Terra Sapiens: A Föld Napja - 10 különleges térkép a bolygónkról, ahogyan még nem láttuk

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"

A Föld Napja legfontosabb kihívása, hogy felhívja a figyelmet a Földünk természeti környezetének megóvására. Az ötletet 1969-ben John McConnell vetette fel San Franciscóban egy Unesco konferencián. A Föld Napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami a Föld északi féltekéjén a tavasz első napja, majd később minden évben április 22-én kerül megrendezésre. A Föld Napja eredményként már a 70-es évektől kezdve sok új szabályozás született a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre, ami később 1990-tól mozgalommá vált. A Föld Napját 175 országban rendezik meg ezen a napon, Magyarország az elsők között 1990-ben csatlakozott. A Föld Napját 2009-től a Földanya Nemzetközi Napjának is nevezik.

A Föld Napja alkalmából 10 különleges térképet mutatunk be, ahogy még nem láttuk a bolygónkat.

Ezeknek a különleges térképeknek az ereje az, hogy látványosak és globálisak, átfogó jelentésük szinte azonnal érthető, anélkül is, hogy magyarázatokkal térképi jelekkel és leírásokkal látnánk el külön őket.

Földünk ökoszférája (Föld kozmikus ékszere)

A Kék bolygó a Földünk magjával

Tengeri útvonalak és városok Eurázsiában

Földünk éjszaka - városi fények

Városi tüskék – a legnépesebb városok

Az 5 millió fős városok koncentrációja

Azon területek (pirossal), ahol megmaradt a természetes, ősi vegetáció

Az óceánok talapzata (alja piros színnel) a Csendes- és Indiai-Óceánon

A Föld északi jégtakarója és a tajga erdők kiterjedése

Eurázsia összekapcsoltsága – a légi és tengeri közlekedés csomópontjai

Képek forrása: Globaïa

Bolygótudatosság a tudomány és a művészet útján

A "Globaïa" az antropocén korszak és Földünk határainak keretrendszerének vizualizációja. "Bolygótudatosság a tudomány és a művészet útján", amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy miként szemlélhetjük a bolygónkat, amelyen élünk. Globaïa segít megváltoztatni gondolkodásmódunkat: új módszerekkel mutatja be Földünk képét és a rá gyakorolt hatásunkat.

A kanadai antropológus Félix Pharand-Deschenes 2009-ben hozta létre a Globaïa projektet, amely a globális és "Gaia" szavakból áll össze.

A Gaia-elmélet, vagy Gaia-hipotézis szerint a Föld összes élő és élettelen része szorosan összefüggő rendszert alkot, azaz tág határok közt képes fenntartani létezésének feltételeit.

Azt vizsgálja, hogy hogyan befolyásolja a bioszféra, azon belül az élővilág evolúciója az éghajlatot, az óceánok sókoncentrációját, a légkör oxigéntartalmát és egyéb, a Föld lakhatóságát befolyásoló környezeti változókat.

A Gaia-elméletet James Lovelock fogalmazta meg és Lynn Margulis dolgozta ki az 1970-es években. Az elmélet későbbi finomításai olyan újabb tudományterületeket alapoztak meg, mint a biogeokémia, a rendszerökológia és a geofiziológia.

A Globaïa az antropocén korszak fenntarthatósági kihívásaival foglalkozik, valamint jövő-szcenáriókat rajzol fel speciális térképek formájában. Egyszerre építve a múlt, a jelen és a jövő térképire.

Félix Pharand-Deschenes 2017-ben készített egy filmet "Welcome to the Atropocene" (Üdvözöljük az Antropocén korszakban) címmel. A Globaïa térképeivel és videóival feltalálta a vizuális információk új stílusát, amelynek célja a környezeti és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tudományos adatok terjesztése. A "földrajzi hiperobjektumok" kibővített tér-idő skálával történő reprodukciója igazi kihívást jelent a hagyományos rendszerek számára.

"Sokféleképpen lehet feltérképezni a Földre gyakorolt ökológiai, természeti, társadalmi és globális hatásokat. Feltérképezhetjük a termő- és legelőföldeket, valamint az antropogén biomokat, de ezeknek a térképeknek a célja, hogy új látásmód segítségével ábrázolják azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az emberi cserék (közlekedés, energia, erőforrások, információk) zajlanak. A térképek kiemelik a természet és a technológia terjedését a Földön, és ezeknek a speciális térképeknek a célja, az emberi tevekénység világra gyakorolt hatásainak kiemelése"

– magyarázza a program lényegét Félix Pharand-Deschenes.

Az "antropocén egyenlet" - A Nagy Történelem

A "Nagy Történelem" a Kozmosz, a Föld, az Élet és az Emberiség történetét meséli el, amint azok fejlődnek és kibontakoznak a tér, az idő és a kialakuló összetettség révén, egy univerzális és transzkulturális gondolkodási keret.

A Földi rendszer változásának sebességét befolyásoló domináns külső erők főként csillagászati és geofizikai jellegűek voltak a bolygó 4,5 milliárd éves fennállása alatt. Az elmúlt hat évtizedben azonban az antropogén (emberi) beavatkozások kivételesen gyors változásokat hajtottak végre a Földi rendszerben. Ezt az új rendszert képviselhetjük "antropocén egyenlettel", ahol más erők szinte nullára redukálnak és megbecsülhető a változás mértéke emberi befolyás alatt.

Az antropocén egyenlet így szól: "A Föld rendszerének változásának sebessége (dE / dt) a csillagászati és geofizikai kényszerektől és a belső dinamikától függ." De később Schellnhuber azzal érvelt, hogy az embereket hozzá kell adni a tényezők közé, így az elmúlt évtizedekben az egyenlet gyökeresen megváltozott. A biológiai sokféleséget százszor gyorsabban veszítjük el, mint azt a természetes sebesség diktálná. A szén-dioxid-kibocsátás mértéke magasabb. A globális nitrogén körforgása a legnagyobb és leggyorsabb változáson megy keresztül. Valójában az emberi befolyás alatt álló Föld-rendszer változásának sebessége az elmúlt négy évtizedben olyan jelentős volt, hogy figyelembe kell venni az emberi tényezőket, és így a „H” az emberiséget jelenti, azaz az antropocén egyenletben a Föld rendszerének változási sebessége az emberiség függvénye.

Most mi vagyunk a domináns hatás a bolygó stabilitására és rugalmasságára, amelyet otthonnak hívunk.

Forrás: Globaia

Ez a négyperces videó bemutatja, hogy mi lesz a bolygóval, ha folytatjuk a jelenlegi pályánkat.

A Föld napja a cselekvés ünnepe: ültessünk magokat a jövőre nézve, hiszen a magok olyan meglévő kezdeményezések is lehetnek, amelyek képesek a jövő alakítására. Új technológiák, gondolatok, gazdasági eszközök, társadalmi-ökológiai projektek vagy szervezetek és intézmények, új cselekvési módok, amelyek hozzájárulnak az igazságos, virágzó és fenntartható jövő megteremtéséhez. Különböző kutatási területekről, gyakorlati közösségektől és egyénekektől, akiknek világnézete, világképe és tudása hozzájárul a fenntartható világrend megteremtéséhez.

Hiszen ahogy a Föld Napjának jelmondata így hangzik:

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.