Tudja, hányan laknak hazánk legkisebb településén?

A legkisebbek

Nagyobb városaink rendszerváltás óta bekövetkezett demográfiai átalakulását már bemutattuk, most megnézzük, mi a helyzet a legkisebb falvak esetében. A KSH szerint 139 olyan önálló településünk van, ahol a lakosság száma 100 fő alatti. Meglepő módon azonban több olyan is akad köztük, amelynek 30-nál kevesebb lakója van, sőt, egy olyan is van, ahol a 2014-es adatok mindössze 8 főt mutattak, 2020-ra ez azonban 11-re emelkedett.

A tényleges lakosságszám eltérhet a statisztikától, mivel a statisztika azon alapszik, hogy hány bejelentett lakó van. Sokan azonban nem a bejelentés szerinti állandó lakhelyükön élnek, így néhány fővel a kis falvakban is eltérhet a ténylegesen, életvitelszerűen ott tartózkodók száma a bejelentés szerintitől. Ráadásul vannak időszakok, amikor átmenetileg megnő a bejelentettek száma, mégpedig leginkább az önkormányzati választások előtt.

Bármilyen kevés a lakó, van önkormányzat

Az a különös helyzet van ugyanis a hatályos törvény szerint, hogy

minden önállónak minősülő településnek kell, hogy legyen polgármestere,

sőt önkormányzati képviselő-testülete, függetlenül attól, hogy 10 lakosú falu vagy százezres megyei jogú város. A polgármesteri pozíció sokaknak vonzó egy kistelepülésen is, így a jelöltek bejelentkeznek a választás idejére.

Annak a ténynek, hogy bármilyen kicsi településnek van önkormányzata, van még egy érdekes vonzata, talán részben ezért is így alakították ki a rendszert. A kisebb településeken sokakat az önkormányzat foglalkoztat, gyakran helyben nem is nagyon adódik más munkalehetőség. Ezzel az önkormányzati rendszer valamelyest átveszi a közmunka szerepét, de enélkül meglehetősen nehéz helyzetben lennének a kistelepülések. Általában ugyan már 20-30 kilométeres távolságon belül van munkalehetőség, de az elmúlt évtizedekben, akik naponta ingáztak, előbb-utóbb el is költöztek a faluból, a legtöbb mai törpefalu így alakult ki.

A rekorder

Ennek jó példája jelenlegi kisebb önálló településünk, a Zala megyében található Iborfia, melynek a KSH 2020-as adatai szerint 11 lakója van. Érdekes módon a település csak 18 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől, de egyáltalán nem érződik a város közelsége, hisz az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint például a lakók közül senki nem dolgozik, ott, sőt, máshol sem: aki nem nyugdíjas, az önkormányzati alkalmazott,

így pont a legkisebb településen valósul meg a teljes foglalkoztatottság,

noha a gazdaság vérkeringéséből így a település teljesen kiesik.

Elvándorlás

Jogosan teheti fel bárki a kérdést, hogyan alakulhat ki egyáltalán egy 11 emberből álló falu? Nos, a válasz az, hogy a falunak nem is olyan rég sokkal több lakosa volt, csak nagy volt az elvándorlás. Száz éve, 1920-ban 145 lakosa volta a falunak, akiknek nagy része mezőgazdasággal foglalkozott, ahogy ez évszázadok óta megszokott volt. A mezőgazdaság gépesítése és az ipar növekvő kereslete miatt azonban megindult az elvándorlás, de még nem érte el az akkor még magas születésszámot, így még 20 évig növekedett a népesség: az 1941-es adatok szerint 173 főre.

Ezután megindult, majd felgyorsult a népességcsökkenés. 1970-ben már csak 114 volt a lakosságszám, ami persze a maihoz képest igen magas, de 10 évvel később már csak 56 fő volt a lakosok száma, a rendszerváltáskor már csak 34 fő, a 2001-es népszámláskor ez 20-ra, csökkent, tíz évvel később pedig 11-re.

Nincs lakáshiány

A népesség csökkenésével párhuzamosan a lakóházak száma csak mérsékelten csökkent, érthető módon, hisz azokat csak akkor bontják le, ha nagyon rossz állapotúak. 1970-ben 25 lakás volt, az ezredfordulón 22, 2011-ben 17. Ötven éve tehát még több mint 4 ember lakott egy lakásban, most pedig kizárólag egy fős háztartások vannak, de áll még hat üres ház is, így a település szintjén az egy lakásra jutó lakók száma is rekord, hisz jóval 1 alatti szám.

Ezek mellett még egy rekordot magáénak tudhat a legkisebb település: a polgárok igen aktívan gyakorolják demokratikus jogaikat, ugyanis sok éve

minden választáson minden bejelentett lakcímmel rendelkező lakó részt vesz.

Ami a lakók ellátását illeti, erősen korlátozott, mivel 11 vásárló miatt senki nem tart fenn üzletet, ugyanakkor egy-egy cég mozgó árusítást végez, vagyis előre megadott időben sorra látogatja az erre a célra alkalmas járművével a kisebb településeket. Hozzá kell tenni, hogy aki autóval rendelkezik, bármikor bemehet a megyeszékhelyre, igazán nem nagy táv.

Megyénkénti eloszlás

A többi igen kis, 30 fő alatti település érdekes módon két megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Zalában található, sőt, a 100 fő alatt települések között általában is igen magas a két megye aránya. Ennek oka vélhetően az lehet, hogy ezeken területeken megmaradt a sűrű faluhálózat, amely a középkorban alakult ki, míg a török hódoltság alá eső területeken közismerten nagy területek elnéptelenedtek, így például az Alföldön egész ritka a településhálózat, viszont jóval nagyobbak a települések.