Tíz év alatt 55-60 százalékkal nőtt a reálbér Magyarországon - Mire számíthatunk a következő 10 évben?

Nem lassult a béremelkedés

Az októberi béradatok nem mutatnak jelentős eltérést az előző hónapokhoz és az év első tíz hónapjának átlagához képest. Ez októberben már évek óta így van, az előző években ugyanakkor novemberben és decemberben következett nagy ugrás, melynek mértéke esetenként a 10 százalékot is elérte. Nem tudni, hogy ez a válság sújtotta tavalyi évben is így volt-e, ha igen, immár sokkal szebb adatokkal végezhetjük majd el az összehasonlítást.

Az emelkedés mértéke az egy évvel korábbi szintekhez képest mindazonáltal még mindig nem sokkal marad el 10 százaléktól, a forintban mért gyors béremelkedés tehát mindeddig nem akadt meg.

A bérfelzárkózás szempontjából viszont kedvezőtlen, hogy a forint viszonylag jelentős 2020-as gyengülése euróban mérve ezt az emelkedést semlegesítette, sőt,
az euróban számolt kereseti adatok kismértékben még alacsonyabbak is, mint korábban, ezért tavaly stagnált a nominális összehasonlításon alapuló bérfelzárkózás.

Reálbér növekedés

Ami a konkrét adatokat illeti: a közmunka nélkül számolt bruttó átlagkereset 408 ezer forint volt, az ehhez tartozó nettó átlagbér 271 ezer forint, a családi kedvezmények figyelembevételével nagyjából 280 ezer forint.

Ez forintban igen szép eredmény mind az egy évvel korábbihoz viszonyítva, mind 10 éves szinten nézve.

Akkor ugyanis a nettó átlagbér még mindössze 131 ezer forint volt, ami tíz év alatt bő duplázást jelent nominálisan, miközben az infláció összesen nagyjából 36 százalék volt az időszakban, tehát

a reálbér növekedés is igen szép, 55-60 százalék volt.

Felzárkózás: két lassító tényező

Ha a fejlett nyugat-európai országokhoz képesti nominális felzárkózást nézzük, a helyzet kissé eltérő, két okból is.

Egyrészt a gazdasági fellendülés éveiben a fejlett országokban is volt érdemi béremelkedés, másrészt 10 év alatt a forint árfolyama harmadával gyengült.

Kétségtelen, hogy 2010-ben jelentős makrogazdasági egyensúlytalanság állt fenn, nagy költségvetési és fizetésimérleg hiánnyal, ami törvényszerűen a hazai valuta gyengüléséhez vezetett, miközben az évtized közepére létrejött a makrogazdasági egyensúly. Addigra a korábbi 270 forintos euróárfolyam 310-315-re módosult, és ott úgy tűnt, ki is alakult az egyensúlyi árfolyam.

Ez a szint stabilnak tűnt évekig, ennek ellenére újabb gyengülő trend indult három éve, amely a tavalyi válság elején felgyorsult, így lett egyelőre 355-360 körül az árfolyam.

A német átlagos nettó bér, mint legkézenfekvőbb összehasonlítási alap 10 évvel ezelőtt 1800 euró volt, most 2500, az emelkedés tehát közel 40 százalék, szemben a hazai több mint 100 százalékkal. Ez egy igen szép bérfelzárkózási arány lenne, azonos devizaárfolyam mellett.

Tíz év alatt azonban az árfolyamváltozás miatt a magyar nettó átlagbér 480-ról 770 euróra módosult, ami 60 százalékos emelkedés.

A magyar átlagbérbér így 10 év alatt a német bérszint 26,5 százalékáról 32 százalékára nőtt.

Visegrádi országok és a tágabb térség

Ezek után vessünk egy pillantást a régiós társakra, hogy lássuk, a térség szintjén hogyan zajlik a felzárkózás.

Noha 2020-ban a legtöbb országban lelassult a béremelkedés szintje, mégis kissé előrébb kerültek hozzánk képest a forint árfolyamának tavalyi változása miatt.

Míg nálunk 770 euró az adat (volt már 800 fölött is), addig a szlovák szint 850, a lengyel 890, és említésre méltó Lettország 845 euróval. Csehország 1000 eurót közelítő szinttel már jobban előre szaladt, ez azonban történelmi hagyományainál és földrajzi helyzeténél fogva nem meglepő, ahogy Szlovénia 1180 eurója sem.

Ami az idei év érdekessége: Litvánia képes volt több mint 10 százalékos növekedést produkálni 835-ről 928 euróra,
ezáltal a válságos év csodaországa lett.

Kétségtelen, hogy mindössze 2,7 millió lakosú országról van szó, ahol egy-egy kedvező esemény (nagyobb beruházás, komolyabb cég megjelenése, adóparadicsommá válás) könnyen megnövelheti az egy főre eső jövedelmet.

A kis lakosságszám Észtország esetében is jelentős szerepet játszott: 1,3 millió lakossal nem volt nehéz összehozni az „észt csodát”, 1200 eurós nettó átlagbérrel.

Mi várható?

Ami a következő 10 évet illeti, a jelenlegi bizonytalanságok ellenére vélhetően ismét gyors felzárkózási folyamat következhet.

A járvány megszűnése és a gazdaság minden ágának megnyílása után ismét jelentős növekedés jöhet, újra eltűnhet a munkanélküliség mind régiónkban, mind Németországban és Ausztriában, ami a régiós munkaerő iránti keresletet felpörgetheti.

Ez újra gyors bérnövekedést hozhatna, és vélelmezzük, hogy a forint árfolyam inkább segíteni, mint lassítani fogja ezt a folyamatot. Az MNB többször hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, ugyanakkor a válság alatt igen nagy volt a gyengülés, ezért nem lenne leglepő, ha a növekedés beindulásakor erősödés következne. Reális célnak azt tartjuk, hogy elérjük a német bérszint felét, ami ma 1200-1250 euró lenne, alig több, mint a mostani szlovén vagy észt szint (persze a német bérek is fognak emelkedni, bár vélhetően lassabban, mint az elmúlt évtizedben).

A német szint fele ugyanakkor a vélhetően még 10 év múlva is alacsonyabb hazai árszínvonal mellett reálértékben jóval nagyobb, a német szint 75-80 százalékát elérő jövedelmet is jelenthet.