Több száz embert keresnek költségvetési csalás miatt

Elemzések2020. dec. 4.Suki Zoltán

Jelenleg 360 embert keresnek Magyarországon költségvetési csalás miatt. Ez megdöbbentően soknak hangzik, de azt jó tudni, hogy költségvetési csalást nem csak öltönyös, nyakkendős bűnözők követhetnek el.

Ha lenne tippelős játék portálunkon, - ami szerencsére nincs – és azt kérdeznénk, hogy ön szerint a költségvetési csalást elkövetői, vagy a közlekedési baleset okozói ellen adott-e ki több elfogatóparancsot a rendőrség, vajon mit tippelne?

A cikk megírása előtt a szerző végzett egy nem reprezentatív felmérést, és tíz emberből tíz válaszolta, hogy szerinte a közlekedési balesetet okozókból.

Azonban ez messze nem így van.

A Magyar Rendőrség hivatalos adatai szerint közúti baleset okozása miatt jelenleg 47, költségvetési csalás miatt pedig 360 ember ellen van kiadva érvényes elfogatási parancs.

Ez persze nem véletlen, a költségvetési csalás meglehetősen tág fogalom, sokféle bűncselekménnyel el lehet követni.

Néhány napja tartóztatott le például a Tatabányai Járásbíróság hét férfit, akik a gyanú szerint 2017 óta parfümök fiktív exportálásával több mint 3 milliárd forintot csaltak el a költségvetésből, vagyis ennyivel károsították meg Magyarországot. A módszerük csak első hallásra bonyolult. A bűnszervezet vezetője alapított egy céghálózatot itthoni, valamint Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaságokból. Mivel az egész a csalásra alakult, a vállalkozásokat strómanok indították.

Úgy követték el a költségvetési csalást, hogy a bűnszervezet vezetőjének ügyvezetése alatt álló három társaság parfümöt és táplálék-kiegészítőket exportált, de csak látszólag. A Szlovákiába vitt árut hamis dokumentumokkal visszaszállították Magyarországra. Ezt havonta többször is megismételték, és a három cég nevében 2017 óta folyamatosan és jogosulatlanul visszaigényelték az áfát.

Az ügyészség úgy számol, hogy összesen 3 milliárd 81 millió 635 ezer forint kárt okoztak.

Természetesen előfordulnak ennél nagyobb áfacsalások, is, de a már említett 360 embert azért jellemzően nem ilyenek miatt kereshetik.

Az áfacsalók nagyobb része „kispályás” bűnöző, általában cigarettacsempész. Ők általában olcsóbban is megússzék, mint a milliárdos csalók.

Így járt például az a férfi, akit a napokban kaptak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala megyei munkatársai. A pénzügyőrök az M70-es autópályán egy kisbuszt ellenőriztek. A csomagtérben adózatlan vízipipadohányt találtak, ezért a járművet a rédicsi vizsgálóépületbe kísérték, ahol a poggyászok közül még több dohány került elő. A sofőr nem tudta igazolni, hogy honnan származik a dohány, így elkövette a költségvetési csalást, ami miatt feljelentették, és hárommillió forintra büntették. Ezt egyébként a helyszínen kifizette.

A költségvetési csalást egyébként még mindig sokan összetévesztik a sikkasztással. A különbség az, hogy sikkasztani egy cégtől, vállalkozástól lehet, költségvetési csalást viszont csak az állammal szemben lehet elkövetni.

Tehát költségvetési csalást követ el az is, aki titokban próbál Magyarországra hozni cigarettát Szerbiából, de az is, aki milliárdokat csal el céghálókon keresztül. Ha pedig elkövette valaki, és lebukott, meg is büntetik.

Emiatt, ha nem vesszük figyelembe a súlyosító és az enyhítő körülményeket, akár tíz év börtönbüntetést is lehet kapni. Persze ehhez már félmilliárd forint felett kell csalni. De ha valakinek nincs szerencséje, pár doboz cigarettáért is kaphat két évet. 

Videók ajánlása vagy bármi