Több szintet ugrott a magyar hadiipar az elmúlt években

Elemzések2020. dec. 29.Dunai Péter

Új korszakba lépett a magyar hadiipar. Az elmúlt egy-két évben minden magyar fegyverbeszerzés mögött ott állt az ipari háttér megteremtésének szándéka. Olyan lehetőségekhez juthat a magyar hadiipar, amelyről az elmúlt években csak álmodni lehetett.

December 21-i bejelentés szerint Törökországtól újabb 40 páncélozott, kerekes 4x4-es támogató (első sorban csapatszállításra szolgáló) járművet vásároltunk.
A szállító a később Kaposváron gyártandó járművekhez licencet adó török cég. Tíz Gidran típusú páncélozott katonai jármű , a mintegy tucatnyi változatban létező Ejder/Yalcin járműcsalád egyik, csapatszállításra szakosított tagja már megérkezett Magyarországra.

A háromszáz járművet a török Nurol Makina vállalat a Rheinmetall, a magyar hadiipari fejlesztések egyik sarokpontja, összekötő kapocs-vállalata bevonásával fejlesztette ki.

Azaz a nyugathoz számtalan szállal kötődő, de keletre, az arab világ, Közép-Ázsia, Dél-Kaukázus, Dél-Ázsia felé is építkező török hadiiparral érdemes bővíteni a kapcsolatokat.

Mint a tekintélyes NikkeiAsia megjegyzi, Törökország kezdi megszorítani a kínaiakat a katonai célú drónok gyártásában.

A vásárlás és a hozzá kötődő háttér-ipar szempontjait együttese n érvényes ítettük , ha légi járművet vettünk (az Airbus Defence helikopterei, a kisebb H145M, a nagyobb H225M és a hozzájuk kötődő hazai, gyulai gyártási, szerv i z-kapacitások ), ha páncélozott harcjárművet vagy csapatszállítót (Rheinmetall Lynx KF41, Nurol Makina Ejder/Yalcin/Gidran), vagy a cseh Zbrojovkától kézifegyvereket vásároltunk. Ezek összekötnek bennünket a fejlett nyugati hadiipari közösséggel.

Az Airbus Defence a világ egyik legnagyobb hadiipari csoportja, Európa, az EU meghatározó légi, repülőgépipari komponense.
Beszállítói garnitúrájába a részvétel, akár harmadik-negyedik körösként, nagy lehetőségeket kínál a magyaroknak. Nem kevésbé érdekes a másik  meghatározó szál, a katonai célú kerekes, vagy lánctalpas harcjárművek gyártásába, szervizelésébe, javításába való közvetlen magyar bekapcsolódás lehetősége.

Ez már nemcsak a megvásárolt haditechnika karbantartására, részleges gyártására vonatkozik, hanem lehetőséget kínál olyan fejlesztési programokban való részvételre, amelyekről néhány éve álmodni sem mertünk.
Például a Rheinmetall oldalvizein bejuthatunk az Egyesült Államok több ezer járművet érintő harcjármű-programjába, a Bradley páncélozott harcjárművek lecserélésébe.

Az amerikai programnál maradva a Rheinmetall – miután egyszer már kiesett a versenyből - ugyancsak keresett nagy amerikai cégeket, amelyekkel közösen eredményesebben pályázhat. Így a német vállalat társul a Textronnal, a Raytheonnal és közösen ajánlják a Lynx KF41-et, vagy ha az amerikaiaknak ez 44 tonnájával túl nehéz, akkor a könnyebb KF31-et.

Továbbá a Raytheon, a Textron, akárcsak a Rheinmetall, már csúcsligás a világ hadiiparában.
Mindehhez bővül a hazai ipari kapacitásbővítő alap. Zalaegerszegen december 17-én tették le a Lynx KF41-eseket gyártó üzem alapkövét.

Ez az üzem a tervek szerint a magyar hadiipari fejlesztések éllovasa, nemzetközi szinten is jelentős ipari-innovációs bázis lesz.
Olyan technológiákat, a többi között mesterséges intelligencia-elemeket tartalmazó módszereket alkalmaznak a gyártásban és a fejlesztésben, amelyek nemcsak Európához, hanem az USA-hoz képest is újat jelentenek.

