Tízből hat lakás felújításra szorul Magyarországon

Jelentős hatást gyakorolhat az állami lakásprogram a magyarországi ingatlanpiacra, miután a kormány múlt év végén hozott döntése után az idén - gyakorlatilag - két fázisban elindult a lakásfelújítási rendszer. Ennek a lényege, hogy a gyermeket nevelő vagy babát váró családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot kaphatnak vissza az államtól.

Azért kétfázisos az indulás, mert a támogatások igénylése már január 1-jén elindult, de a program keretében az érintettek februártól kedvezményes, államilag támogatott hitelt igényelhetnek a lakásfelújításra. 

Milyen állapotban vannak?

A lakásfelújítási program rengeteg háztartást érinthet, a lakásállományra pedig ráfér a megújulás. Ezt mutatja egyrészt a Központi Statisztika Hivatal még 2015-ben megjelent Miben élünk? című kiadványa, valamint a Magyar Nemzeti Bank 2020 őszén publikált Lakáspiaci jelentésében ismertetett felmérés. 

A KSH-elemzésből azt derült ki, hogy 2003 és 2015 között romlott a helyzet. 2003-ban a lakók 56 százaléka megfelelőnek tartotta a lakóingatlanát és 44 százalékuk említett minőségi hiányosságokat.

2015-ben viszont a csak a lakástulajdonosok 40 százaléka, azaz 10-ből 4-en voltak elégedettek maradéktalanul az ingatlanukkal.

A többség szükségét látta kisebb-nagyobb korszerűsítésnek. A felmérésből kiderült, hogy az 1960-as évek előtt épült lakások háromnegyede problémás, a később épített lakások esetében fokozatosan csökken a nem megfelelőnek tartott lakások aránya. A 2005 és 2015 között épült lakások többségével elégedettek voltak a tulajdonosok, ám 13 százalékuk azért el tudott volna képzelni valamilyen javítást, karbantartást. 

Frissebb adatokat tükröz a jegybank már említett, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz közreműködésével 2020 őszén készített felmérés, amelyben a társasházkezelőket kérdezték a felújításokról. A kutatásban több mint ezer társasház, valamint 74 ezer lakás “vett részt”.

A kutatás arra jutott, hogy az érintett lakások több mint harmada, egész pontosan 36 százaléka jelentős felújításra szorul. Ez főként az 1960 és 1990 között épült társasházakra volt igaz. A lakások 12 százalékát, tehát a vizsgált lakásállomány nyolcadát kisebb korszerűsítéssel lehetne megfelelővé tenni. 

A társasházak energiahatékonyságát jelentősen befolyásolja az alkalmazott fűtési rendszer típusa. A felmérésben résztvevő társasházak legnagyobb arányban (mintegy 35 százalékuk) egyedi mérésű távfűtéssel rendelkeznek. A három leggyakoribb fűtési rendszer közé tartozik még a gázzal történő, valamint az egyedi mérés nélküli távfűtés, amelyek rendre a társasházak 31 és 22 százalékánál található meg. A megújuló energia segítségével történő fűtés mindössze 1 százalékuknál érhető el. A társasházak fűtési- és egyéb közműellátási rendszerei a felmérés alapján jellemzően elavultnak tekinthetőek, a társasházak felénél az elmúlt 5 évben nem történt felújítás, holott szükség lenne rá. További egyharmaduknál volt ugyan felújítás, azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy jó állapotban tudhassák valamennyi közműellátási rendszerüket, és mindössze 17 százalékuk vallotta azokat megfelelő állapotúnak

írta a jegybank a kutatás eredményeiről szóló összefoglalóban. 

Beszédes részeredmény, hogy a társasházkezelők a korszerűsítések hiányát jellemzően az állami támogatások hiányával magyarázták, 66 százalékuk mondta ezt az indokot. A válaszadók 51 százaléka pedig a megtakarítások hiányával magyarázta a korszerűsítések elmaradását. 

Mire lehet számítani? 

Tehát a felújítási programnak van helye a “piacon”, és mivel a felújítást indokoltnak tartó gyermekes háztartások egy része nem biztos, hogy rendelkezik a korszerűsítéshez megfelelő összeggel, ezért a támogatott hitelkonstrukcióra is valószínűleg lesz igény. 

A banki hitelajánlatokat naprakészen bemutató money.hu éppen ezért készítette el a lakásfelújítási hiteleket ismertető kalkulátorát, amelynek segítségével bárki megnézheti, hogy a különböző hitelösszegeknél mekkora havi törlesztéssel számolhat.

Fontos, hogy egy jól körülhatárolt hitelkonstrukcióról van szó az állami kamattámogatás miatt. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a támogatott lakásfelújítási hitel ügyfelek által fizetett kamata nem lehet magasabb 3 százaléknál, a futamidő pedig legfeljebb 10 év lehet. (A hitel tényleges kamata magasabb 3 százaléknál, a különbözetet támogatásként az állam fizeti meg a banknak. Ezért is hívják támogatott konstrukciónak.) 

Éppen ezért a kamatokban és a teljes hiteldíjmutatókban nincsenek komolyabb eltérések - mint például a piaci alapon nyújtott bankhitelek esetén -, de némi különbségek azonban akadhatnak.

Például a bankok “magatartása” eltérhet a hitelbírálatnál, valamint abban, hogy pontosan milyen feltételeket támasztanak a kölcsön folyósításához.

A lakásfelújítási hitelkalkulátor tehát jó támpontot ad arra, mekkora havi kiadással számolhatnak az érintettek. Abban pedig, hogy a bankok milyen kritériumokkal nyújtják ezt a hitelt, a money.hu szakértői tudnak segíteni. A hitelhez tartozó havi törlesztés összege jelentősen csökken, ha a vége a lakásfelújításnak, és befut az állami támogatás, amely az akkor fennálló tartozást azonnal csökkenti. 

Akik esetleg nem jogosultak a lakásfelújítási támogatásra és a kedvezményes hitelre, azok között is lehetnek, akik lakásfelújítást terveznek. Ez megtérülő befektetés, mert a korszerűsítés miatt növekszik az ingatlan értéke.

Egy-egy lakásfelújítást pedig akár személyi kölcsönből vagy lakásfelújítási célra igényelhető lakáshitelből is finanszírozni lehet. Mivel ezek már piaci hitelek, jelentős különbségek lehetnek közöttük. A money.hu személyikölcsön-kalkulátora szerint egy

5 éves futamidejű, 3 millió forintos kölcsönnél a legkedvezőbbek havi törlesztőrészlete 60 ezer forint alatt marad, és összesen 3,6 millió forintot kell visszafizetni az adott banknak. A legdrágább társaiknál viszont a havi törlesztés 70-76 ezer forint lehet, tehát ezekre összesen 4,2-4,6 millió forintot kell visszafizetni.