Fogy a magyar, de ezeken a helyeken nőtt a lakosságszám

Eltérések

Az elmúlt évtizedekben, akárcsak sok más európai országban, nálunk is népességfogyás zajlott, az utóbbi években már csökkenő mértékben. Ennek területi eloszlása azonban nem egyenletesen zajlott az országon belül:

sok területen nagyobb volt a csökkenés, mint az országos átlag, akadtak viszont olyan megyék, ahol még növekedett is a népességszám, ráadásul nagymértékben.

Mindemellett a születésszámban is mutatkoznak eltérések az egyes területek között.

Korábbi trendek

A rendszerváltás óta Magyarország demográfiai térképe alaposan átrendeződött. A korábbi évtizedekben, sőt, az előző 150 évben az volt a trend, hogy a növekvő népesség nagy tömegben a városokba vándorolt, ami különösen igaz a fővárosra. A mezőgazdasági munkához kevesebb emberre volt szükség, a városokban az ipar, a fejlődő közigazgatás, majd később a növekvő szolgáltatási szektor óriási munkaerőigényt jelentett.

Így kialakult egy kétmilliós főváros (a növekedésben jelentős szerepet kapott, hogy 1918-ig az addigi, sokkal nagyobb ország fővárosa volt), ami abszolút túlsúlyt alkotott, hisz az utána következő legnagyobb város, ami a rendszerváltáskor már Debrecen volt, tized akkora, 200 ezres lakossággal rendelkezett, és csak néhány másik, 100 ezer fölötti lakosságú város jött létre.

Budapest és környéke

A rendszerváltás, 1990 óta az ország lakossága 600 ezer fővel, 5,8 százalékkal csökkent. A legkülönösebbnek Budapest 270 ezer fős, bő 13 százalékos vesztesége tűnik, mivel látszólag semmi nem indokolja a fogyást.

A főváros a rendszerváltást követő gazdasági visszaesésben, majd a későbbi fellendülésben egyaránt az ország egyik legfejlettebb, legtöbb munkaalkalommal rendelkező része volt, amely folyamatosan vonzotta és most is vonzza a munkaerőt. Elég csak arra gondolni, hogy a fővárosban végző diplomások nem kis hányada Budapesten vállal munkát.

Felmerül a kérdés, hogy akkor hová lett ennyi ember? A válasz az, hogy nem mentek messzire, csak egy kicsit kijjebb költöztek, a fővárosi agglomerációba.

Pest megye lakossága ugyanis nagyobb mértékben nőtt, mint amennyivel Budapesté csökkent: 300 ezer emberrel, ami 30 százalékos bővülés.

Így a helyzet már érthető: ha Pest megyét és a fővárost együtt nézzük, összességében még nőtt is népesség bő egy százalékkal. A főváros tehát megtartotta népességvonzó szerepét, csak lakóhely szempontjából a szerepet a város tágabb környezete vette át.

Nyugati régiók

Pest megyén kívül még egy terület van, ahol nőtt a népesség, mégpedig nagymértékben, 20 százalékkal: ez Győr-Moson-Sopron megye, vagyis az ország északnyugati sarka.

Ez nem véletlen: a terület szomszédos Ausztriával, ráadásul közel van Bécs és az ugyancsak gyorsan fejlődő Pozsony. A területen igen sok beruházás történt, sok, jól fizető munkahelyek létesültek, a szabad ausztriai munkavállalás kezdete óta pedig sokan a megyében telepedtek le, hogy átjárjanak dolgozni.

Az Ausztriával határos Vas megyében ugyanakkor ez a folyamat nem mutatkozik, a népesség 8 százalékkal csökkent.

Kétségtelen, hogy a megye Ausztria vidékiesebb, ritkábban lakott részével határos, így alig érvényesül a szomszéd megyénél megfigyelhető hatás.

A Dunántúl középső és északi részén ugyanakkor jobb a helyzet, mint az ország többi részén: Fejér megyében érdemben nem csökkent a lakosság, Komárom-Esztergom megyében pedig az átlagosnál kisebb mértékben, 4 százalékkal. A Dél-Dunántúlon viszont már jelentős, 13-15 százalékos csökkenés mutatkozik, itt tehát már jelentős elvándorlás zajlott.

Vonzó városok

Az ország keleti részén két megye van, ahol az átlagosnál kisebb, 4 százalékos a csökkenés: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár Bereg. Hajdú-Bihar esetében jelentős lehet a megyeszékhely, Debrecen vonzereje, amely az ország második legnagyobb városa, melynek népessége alig csökkent a rendszerváltás óta, és most már a beruházók figyelmét is egyre inkább felkelti a város, amint ezt a BMW-gyár odatelepülése is mutatja. Szabolcs megye esetében is a megyeszékhely, Nyíregyháza a fő vonzerő: a város népessége még növekedett is a rendszerváltás óta.

Egy növekvő lakosságú nagyobb város akad még: Kecskemét, 4 százalékos bővüléssel. A beruházások jelentősége itt is szembetűnő, a megye, Bács-Kiskun lakosságcsökkenése az átlagosnál alig nagyobb, 7,7 százalék. Az Alföld többi részén és az észak-magyarországi megyékben ugyanakkor jelentős a népességfogyás, a rekorder Békés megye 20 százalékkal.

Gyermekvállalás

Ami a születésszámot illeti, ugyancsak jelentős eltérések alakultak ki az egyes térségek között.

Az ezer főre jutó születésszám Zalában a legkisebb, 7-es értékkel, és Borsodban a legnagyobb, 11-es értékkel. Magas, 10 fölötti érték még Szabolcsban és Hajdú-Biharban tapasztalható.

A másik, gyakrabban nézett adat a termékenységi arányszám, ami reálisabb képet ad a folyamatokról.

A KSH újabb módszertana szerint régiónként adja meg az adatokat, ezek alapján Budapest adata a legszerényebb, 1,15-ös értékkel, miközben Pest megyében már 1,57 a szám. Ez arra utal, hogy leginkább a fiatal családok költöznek ki nagy arányban az agglomerációba, az ország jelenlegi legkedveltebb részébe.

Az országos átlag 1,49, a Dunántúlon és az Alföld déli megyéiben ennél valamivel kisebbek az adatok. Az Észak-Alföldön viszont már jóval magasabb, 1,67-es az érték, Észak-Magyarország megyéiben viszont már 1,75. Ebből látszik az a régebb óta tartó folyamat, ami világméretekben is tendenciát jelent, miszerint a fejlettebb régiókban alacsonyabb, az elmaradottakban magasabb a születésszám, ugyanakkor egyes területeken, mint Pest megyében vagy Debrecen környékén már mutatkozik az új tendencia, mely szerint optimista gazdasági kilátások és megfelelő családtámogatási lépések mellett a jó körülmények között élő fiatal családok szívesen vállalnak több gyermeket.