Trump a tenger alól is kibányászná a kritikus fémeket
ElemzésekTrump második elnöki ciklusának első száz napjában nem rejtette véka alá az Egyesült Államok geopolitikai és gazdasági ambícióit. Ez megmutatkozik a mélytengeri bányászatról áprilisban aláírt végrehajtási rendeletben is. Nehéz vállalkozásnak hangzik, de igenis van értelme kiaknázni a mélytengert.
Donald Trump elnök célja az áprilisi rendelettel az USA a kritikus ásványokhoz való hozzáférése, illetve a technológiai előny megtartása Kínával szemben - olvasható az Economist elemzésében.
Az USA nem ratifikálta az ENSZ Tengerjogi Egyezményét az UNCLOS-t, így azt sem, hogy jelenleg a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) tiltja a bányászatot. Trump rendelete szerint nem csak a kizárólagos gazdasági övezetben, hanem azon kívül is engedélyezné a bányászatot amerikai cégek részére.
Külföldön mindez óriási felháborodást okozott: az EU ragaszkodik ahhoz a gyakorlathoz, hogy az UNCLOS szabályai szokásjoggá alakultak az évek során, és ez azokat az országokat is köti, akik nem fogadták el az egyezményt (pl. USA, Kína). Kína is elítélte Trump lépését a nemzetközi jog megsértésére hivatkozva, annak ellenére, hogy Peking rendszeresen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi bíróság döntéseit a Dél-kínai tengeri illegális területi követeléseivel kapcsolatban.Az ISA főtitkára Leticia Carvalho szerint Amerika nem rendelkezik jogosítványok kiadásával nemzetközi vizeken, de jelezte, hogy egy új bányászati keretrendszert (Mining Code) hoznának létre év végéig.
A mélytengeri bányászatban a versenyfutás a nikkelben, rézben, kobaltban mangánban gazdag ásványi anyagok miatt alakult ki. A Clarion-Clipperton zóna, amely a Hawaii szigetek mellett található, önmagában 21 milliárd tonna ércet tartalmaz, szétszórva 4.5 millió négyzetkilométeren. Jellemzően 4000-6000 méteres mélységben fordulnak elő az ércek, és a kitermelést úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas porszívót, melyet leengednek a tengerfenékre és begyűjtik az ásványokat, amit csövön keresztül juttatnak a felszínre.
A szóban forgó ásványok a védelmi rendszerek, elektromos autók és akkumulátorok kulcsfontosságú elemei. Ezek a „kritikus ásványi anyagok” és a mélytengeri bányászat segítene kielégíteni az ércekre való igényt, ami akár négyszeresére is emelkedhet a keresletük az elkövetkező évtizedekben a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint.
Trump célja a függetlenedés a nemzetközi piactól, leginkább Kínától, ugyanis már Kína a második legnagyobb nikkel és kobalt feldolgozó Indonézia után. (Nem véletlen az Ukrajnával aláírt szerződés az ásványkincsekről sem.). E mellett Trump célja, hogy az USA megőrizze nemzetbiztonságát, technológiai dominanciáját, és támogassa azon cégeket, amelyek ezen ásványok feltárását, kitermelést és finomítását végzik.
Sőt, nem csak függetlenítené USA-t a „kritikus ásványok” ellátásában, hanem mintegy százezer álláshelyet is létrehozhatna az elkövetkező tíz évben.
Azonban, ha az ISA tanácsa elfogadja az új keretrendszert, érdemes lesz meggondolni a vállalatoknak, hogy kérjenek-e Amerikából engedélyt, ugyanis súlyos jogi kockázatokat vonhat maga után, ha az nem felel meg a nemzetközi szabályoknak. Ha azonban elfogadják a keretrendszert, az aláásná Trump ambícióit a mélytengeri bányászattal kapcsolatban.
Nyilvánvaló, azon államok, melyek érintetek a kitermelésben nyomást fognak gyakorolni, hogy folytathassák a mélytengeri kitermelést, Kína páldául már több milliárd dollárt fektetett a bányászatba, nem fogja elengedni ezen célkitűzését.
Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Spanyolország szorgalmazza a mélytengeri bányászat szüneteltetését környezetkárosítás miatt.
