Fogy a magyar, de ezeken a helyeken nőtt a lakosságszám

Elemzések2020. aug. 4.Fellegi Tamás

Komoly demográfiai átrendeződés zajlik Magyarországon térségünk és általában a fejlettebb országok trendjének megfelelően, azonban a folyamatban erős területi különbségek alakultak ki.

Eltérések

Az elmúlt évtizedekben, akárcsak sok más európai országban, nálunk is népességfogyás zajlott, az utóbbi években már csökkenő mértékben. Ennek területi eloszlása azonban nem egyenletesen zajlott az országon belül:

sok területen nagyobb volt a csökkenés, mint az országos átlag, akadtak viszont olyan megyék, ahol még növekedett is a népességszám, ráadásul nagymértékben.

Mindemellett a születésszámban is mutatkoznak eltérések az egyes területek között.

Korábbi trendek

A rendszerváltás óta Magyarország demográfiai térképe alaposan átrendeződött. A korábbi évtizedekben, sőt, az előző 150 évben az volt a trend, hogy a növekvő népesség nagy tömegben a városokba vándorolt, ami különösen igaz a fővárosra. A mezőgazdasági munkához kevesebb emberre volt szükség, a városokban az ipar, a fejlődő közigazgatás, majd később a növekvő szolgáltatási szektor óriási munkaerőigényt jelentett.

Így kialakult egy kétmilliós főváros (a növekedésben jelentős szerepet kapott, hogy 1918-ig az addigi, sokkal nagyobb ország fővárosa volt), ami abszolút túlsúlyt alkotott, hisz az utána következő legnagyobb város, ami a rendszerváltáskor már Debrecen volt, tized akkora, 200 ezres lakossággal rendelkezett, és csak néhány másik, 100 ezer fölötti lakosságú város jött létre.

Budapest és környéke

A rendszerváltás, 1990 óta az ország lakossága 600 ezer fővel, 5,8 százalékkal csökkent. A legkülönösebbnek Budapest 270 ezer fős, bő 13 százalékos vesztesége tűnik, mivel látszólag semmi nem indokolja a fogyást.

A főváros a rendszerváltást követő gazdasági visszaesésben, majd a későbbi fellendülésben egyaránt az ország egyik legfejlettebb, legtöbb munkaalkalommal rendelkező része volt, amely folyamatosan vonzotta és most is vonzza a munkaerőt. Elég csak arra gondolni, hogy a fővárosban végző diplomások nem kis hányada Budapesten vállal munkát.

Felmerül a kérdés, hogy akkor hová lett ennyi ember? A válasz az, hogy nem mentek messzire, csak egy kicsit kijjebb költöztek, a fővárosi agglomerációba.

Pest megye lakossága ugyanis nagyobb mértékben nőtt, mint amennyivel Budapesté csökkent: 300 ezer emberrel, ami 30 százalékos bővülés.

Így a helyzet már érthető: ha Pest megyét és a fővárost együtt nézzük, összességében még nőtt is népesség bő egy százalékkal. A főváros tehát megtartotta népességvonzó szerepét, csak lakóhely szempontjából a szerepet a város tágabb környezete vette át.

Nyugati régiók

Pest megyén kívül még egy terület van, ahol nőtt a népesség, mégpedig nagymértékben, 20 százalékkal: ez Győr-Moson-Sopron megye, vagyis az ország északnyugati sarka.

Ez nem véletlen: a terület szomszédos Ausztriával, ráadásul közel van Bécs és az ugyancsak gyorsan fejlődő Pozsony. A területen igen sok beruházás történt, sok, jól fizető munkahelyek létesültek, a szabad ausztriai munkavállalás kezdete óta pedig sokan a megyében telepedtek le, hogy átjárjanak dolgozni.

Az Ausztriával határos Vas megyében ugyanakkor ez a folyamat nem mutatkozik, a népesség 8 százalékkal csökkent.

Kétségtelen, hogy a megye Ausztria vidékiesebb, ritkábban lakott részével határos, így alig érvényesül a szomszéd megyénél megfigyelhető hatás.

A Dunántúl középső és északi részén ugyanakkor jobb a helyzet, mint az ország többi részén: Fejér megyében érdemben nem csökkent a lakosság, Komárom-Esztergom megyében pedig az átlagosnál kisebb mértékben, 4 százalékkal. A Dél-Dunántúlon viszont már jelentős, 13-15 százalékos csökkenés mutatkozik, itt tehát már jelentős elvándorlás zajlott.

Vonzó városok

Az ország keleti részén két megye van, ahol az átlagosnál kisebb, 4 százalékos a csökkenés: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár Bereg. Hajdú-Bihar esetében jelentős lehet a megyeszékhely, Debrecen vonzereje, amely az ország második legnagyobb városa, melynek népessége alig csökkent a rendszerváltás óta, és most már a beruházók figyelmét is egyre inkább felkelti a város, amint ezt a BMW-gyár odatelepülése is mutatja. Szabolcs megye esetében is a megyeszékhely, Nyíregyháza a fő vonzerő: a város népessége még növekedett is a rendszerváltás óta.

Egy növekvő lakosságú nagyobb város akad még: Kecskemét, 4 százalékos bővüléssel. A beruházások jelentősége itt is szembetűnő, a megye, Bács-Kiskun lakosságcsökkenése az átlagosnál alig nagyobb, 7,7 százalék. Az Alföld többi részén és az észak-magyarországi megyékben ugyanakkor jelentős a népességfogyás, a rekorder Békés megye 20 százalékkal.

Gyermekvállalás

Ami a születésszámot illeti, ugyancsak jelentős eltérések alakultak ki az egyes térségek között.

Az ezer főre jutó születésszám Zalában a legkisebb, 7-es értékkel, és Borsodban a legnagyobb, 11-es értékkel. Magas, 10 fölötti érték még Szabolcsban és Hajdú-Biharban tapasztalható.

A másik, gyakrabban nézett adat a termékenységi arányszám, ami reálisabb képet ad a folyamatokról.

A KSH újabb módszertana szerint régiónként adja meg az adatokat, ezek alapján Budapest adata a legszerényebb, 1,15-ös értékkel, miközben Pest megyében már 1,57 a szám. Ez arra utal, hogy leginkább a fiatal családok költöznek ki nagy arányban az agglomerációba, az ország jelenlegi legkedveltebb részébe.

Az országos átlag 1,49, a Dunántúlon és az Alföld déli megyéiben ennél valamivel kisebbek az adatok. Az Észak-Alföldön viszont már jóval magasabb, 1,67-es az érték, Észak-Magyarország megyéiben viszont már 1,75. Ebből látszik az a régebb óta tartó folyamat, ami világméretekben is tendenciát jelent, miszerint a fejlettebb régiókban alacsonyabb, az elmaradottakban magasabb a születésszám, ugyanakkor egyes területeken, mint Pest megyében vagy Debrecen környékén már mutatkozik az új tendencia, mely szerint optimista gazdasági kilátások és megfelelő családtámogatási lépések mellett a jó körülmények között élő fiatal családok szívesen vállalnak több gyermeket.