"Több klíma jön be az országba, mint amennyit a szakemberek fel tudnak szerelni"

A járvány kipattanásakor sok szó esett arról, hogy az éttermekben részben épp a klíma miatt fertőződtek meg az emberek a koronavírussal. Az ehhez hasonló híreknek milyen hatása volt az üzletre?

Véleményem szerint kicsit el volt túlozva a klímák szerepe ezen a téren. Hisz az első hullámban itthon jellemzően olyan helyeken terjedt a járvány – például kórházakban –, ahol nem használnak klímaberendezéseket.

A hírek annyiban hatottak a klímaiparra, hogy a gyártók egy része elkezdett olyan termékeket fejleszteni, amelyek jobban fertőtlenítik a levegőt.

Azonban szerintem, ahol igazán fontos a fertőtlenítés, ott valószínűleg nem egy klíma jelenti a megoldást. Kaphatóak külön olyan légtisztító készülékek, amelyek erre vannak kitalálva.

Az eladásokat visszavetette a járvány?

Az első hullám elején volt rá példa, hogy a meglévő rendeléseket visszamondták. A szerelők között pedig akadt, aki azt mondta, hogy nem fog védőszerelésben dolgozni, inkább pár hétig nem áll munkába. Így tavasszal kiesett egy hónap, aztán visszatértek a vevők és a szerelők is. Azt, hogy az év többi részén mekkora hatása volt a pandémiának az értékesítésekre, nehéz felmérni. Ugyanis idén kifejezetten enyhe nyarunk volt. Volt két júliusi hétvége is, amikor a hőmérséklet a 20 fokot se érte el.

Az eladások nem a vártnak megfelelően alakultak, de valószínű, hogy ez inkább az időjárásnak köszönhető.

Viszont hosszútávon a globális felmelegedés valószínűleg csak segíti az ágazatot.

Azt fontos tudni, hogy a klímaváltozás ellen szerintünk minden egyes ágazatnak tennie kell és mi is teszünk, például azzal, hogy maradéktalanul betartjuk az EU-s szintű és hatályos magyar környezetvédelmi szabályokat. A klímákat is emberek forgalmazzák, és mind azt akarjuk, hogy az unokáink unokái is élhető, emberi környezetben éljenek, ezért pedig nem örülünk annak, ha extrém módon növekszik a hőmérséklet, vagy fajok ezrei halnak ki. Klímára 50 éve is szükség volt, csak akkor még nem voltak ilyen elterjedtek.

Az éghajlatváltozás konkrét hatása tehát nem feltétlenül jelent segítséget az eladások szempontjából,

de az, hogy az emberek fejében ott van a téma és a tény, hogy meleg az idő, az mindenképpen.

Persze azt is látjuk, hogy a telek egyre enyhébbek. A mínusz 15 fokos napoknak és a fehér karácsonynak lassan búcsút inthetünk. Ennek viszont nincs érdemi hatása a klímaeladásokra, mert az emberek még mindig kizárólag a levegő hűtésére használatos eszközként fogják fel, pedig a fűtés is meglepően takarékos a mai berendezésekkel. A forró nyári napok száma idén nem nőtt meg látványosan, de vannak kiugró évek, mint amilyen 2018 is volt, amikor hat hőségriadót kellett elrendelni, de egyelőre ez nem állandósult.

Sok szó esik a felmelegedésről és ez ott van a fejekben, de ha nem jön a meleg, akkor eltűnnek a vevők. Ha viszont beüt a hőség, akkor roham van!

Itthon mennyire elterjedt a klímahasználat?

Magyarországon a meglévő épületeknek úgy a 8-10 százalékában van klíma. Ez az arány Nyugat-Európában 15-20 százalékot tesz ki. Vagyis itthon van tér a bővülésre. Merőben más a helyzet az új építésű ingatlanoknál.

Itthon a 70-80 százalékuknál van valamiféle légkondicionálás, amelyet egyre gyakrabban hőszivattyúval oldanak meg.

A klímák használatát indokolja, hogy az új készülékek nem csak csendesebbek és energia-takarékosabbak, mint a régi modellek, de fűtésre is lehet őket használni. Így ma már télen se állnak le az eladások.

Mekkora problémát okoz a szakemberhiány?

Ebben az ágazatban a felszerelő kapacitás jelenti a szűk keresztmetszetet. Több klíma jön be az országba, mint amennyit a szakemberek fel tudnak szerelni. Nekünk van országos telepítő hálózatunk, de például a nagy online áruházakban leginkább csak a készüléket lehet nyomott áron megvenni, de a termékhez alapvetően nem jár semmiféle szolgáltatás.