További gyors gazdasági növekedésünk legfontosabb feltétele

Elemzések2018. szept 19.Növekedés.hu

Az utóbbi években látott magyarországi gazdasági növekedés jórészt a foglalkoztatottság bővülésére épült, ez azonban értelemszerűen nem tarthat sokáig. A termelékenység ugyanakkor alig változott, így a továbbiakban ez lesz a növekedés forrása. A nagyvállalatok jól állnak, azonban a kkv-szektor komoly fejlődési lehetőségeket tartogat.

Teljes foglalkoztatottság

Közismert, hogy az elmúlt időszakban rendkívül dinamikusan nőtt a hazai foglalkoztatás, közgazdasági értelemben elértük a teljes foglalkoztatottságot, hisz noha statisztikailag van még valamekkora munkanélküliség, lényegében mindenki, aki szeretne dolgozni, talál magának állást, kivéve talán a kisebb településeket, ahol ez csak ingázással, esetenként komolyabb napi utazással valósítható meg.

Fogyó tartalékok

A vállalati szektor közben egyre inkább munkaerőhiánnyal küzd, hisz sok szakmában nem tudják teljesen betölteni az álláshelyeket, de a szakképzettséget alig igénylő munkakörök esetében is nagy hiány mutatkozik. Az eddig még nem mozgósított munkaerő, a sok éve a munkából kikerültek és a közmunkában foglalkoztatottak még valamekkora tartalékot jelentenek, és lehetőséget jelenthet még a magas bérű országokban dolgozó magyarok visszatérése, ahogy előrehalad a felzárkózási folyamat, de tömegesen, az eddigi ütemben már nem tud bővülni a foglalkoztatottság.

Nem hittük volna

Erre a problémára senki nem gondolt akárcsak néhány évvel ezelőtt, szinte elképzelhetetlennek tűnt ez az eset, a döntéshozók inkább arra készültek, hogy tartósan együtt kell élni a magas munkanélküliséggel, részben ezért is vezettek be olyan intézkedéseket, mint a közmunkaprogram vagy a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége.

Váltani kell

Viszont miután előállt ez az örvendetes helyzet, amint az idei debreceni közgazdász-vándorgyűlésen is elhangzott, egy dolgot egyidejűleg látni kell: ez a jelentős foglalkoztatottság-növekedés fűtötte a magyar gazdaság erős növekedését, miközben a termelékenység lényegében a válság óta, azaz nagyjából 10 éve alig emelkedett. A munkaerő bővüléséből adódó növekedés kifulladásával ezért csak egyetlen lehetősége van a gazdasági további gyors növekedésének: ha megindul a termelékenység dinamikus növekedése.

A közepes fejlettség csapdája

Balatoni András, az MNB monetáris politikai elemzésekért felelős igazgatója előadásában elmondta, hogy ha ezt a váltást nem sikerült megvalósítanunk, akkor beleeshetünk a közepes fejlettség csapdájába, melynek lényege, hogy egy alacsony bázisról induló, gyorsan növekvő országban még az előtt lefékeződik a növekedés, hogy elérné a fejlettebb országok szintjét. Ezt mindenképpen el kellene kerülnünk, és ez csak úgy lehetséges, hogy ha az eddigi, a foglalkoztatottság bővülése által fűtött növekedés átalakul tőke-, és tudásintenzív bővüléssé, azaz erős növekedésbe kezd a termelékenység.

A cégméret szerepe

Balatoni András szerint érdemes megvizsgálni, hogy a gazdaság különböző szereplői hogy állnak a termelékenység tekintetében, és az látszik, hogy míg a legnagyobb vállalatok termelékenysége megfelelő, esetenként el is éri a fejlett országokban jellemző szintet, addig a kis- és középvállalatok termelékenysége jóval alacsonyabb, nem is beszélve a mikrovállalkozásokról. A kkv szektor termelékenysége csak harmada a nagyvállalatokénak, tehát itt van óriási tartalék.

Fúziók, felvásárlások

Egy kisvállalat 80 százalékkal, egy középvállalat 230 százalékkal termelékenyebb ugyanannyi tőkére vetítve, mint egy mikrovállalat, miközben sok mikro-, és kisvállalat van a gazdaságban. A megoldás kétféle lehet: a legkisebb cégek esetében a felvásárlás vagy másik céggel való fúzió is szóba jöhet, hisz ezzel megnövekszik a cég mérete, ami eleve megkönnyíti a termelékenység növekedését a megfelelő mérethatékonyság elérése által. Ugyanakkor, ha egy kis cég nagy ütemben növekszik, eleve megoldódik a probléma ugyancsak a mérethatékonyság javulásával.

Termelékenység növelés

A másik út viszont a termelékenység növelése az adott cégek, különösen a legkisebbek esetében. Ez azért is külön kihívás a kis cégek számára, mert jellemzően jóval kevesebbet tudnak fizetni a munkaerőnek, és oktatásukra is jóval kevesebbet tudnak fordítani, mint a nagyvállalatok. Ez azt mutatja, hogy ebben a szektorban még nagyobb ütemű bérfelzárkózásra lenne szükség, ami viszont ugyancsak a termelékenység, azaz az egy dolgozóra jutó megtermelt érték növekedését feltételezi. A nagyobb hatékonyság, jobb szervezés, gépesítés, robotizáció a szükséges munkaerő mennyiségét csökkenti és így növeli a hatékonyságot, ugyanakkor az ilyen fejlesztések tőkeigényesek, amiben a megfelelően a cégekre szabott hitelezés segíthet.

Évi 6 százalék

További fejlődésünk mindezek alapján a kis-, és középvállalatok most még meglehetősen alacsony termelékenységén múlik. Balatoni András szerint, ha a szektorban sikerülne egy tartós, évi 6 százalékos termelékenységnövekedést elérni középtávon, akkor 2030-ig megduplázódna a cégek termelékenysége, és ez az egész gazdaság további gyors növekedését lehetővé tenné. Ez 12 év alatt meglehetősen nagy lépést jelentene a felzárkózásban, a közepes fejlettség csapdáját mintegy átlépve, kikerülve a magyar gazdaság teljesítménye már belátható távolságra kerülne az Európai Unió fejlett országainak szintjétől.