Emellett a ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt. Európa egyik legkomplexebb off-road próbapályáját hozza létre.

Alexander Sagel, a Rheinmetall AG fegyver- és lőszerosztály vezetője, Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b-j) kezet fognak a Lynx-harcjárműgyár ünnepélyes alapkőletételén a zalaegerszegi ZalaZone Járműipari Tesztpályán. A német Rheinmetall és a magyar állam vegyesvállalata által mintegy 60 milliárd forintból épülő, a kategóriájában legkorszerűbbnek számító Lynx harcjárműveket gyártó üzemből 218 harcjármű kerül a Magyar Honvédséghez, amelyből 172-t gyártanak majd le a 2023-ra elkészülő zalai üzemben. MTI fotó: Varga György
A Rheinmetall robbanóanyag-, lőszergyártó szekciója bekapcsolódik a Várpalotán tervezett robbanóanyag-, és nagy kaliberű lőszer-gyár felépítésébe is. Ezt jelzi, hogy a december 17-én Zalaegerszegen tartott alapkőletételen részt vett Rheinmetall-delegáció tagja volt Alexander Sagel, a Rheinmetall AG fegyver- és lőszerosztályának vezetője is.
A várpalotai gyár a hírek szerint ellátja majd gránátokkal a Hirtenberger által gyártott 60, 81 és 120 milliméteres aknavetőket is. Az osztrák-brit Hirtenberger hadiipari részét tavaly vásárolta meg a magyar állam.
Ahogy a minap Palkovics László technológiai és innovációs miniszter utalt rá, a Rheinmetall vizsgálgatja a további együttműködési területeket. Így célkeresztbe került a szegedi lézerközpont is, de részleteket nem közölt.
Az Armin Papperger, a Rheinmetall igazgatótanácsának elnöke vezetésével  Zalaegerszegen járt küldöttség Szegeden felkereste az ELI-ALPS lézer-kutatóközpontot is, feltérképezve egy lehetséges együttműködés lehetőségét.
A Rheinmetall Lynx KF41-ében az integrált digitális, számítógépes rendszer része a célkereső-távolságmérő-tűzvezető lézerberendezés, emellett különféle veszélyekre figyelmeztető lézer-műszerek működnek, amelyek az ellenséges orvlövész/mesterlövész rejtekhelye akusztikus bemérőjé vel (ASLS) együtt egységes helyzetkép-rendszert (situational awareness) alkotnak.
Magyarán, a páncélos személyzete mindenkor minden fontos paramétert tudhat környezetéből. Ez olyan, mint amikor az autópályán 130-al haladó normális sofőr gyakran belepillant az oldal-, hátsótükörbe, hogy minden másodpercben tudja, mi történik körülötte, milyen veszélyforrások fenyegetik.
Egészében véve magyar szempontból a német Rheinmetall, a Lynx KF41-es kidolgozója-gyártója, ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint nyugati (és keleti) irányba való kapcsolatépítő, akár az Airbus.
Rheinmetall érdekeltség a Rheinmetall Canada, amelytől a minap a világ egyik legmodernebb, többcélú radarrendszerét vásároltuk (légvédelem, részleges rakétavédelem mellett a tüzérség támogatása).
Ennek egy módosított változata szolgál a világ leghatékonyabbjaként ismert, többrétegű védelmet kínáló izraeli lég- és rakétavédelmi rendszere egyik komponensében, a Vaskupolában (Iron Dome). Azaz kínálkozhat az együttműködés, bekapcsolódás, a magyar hozzáadott-érték ilyetén való exportja is.
Már teszt alatt az ember nélküli harci járművek
Visszatérve a Rheinmetall, Textron, Raytheon amerikai lehetőségeihez, azok kifundálói évtizedekkel előre gondolkodnak, azaz
a mesterséges intelligencia (AI) elemei beépítésével már az ember nélküli harcjárműveken gondolkodnak. A világ élvonala ebbe az irányba halad, és a magyaroknak sem idegen ez a pálya.
Az Oroszországi Föderációban (OF) például megfeszített munka folyik az új generációs harckocsik (MBT), az Armata-14-esek ember nélküli változatai kifejlesztésére.
