Tíz térképen, mennyire kettészakadt az ország gazdasága

Ha a gazdasági, foglalkoztatottsági és jövedelmi viszonyait megyékre lebontva a KSH adatainak segítségével vizsgáljuk, jól látható az ország megosztottsága, és  - fejlettségi szempontból nézve - két részre szakadása.

Az egy főre eső GDP az országos átlaghoz viszonyítva

Határainkon belül - éppúgy mint más országokban is -, az egy főre eső GDP eloszlása nem egységes. Vannak kiemelkedő rendkívül fejlett és vannak kevésbé prosperáló leszakadó megyéink is: Budapest és a szegényebb megyék között több mint háromszoros a különbség.

Ha rátekintünk a térképre 2019-es tehát járvány előtti adatok alapján látható, hogy az észak-nyugati megyék és Budapest a legfejlettebbek. A fővárosban az egy főre eső GDP az országos átlag 206,6 százaléka, ezt követi komoly különbséggel Győr-Moson-Sopron megye 113,6 százalékkal a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig Komárom-Esztergom megye áll 100,3 százalékkal. 

Rajtuk kívül még egy megye éri el majdnem a száz százalékot, tehát az országos átlagot, Fejér megyében az egy főre eső GDP az országos átlag 99,2 százaléka. A többiek mindegyike elmarad az átlagtól kisebb nagyobb mértékben.

A leginkább leszakadva Nógrád (44,3 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (58,8% százalék), és Békés (58,9 százalék) megyék vannak, esetükben látható, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék, az országos átlag fele körül mozog.

Az egyértelműen kitűnik ezekből a számokból, hogy hatalmasak az eltérések, mint ahogy az is, hogy Budapest értékei teljesen eltorzítják az országos átlagot. A főváros roppant gazdasági erejével, és hozzá társuló óriási lakosságával önmagában képes volt úgy megemelni az egy főre eső GDP mérőszám esetében az országos átlagot, hogy így alig van olyan megye, amelyik képes azt elérni. Ezt a hatást erősíti, hogy az ebből a szempontból legelmaradottabb Nógrád, a legkisebb lakosságú megyénk is tehát ez esetben kevésbé van hatással az átlag kialakulására.

Az ezer főre eső működő vállalkozások száma

Ha az ezer főre jutó működő vállalkozások számát is a megyék szerinti területi lebontásban nézzük, itt is hasonló képet kaptunk, mint az előző mutatónál, habár nem tapasztalhatunk olyan nagy szórást.Budapest kiemelkedik a maga 124 vállalkozás/1000 fős értékével, a dobogó másik két helyét pedig Pest (88 db) és Győr-Moson-Sopron (80 db) megyék foglalják el.

Jól látható, hogy a nyugati megyék abszolút elviszik a pálmát és a keleti régiók e téren is le vannak maradva. A negatív rekorder itt is Nógrád 50 darab/1000 fős értékkel, majd ezt követi szorosan Borsod-Abaúj Zemplén (51 db) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (54 db).

Az viszont egyértelműen kitűnik, hogy - összevetve az előző GDP adatokkal - nem feltétlen (bár nagyrészt igen) teljesen arányos az egy főre eső GDP nagysága és a működő vállalkozások 1000 főre eső száma közti kapcsolat (azonban a vállalkozások száma mégis utal a fejlettségre). Ennek oka, hogy egy-egy nagyobb üzem önmagában képes lehet felhúzni egy megye GDP-adatait, úgy, hogy amúgy relatív kevesebb vállalkozás működik a területen. Borsod-Abaúj-Zemplén esetében például valószínű, hogy olyan nagy létesítmények emelik a bruttó hazai termék értékét, mint a MOL tiszaújvárosi vegyiüzeme, vagy a BorsodChem, esetleg Szikszón a Hell és a XIXO. Ezért is lehetséges, hogy az eddig vizsgált két mutató szerinti képzeletbeli ranglistán való helyezése különbségeket mutat.

Érdemes kiemelni, hogy valószínűleg a Debrecen köré települt vállalatoknak köszönhetően, de Hajdú-Bihar megye keleten pozitív irányba lóg ki a sorból a maga 69 vállalkozás/1000 fős eredményével.

A különböző szektorokban működő cégek aránya a működő vállalkozásokon belül

Ezen a vonalon tovább haladva azonban az sem mindegy fejlettség szempontjából, hogy milyen szektorban működnek a helyi vállalkozások. Ha azt nézzük, mekkora a mezőgazdasági vállalkozások aránya a működő vállalkozásokon belül, jól láthatjuk, hogy keleten a legerősebb a részesedésük (a csúcstartó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12,7 százalék).

