely szerint az a feltételezés, amely szerint a mélyszegénységben élők körében pénzügyi tudatosság támogatásával is elősegíthetőek a jobb életkörülmények csak a középosztály gondolkodásmódját tükrözi.
A legtöbb témában készült kutatás szerint a mélyszegénységben élő roma közösségek helyzete jóval bonyolultabb, mivel a jólétükben a vártnál nagyobb szerepet játszanak az adott társadalmi és az ezzel szoros összefüggésben lévő személyes tényezők. Példaként lehet említeni a rosszabb munkalehetőségeket, a jó minőségű közszolgáltatások – például az oktatás - hiányát, vagy a lakosság többségének problémát jelentő koncentrált bűnözést.
Munkanélküliségi ráta 15-64 éves korosztályban (KSH 2022)
Ráadásul csak olyan munkalehetőségeket tudnak elérni, amelyek alacsony státuszúak és jövedelműek, illetve nem rendelkeznek előrelépési vagy fejlődési lehetőséggel. A legtöbb esetben nem teljesen bejelentett, vagy kevesebb bérért bejelentett munkát kapnak, és ezek jelentős része is csak szezonális.
Általában tinglitangli munkák vannak, alkalmi munkák, napi bejelentés, szezonális munka, téli leállás. Az X.Y. dolgozik, még betegen is, 4 órakor indul hajnalban, de december 16-án vége a munkának, utána nem tudjuk mi lesz…
– mondta egy megkérdezett interjúalany.
A teljes munkaidben foglalkoztatottak keresete a munkavállaló lakhelye szerint, járásonként (KSH, 2022)
Mindez arra enged következtetni, hogy a szegregált létnek központi szerepe van a szegénység és a negatív társadalmi minták fenntartásában.
Az említett tanulmány mélyinterjúk készítésével készült. A beszélgetések során behatóan tárgyalták a családok megélhetési és anyagi helyzetét, bevételeiket, kiadásaikat, saját maguk és mások anyagi helyzetének megítélését, anyagi helyzetüket befolyásoló főbb eseményeket és váratlan kiadásokat. A családok hitelezői kapcsolatait is kutatták, vagyis azt, hogy váratlan kiadások vagy krízishelyzet esetén kitől tudnak kölcsönt felvenni.
A téli időszak különösen nehéz a családok számára nem csak a fűtési szezon miatt, hanem azért is mert télen jóval kevesebb a fizikai munkalehetőség.
... tavalyelőtt eladtuk a hűtőnket, úgy voltunk vele, hogy tél volt, hideg volt, hűteni tudtunk, de fűteni azt kell... Vettünk belőle fát, és fűtöttünk
Problémát jelent még, hogy az egyes egészségügyi és közoktatásbéli szolgáltatások sem teljesen ingyenesek, hiszen sokaknak van szüksége eseteként magánorvosi beavatkozásra, illetve a legtöbb tanórán kívüli program is plusz kiadásokkal jár a szülők számára. Fellelhető jelenség az általános iskolákban, hogy „a roma gyerekek fizetős iskolai program alkalmával otthon maradnak vagy a napot a könyvtárban töltik.”Előfordul, hogy adott szegregátumban tömegesen élnek valamilyen - általában befolyásos szereplő által szervezett - kizsákmányoló jellegű, pillanatnyi szerény anyagi előnyt jelentő lehetőséggel, amely később hosszabb távú anyagi nehézséget idéz elő.
Gyermeknépesség eltartottsági rátája (KSH, 2022)
Ugyancsak csekély a felhozott választék, ha hitelfelvételről van szó, hiszen alacsony jövedelmükből fakadóan a mélyszegénységben élők aligha kaphatnak hitelt egy formális pénzügyi intézménytől.
A következő tényezők nehezítik továbbá a mélyszegény szegregált családok életét: jellemző a szabad rendelkezésű jövedelem és a megtakarítások hiánya, a mélyszegénységgel összefüggő és a mélyszegénységet még tovább súlyosbító szenvedélybetegségek, illetve a már fiatal korban felhalmozott adósságok.
Ezen felül nagy szerepet játszik még az adminisztratív-bürokratikus rendszerekben való nehézkes eligazodás, a formális pénzügyi eszközök használatával kapcsolatban hiányzó tapasztalat- és ismerethiány, az anyagiak beosztásával való rövid távú szemléletmód, illetve a szegregátumbéli élet egyéb jellemzői, amik megnehezítik az anyagi javak felhalmozását.