Tovább élhetnek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők
ElemzésekAz északi és a balti államokban élő nyugdíjasok között a legmagasabb az egyedül élők aránya, de Magyarországon is meghaladja ez az érték az uniós átlagot. Az általános öregkori jólétet a végzettség, és az anyagi helyzet is befolyásolja. A magasabban iskolázottaknak átlagosan jobb ez egészségi állapota és tovább is élnek, mint azok, akik kevésbé képzettek - derül ki egy friss, a nyugdíjasok életminőségéről szóló hazai elemzésből.
Egyre nagyobb problémát jelent Európában a társadalom elöregedése. Az Európai Unióban 1996-ban a teljes népességnek 14,97 százalékát tette ki a nyugdíjas korosztály. Ez az arány 2018-ra 19,85 százalékra nőtt – olvashatjuk a Közgazdasági Szemle 2021. decemberi számában, Szanyi- Nagy Sára és Vaskövi Ágnes ’’Hogyan élnek az európai nyugdíjasok?’’ című tanulmányában, melyben a SHARE multidiszciplináris adatbank kérdőíves adatait felhasználva vizsgálják az európai nyugdíjasok életminőségét és annak különbségeit.
A nyugdíjasok életminőségét jelentősen befolyásolja, hogy milyen a családi állapotuk és hogy vannak-e társas kapcsolataik. A 28 uniós tagállamban 2018-as adatok alapján a 65 év feletti korosztály 32,1 százaléka egyedül él. Az északi és a balti államokban jelentősen átlag feletti az egyedül élő nyugdíjasok aránya. Litvániában ez az érték például 45,9 százalék. Sajnos Magyarországon sem jó a helyzet. Hazánkban a nyugdíjasok 38,8 százaléka él magányosan.
Jobban érinti a nőket
Ez a probléma főképp a nőket érinti. Esetükben az egyedül élők aránya, az Európai Unióban 40 százalék, a férfiaknál ez az érték mindössze 19,6 százalék. Ennek oka, hogy a nők 65 éves korban várható élettartama átlagosan hosszabb mint a férfiaké. Magyarországon például 4 évvel élnek átlagosan tovább a nők, így ők nagyobb eséllyel maradnak egyedül. A nyugdíjas korcsoportban a nemi egyenlőtlenség a Baltikumban a legjelentősebb, ott ugyanis egy 65 év feletti férfira több mint két nő jut a tanulmány szerint.
Az elözvegyülés utáni elmagányosodás korábban nem volt ennyire elterjedt. Ez a jelenség napjainkban a többgenerációs-családmodell visszaszorulásával lett jellemző.
Tovább élhetnek a tanultabb emberek
Meglepő módon a nyugdíjasok iskolázottsága is befolyásolja a várható élettartamot, az öregkori egészségi állapotot és ezáltal az életminőséget a tanulmány alapján. Ennek oka, hogy a magasabb iskolázottság megtanítja az embereket logikusan és racionálisan gondolkozni és komplex stratégiák mentén tervezni az életüket. A magasabban képzettek például ritkábban fogyasztanak alkoholt, kevesebben dohányoznak közöttük és egészségesebben táplálkoznak, ennek köszönhetően pedig összességében kevesebb az egészségügyi problémájuk.
Emellett a magasabb iskolai végzettségű nyugdíjasok jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, és a szellemi leépülésük üteme lassabb, mint az alacsonyabb végzettségűeké.
A jobban képzettek ráadásul általánosan jobb anyagi helyzetben is vannak, és így könnyebben hozzáférnek az egészségügyi ellátásokhoz, amiknek a költsége az idősödéssel párhuzamosan folyamatosan növekszik. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Romániában és Görögországban különösen problémás. Ebben a két országban a lakosság 10 százaléka számára gondot jelent az egészségügyi ellátás finanszírozása.
Nyugaton jobb a helyzet
Az általános egészségi állapot tekintetében az egyénekhez hasonlóan az országok közt is komoly különbségek figyelhetőek meg a tanulmány alapján. Látható, hogy míg a magasabb jövedelmű országokban, azaz Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Írországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban és Svájcban az egyének jobbnak értékelik a saját egészségi állapotukat, mint az OECD átlag, addig az alacsonyabb jövedelmű országokban, azaz Csehországban, Észtországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában rosszabbnak.
Ezzel az eredménnyel összhangban van a HelpAge International által számított Global AgeWatch Index is, amely mutatószám az idősek életminőségének mérésére szolgál. A legutolsó elérhető adat 2015-ös, 96 országban négy tényező alapján vizsgálják a 60 év felettiek életminőségét. Ezek a tényezők az anyagi biztonság; az egészségi állapot; az iskolázottság és munkavállalás; illetve a társas lehetőségek.
A rangsor szerint – a SHARE mintánkban szereplő országokat tekintve – a nyugati országok nyugdíjasainak életminősége a legjobb, ezután az északiak következnek, majd a harmadik helyen holtversenyben állnak a keleti és déli országok – olvasható a tanulmányban.
Fontos az élettartamnál is az anyagi helyzet
Összességében tehát látható, hogy a nyugdíjas korosztály életminőségét jelentősen befolyásolja, hogy milyen egy adott országban a társadalmi berendezkedés, milyen családmodellek az elterjedtek, milyen az iskolázottsága az időskorúaknak, és rengeteget számít, hogy milyen az egyének anyagi helyzete, így ezzel párhuzamosan mennyire férnek hozzá az egészségügyi ellátásokhoz.