Ha az ipari tevékenységet folytató cégek arányát tekintjük, a súlypont érdekes mód az ország középső részére esik, viszont Budapesten az érték rendkívül alacsony mindössze 5,2 százalék. Ennek oka, hogy Budapesten a szolgáltató szektor, a turizmus, és a tudományos szegmens húzza elsősorban a GDP adatokat. A dunántúli relatív alacsony értékeknél is hasonló a helyzet, egy részüknél a turizmus a fő GDP-növelő tényező, míg másik részüknél a szolgáltatóipar és a kutatás-fejlesztés emeli a számokat.

Megnéztük a szakmai, tudományos szegmensben tevékenykedő cégek arányát is a működő vállalkozások közt. Itt már újra visszaszerzi Budapest a vezető szerepét, a súlypont pedig a középső területeken és északnyugaton helyezkedik el. Érdekes Baranya és Csongrád-Csanád megye magas értéke. Esetükben egyértelműen a pécsi és a szegedi egyetem rendkívül erős hatása érvényesül, ugyanis mágnesként vonzzák a tudományos szektor vállalatait maguk köré. (Jelenleg Debrecenben is egy hasonló tudásközpontot és tudományos bázist akarnak létrehozni és el is indultak az ezt célzó projektek.)

Munkanélküliség, átlagkereset és elvándorlás

Hogy ne csak a cégeket és a gazdaság egészét tekintsük, megvizsgáltuk az egyének helyzetét érzékeltető mutatókat is. Ezek közül a legismertebb a munkanélküliségi ráta (itt is 2019-es tehát járvány előtti állapotokat néztünk). A kelet-nyugati és észak-déli irányú eltérés itt is szembetűnő. A legrosszabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a helyzet 8,3 százalékos munkanélküliséggel, vele szemben Győr-Moson-Sopron megyében a legkisebb a munkanélküliség, mindössze 1,1 százalék.

Ha az átlagkeresetet nézzük, nem meglepő, de hasonló irányú eltéréseket tapasztalunk. Budapesten a legmagasabb a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, szám szerint 460 036 forint. A legalacsonyabb bérért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoznak az emberek, ott a budapesti fizetésnek alig több mint a felét keresik meg átlagosan, 252 279 forintot.

Végül megnéztük az elvándorlást. Az előző adatsorokat megtekintve nem meglepő, hogy az állandó belföldi vándorlás is keletről nyugati irányú, hiszen amíg a keleti megyékből elvándorolnak az emberek, addig a fejlettebb nyugati területeken a belső migráció emeli a lakosság számát.

Kedvezményezett járások és szabad vállalkozási zónák

Ezeket a regionális különbségeket természetesen azonban a döntéshozók is látják, és ezért hozták létre 2014-ben a kedvezményezett járásokat. 109 járást minősítettek kedvezményezettnek, ebből 18 járás fejlesztendőnek, 36 járás komplex programmal fejlesztendőnek minősül. A járások, mint alapegység használata azért is célravezető, mert egy-egy megyében gyakran a megyeszékhely (lásd: Debrecen vagy Pécs) nagyon fejlett, de körülötte a többi terület elmaradottabb, a járások alapján való fejlesztések segítségével pedig jól lehet a fejletlen részeket megcélozni.

Jól látható, hogy a kormány által fejlesztendőnek ítélt járások egybeesnek a valóban elmaradott területekkel. Cél, hogy a fejlesztések segítségével csökkenteni lehessen a regionális eltéréseket és felzárkózhasson az ország keleti része is.

Ezt segítheti elő, hogy 2020. decemberében a kormányzat létrehozta a szabad vállalkozási zónákat. Jól kitűnik, hogy az ide tartozó járások, települések, alapvetően a fejletlenebbek közé tartoznak. A szabad vállalkozási zónában működő, vagy oda települő cégek támogatásokat igényelhetnek pályázat útján, ezáltal segítséget nyújtva a hátrányos helyzetű térségeknek, hogy meg tudják tartani jelenlegi gazdasági erejüket, és esetleg növelni is tudják azt, csökkentve így a lemaradásukat, az ország más részeihez képest, ezáltal pedig az egyéb negatív folyamatokat is megállítsák és a visszájára fordítsák.

A képek és az adatok forrása a KSH honlapja.