Információk szerint néhány Armata-14-est, T-90A és T-90S harckocsik kíséretében éles bevetéseken teszteltek Szíriában, a többi között az ember nélküli, távirányított harckocsik (Armata-14-esek) megteremtésének szándékával.
Az első lépést ebbe az irányba már számos gyártó megtette, hiszen a harci járművek, harckocsik tornyai már sok esetben ember nélküliek, távirányítással működnek. Az Armata-14-est is alapfelszereltségben ember nélküli toronnyal (turret) gyártják, a három tagú személyzet lent, a tank belsejében, egy páncélozott kapszulában ül.
Ugyanígy már hírek jöttek a többcélú amerikai és oroszországi vadászgépek ember nélküli változatai kipróbálásáról. Az amerikai F-16-osok földről, vagy egy másik gépről távirányított, pilóta nélküli változataival évek óta repülnek.
Ilyen csavarra jár a Rheinmetall, a Textron jármű-divíziója fejlesztőmérnökeinek is az agya. Ez azt jelenti, hogy a munkalóként az amerikai hadseregben használt páncélozott harcjárművek, a Bradley-k utódai már ember nélküli, távirányított eszközökként is működhetnek.
És az Egyesült Államokban 1981 óta több mint 6700 darab Bradleyt gyártottak különböző változatokban (M2A1-2, M3, M2A3, stb.)
Bekerülési áruk darabonként átlagosan meghaladta a hárommillió dollárt.
Azaz az OMFV (az átfogó program, amelynek része a Bradleyk lecserélése) az USA-ban 20-25 milliárd dolláros programot jelenthet – csak a Bradley-k lecserélése révén.
Két éve az USA szárazföldi erői (US Army) meghirdették a hadsereg teljes páncélozott járműállománya megújítása programját, a New Generation Combat Vehicle (NGCV – Új Generációs Harcjárművek) folyamatát. Figyelemre méltó, hogy a hadsereg később megváltoztatta a program nevét, átvéve, és az egész átalakításra érvényesíttetve a korábban csak a Bradley-re alkalmazott OMFV-t. Ez azt is jelentheti, hogy
a Bradley-utódhoz hasonlóan valamennyi, jövőbeni páncélozott járművet opcionálisan távirányított, ember nélküli változatban is gyártani fogják.
Ennek az átfogó programnak első, meghatározó elemeként az M2-Bradley páncélozott harcjárművet cserélik le.
Mint az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára egyik kiadványa közölte, a teljes,
öt részből álló program így néz ki:
OMFV (az immáron negyven éves Bradley páncélozott harcjármű-család lecserélése),
AMPV, a már a vietnami háborúban is kiterjedten használt M-113 többcélú páncélozott (csapatszállító) lecserélése. 1960 óta több mint 80.000 ilyen járművet gyártottak. Az M-113 átlagos ára darabonként meghaladta a 2 millió dollárt,
A dandárok harci csoportját kiszolgáló könnyű tank (IBCT) létrehozása,
Robot harci-járművek (RCV) három változatban (könnyű, közepes és nehéz),
Az M1 Abrams harckocsit felváltó DLP új közepes tank (MBT).
A Rheinmetall ambiciózusan láthatóan mind az öt elem után érdeklődik.

És ha sikerrel teszi, akkor „viheti magával” a magyar alvállalkozókat, beszállítókat is.
Mint említettük, az első kísérlet a Rheinmetall számára eredménytelenül végződött, és alapvetően nem a németek hibájából. Az amerikai hadsereg, mint a breakingdefense.com utal rá, átgondolatlan, ellentmondásos feltételeket támasztott. Hogy ez direkt akció volt-e a külföldi versenytársak kiszórására – vitatott. Később visszakoztak, például elvetették azt a feltételt, hogy akkoráknak kell lenniük a járműveknek, hogy belőlük egyszerre kettőt is el tudjon vinni a C-17-es hátsó rámpás katonai szállítógép.

Tegyük hozzá, hogy az amerikai katonai járműpiacra eddig nemigen tört be külső szállító, azaz nehéz dolga lesz a Rheinmetallnak.
Ezért is társult két helybéli nehézsúlyúval, az „amerikai” Lynx számára az elektronikát kínáló Raytheonnal és az alvázelemeket, más komponenseket előállít ani képes Textron speciális jármű-divíziójával.

Videók ajánlása vagy bármi