Az elmúlt években sokat sikerült tenni a magyar gazdaság fehérítése, az adóelkerülés csökkentése terén, de még mindig vannak lehetőségek: majdnem hófehér lehet a gazdaság, ha elterjednek az elektronikus fizetési megoldások és visszaszorul a jelenleg még igen magas készpénzhasználat.
Hatékony adóbeszedés, kisebb adók
Igen sokat sikerült tenni az elmúlt időszakban az adócsalás elkerülésére, ez leginkább az ÁFA esetében mutatkozott, amely súlyánál fogva a legnagyobb bevételt hozó adónem. Ugyancsak sokat segített a minimálbér és a garantált létminimum jelentős emelése, hisz közismert, hogy a kisebb, jellemzően hazai tulajdonú cégeknél a kötelező összeg fölötti fizetések egy részét zsebbe adják készpénzben, így az adókat és a járulékokat nem fizetik meg.
Részben a gazdaság fehérítése teszi lehetővé az adók és járulékok csökkentését, melynek során az SZJA egységesen 15, a vállalkozói nyereségadó pedig 9 százalékra csökkent, és a munkát terhelő szociális adó is 7,5 százalékponttal mérséklődött eddig a bruttó bérhez viszonyítva, és további 8 százalékpont várható a következő négy évben. Ehhez a keresetek dinamikus növekedésén kívül arra is szükség van, hogy az adók teljes mértékben beszedhetők legyenek, amit a társadalmi igazságosság is indokol.
Magas készpénzállomány
A téma aktualitását mutatja, hogy a készpénzmentesítésről és az elektronikus fizetésekről tartott konferenciát a Nézőpont Intézet a Pénzügyminisztérium, az MNB, valamint az Innovációs-, és Technológiai Minisztérium részvételével, a rendezvény a Gazdaságfehérítési Konferencia nevet kapta.
A további fehérítést, az adóköteles pénzek láthatóvá tételét immár gátolja a magas készpénzforgalom: a 2008-as 2200 milliárdról az idei évre 5800 milliárdra nőtt a készpénzállomány, amely indokolatlanul magas európai összehasonlításban is. Ez a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint részben abból adódik, hogy még sokan használnak készpénzt megszokásból, igaz, hogy azért dinamikusan növekszik a készpénzről lemondók száma is: 2016-hoz képest 600 ezerrel többen, összesen 1,4 millióan fizetnek minden lehetséges esetben bankkártyával vagy átutalással.
Elfogadóhelyek
Ezt sokáig gátolta, hogy sok üzletben nem lehetett elektronikusan fizetni, ezért egy állandó, elkerülhetetlen kényszer volt a készpénztartás. Ez most már sokkal kevésbé jellemző, de még mindig akadnak helyek, ahol visszautasítják a bankkártyát, így az ügyfél kénytelen időről időre készpénzt venni magához. Döntő lenne, hogy lényegében mindenhol lehessen készpénz nélkül fizetni (egy-egy igen elszigetelt, „világvégi” elárusítóhely, ahol problémás a technikai feltételek megvalósítása, kivétel lehet), hisz ezzel eljutnánk oda, hogy aki már tényleg nem akar készpénzt használni, ne kényszerüljön rá.
Azonnali utalás
A készpénzhasználat csökkentése szempontjából az azonnali utalás bevezetése is nagy könnyítés lesz, hisz amikor nem kereskedelmi elfogadóhelyeken fizetünk, hanem például olyan szolgáltatásokért, mint az iskolában a gyerek különórái, akkor is szeretné mindkét fél látni egy-két percen belül, hogy a fizetés megtörtént. Ugyancsak döntő lesz ez a megoldás nagyobb értékű ügyleteknél, mint ingatlan-, vagy jármű adás-vétel, ahol így kiesik majd a most még meglévő kockázat, illetve bizalmatlanság.
Utalt jövedelmek
A további lépésekhez azonban az elektronikus fizetések fejlesztése szükséges, és itt bizony már fellépnek a költségek kérdései is. A legfontosabb az lenne, hogy minél többen elektronikus úton jussanak jövedelmükhöz, hisz akkor már eleve egyszerűbb a fizetések elektronikus bonyolítása, a készpénzt ebben az esetben fel kell venni egy automatából (bankban, pulton keresztül már költségesebb). A Nézőpont Intézet egyik javaslata arra vonatkozik, hogy a nyugdíjakat is minél nagyobb arányban kéne utalni, és nem a postásnak kivinni a készpénzt (a régebbi nyugdíjasok, akik még a fizetésüket is borítékban kapták, már nehezen szoknák meg, az új nyugdíjasoknak pedig ez már természetes).
Magas költségek
A készpénzmentességre kedvezőtlenül hatnak a bankszámlákhoz és a fizetései tranzakciókhoz tartozó költségek. Régebben, a magasabb kamatok időszakában a bankok hajlottak arra, hogy az ügyfelekre minimális fix költséget terheljenek, mivel a folyószámlákon lévő szabad pénz kamatoztatásával fedezték saját költségeiket, most ez nem lehetséges. A bankszámla költségei ugyan ma is minimalizálhatók, de ebben az esetben rendszerint magasabbak a tranzakciók költségei.
Erre az Nézőpont Intézet javaslata, hogy a lakossági számlák esetében töröljék el a tranzakciós illetéket (nagy költségvetési bevétel, de értelmetlen előnyt biztosít a készpénznek), a vállalkozások esetében pedig legyen forgalomarányosan visszaigényelhető. A jelenlegi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétellel az a probléma, hogy a magánszemélyeket az összeg egyszerre történő felvételére ösztönzi, miközben egyébként csak szükség szerint vennének fel.
Konklúzió
A megoldás az lehetne, ha az elektronikus fizetés mindenképpen olcsóbb lenne a készpénzfelvételnél, a lakosság esetében ezt a tranzakciós illeték eltörlése megoldaná: az utalások ingyenesek lehetnének, a készpénzfelvételt csak a banki költség terhelné, viszont ebben az esetben nem lenne szükség a kedvezményesen felvehető összegre.
Ehhez persze arra is szükség van, hogy a gyakorlatban tényleg ne legyen szükség készpénzre, vagyis mindenhol lehessen készpénzmentesen vásárolni, a kisebb, ezer forint alatti tételek esetében is. Ehhez a POS-terminálok további telepítésére van szükség, és egy idő után akár kötelezővé is lehetne őket tenni mindenhol, ahol van online pénztárgép, hisz ha az egyik megvalósítható, akkor a másik is.
Fellegi Tamás