Tíz érdekes szempont, hogyan alakította át a járvány a gazdaságot

Elemzések2020. nov. 9.Sz.A.

Hosszú távon több tekintetben is gyökeresen átalakítja a járvány a gazdasági működést, és sok szempontból most rosszabb a helyzet, mint a 2008-as válság idején. A Financial Times elemzése tíz olyan végérvényes változást mutat be, amely átalakította a hétköznapi életet és a globális gazdaságot.

A legfontosabb szempont a világjárvány alakulásában, hogy elképzelhető, hogy az oltóanyag hamarosan rendelkezésre áll, és nem sokára a világ minden részén hozzáférhetővé válik. Ez azonban nem látszik túlságosan valószínűnek. Amennyiben valóban így lesz, úgy a betegséggel még hosszú ideig együtt kell élni - írja véleménycikkében Martin Wolf, a brit gazdasági lap vezető elemzője.

Mennyire lesznek tartósak a gazdasági veszteségek?

Ez egyrészt annak függvénye, hogy milyen gyorsan lehet ellenőrzés alá vonni a koronavírus-járványt, másrészt hogy ez mekkora sebet ejtett a gazdaságon. Azaz mekkora a munkanélküliség, mennyire futnak fel az adósságok, mennyire növeli a szegénységet, miként hat az oktatásra, és így tovább. A világgazdaság egészének, de az egyes gazdaságoknak is a teljesítménye tartósan kisebb lesz, mint máskülönben lenne, ahogy az emberek is szegényebbekké válnak, mintha nem következett volna be a járvány. 

Az életkörülmények és a gazdaság strukturális átalakulása

Kérdés, hogy visszaáll-e a működés a Covid-19 előtti állapotba, vagy leállnak az utazások és a munkahelyre ingázás. Jó eséllyel mindkettővel számolni kell. Az utazások és a munkahelyi ingázás is újraindul, azonban nem éri el a járvány előtti szintet. Nagyobb jelentősége lesz ugyanakkor a virtuális világnak. Mindez együttesen véglegesen megváltoztatja az életkörülményeket és munkához való viszonyunkat.

Nyomás a felértékelődött technológiai szektoron

Ebben nem várható változás. Ezzel együtt azonban a technológiai világcégek szerepe minden korábbinál nagyobb lesz. Valószínűleg növekszik a nyomás a monopóliumok szabályozására és a verseny fokozására, különösen a technológiai szektorban.

A nagy válságok hatására általában egyre nagyobb lesz a kormányok szerepe. Különösen nagy lesz a  nyomás rajtuk, hogy állítsanak vissza mindent a régibe. Felvetődik a kérdés, hogy akkor a kormányok folyamatosan kezdeményezőbbek lesznek-e, mint a világjárvány előtt.

Csökkennek a jegybanki és állami beavatkozások

A központi bankok a hosszú távon alacsony kamatok mellett kötelezték el magukat. Ez lehetővé teszi, hogy a kormányok egyrészt képesek legyenek  kezelni saját adósságaikat, másrészt segítséget tudjanak nyújtani azoknak, akik nagyobb adósságokat halmoztak fel. Ugyanakkor a költségvetési hiányt is csökkenteni kell, ami értelemszerűen az adók emelését vonja maga után, elsősorban azok esetében, akik nyertesei a gazdasági folyamatoknak. 

A belpolitikai hatás: hatékony-e a járványkezelés?

Vannak országok, amelyek hatásosan védekeztek a járvány ellen, és vannak, amelyek nem. Ebben a tekintetben nem jelent különbséget, hogy egy ország demokratikus berendezkedésű, vagy sem. Az egyetlen fontos kérdés, hogy az adott kormány hatékonyan működik-e, vagy sem. Az olyan populista, demagóg vezetők, mint Boris Johnson, Jair Bolsonaro vagy Donald Trump, gyengén teljesítettek. Ez akár politikai jövőjüket is befolyásolhatja.

A nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt ​​hatás: több a konfliktus

A mostani, valóban világméretű válságot csak globális együttműködéssel lehet hatékonyan kezelni. Ám a pandémia nem a nemzetközi együttműködést, hanem a konfliktusokat erősítette fel. Nagy az esély arra, hogy a kapcsolatok romlani fognak, különösen az USA és Kína között. 

A globalizáció átalakul

A 2008-as világválságot követően az áruk globalizációja már lelassult. Úgy tűnik, ugyanez folytatódik a Covid-19 hatására is. A multilaterális kapcsolatrendszer tovább erodálódik, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetre (WTO), de a nyugat, valamint Kína közötti ellentétek megoldására sem lehet számítani. Ezzel együtt a virtuális globalizáció felgyorsul. 

A globális közvélemény kezelése

Ebben a tekintetben a Covid-19 kétélű fegyver. Az egyik oldalon növeli a vágyat, hogy mielőbb álljanak helyre a dolgok, nemcsak az országokon belül, de globálisan is, különös tekintettel a klímaváltozásra. A másik oldalon viszont csökken a nemzetközi egyezmények legitimációja. Az Egyesült Államok például kilépett a Párizsi Klímaegyezményből és az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Ebben a tekintetben a Covid-19 hatalmas csalódást jelent, hiszen újabb sokkot jelent 12 évvel a hatalmas pénzügyi válságot követően - írja a szerző.