"Úgy éreztem, meg fogok halni" - Egyre több a pánikbeteg Magyarországon is

Elemzések2020. jún 1.Lippai Roland

Míg évtizedekkel korábban igencsak nehéz volt beazonosítani a pánikbetegséget, ma már nem csupán ebben történt pozitív változás, de hatékony, akár a teljes gyógyulást segítő lehetőséghez juthatnak a betegek. A nyugati világban a népesség két százaléka, míg Magyarországon több mint háromszázezren küzdenek ezzel az életminőséget drámaian befolyásoló betegséggel.

A szorongásos mentális zavarok csoportjába tartozó pánikbetegség az egyik legsunyibb betegség a sok közül, hiszen beazonosítása és a pontos diagnózis felállítása napjainkban is időigényes feladat. De gyorsan jelezzük is: a helyzet mégis csak sokat javult a korábbi időszakokhoz képest.

Amikor még kevésbé volt ismert a pánikbetegség fogalma, előfordult, hogy a tünetek mögött szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri problémákat, például gyomorsavrefluxot kerestek

– idézi meg az egy-két évtizeddel korábbi helyzetet Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus. Az alapvető eljárás szerint a mai napig ki kell zárni az organikus-szervi eltéréseket, ám az egészségügyi rendszer ma már megfelelően képes kivizsgálni a problémát és a betegség valódi kiváltó oka is hatékonyabban kezelhető.

Ez nem kamu: miről is van szó?

A pánikbetegség esetében olyan szorongásos rendellenességről van szó, aminek keretében váratlan pánikrohamok törnek rá az emberre. A roham mindig valamilyen ingerre, helyzetre adott erős félelemmel átitatott reakció.

A félelem, illetve szorongás mértéke olyan nagy lehet, ami lekövethető a pánikbetegek agyszerkezetén is.

A rohamok – amelyek a nők esetében kétszer gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiaknál – lehetnek tíz percesek, de akár félórásak is.

Az első rosszullétek leginkább a húszas évek első felében jelentkeznek, de akár már serdülőkorban is megjelenhetnek.

Mondhatjuk azt is, hogy tipikus „nyugati kórságról van szó, hiszen míg az európai országokban és az Egyesült Államokban a pánikbetegség egyéves gyakorisága két-három százalék, addig a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országban ez az érték összességében az egy százalékot sem éri el.

Csak Magyarországon körülbelül háromszázötvenezer ember érintett, ami egy tízmilliós lélekszámú ország eseténen nem elhanyagolható arány.

Míg a tavaly a WHO által betegséggé nyilvánított burn out-tal kapcsolatban is sokáig tartotta magát az a mára megbukott nézet, hogy csak a vállalati felsővezetők körben pusztít, éppen ilyen a pánikbetegség is; életkorra, nemre, státuszra való tekintet nélkül bárkinél megjelenhet.

Valójában az első roham után sejtettem, hogy ez pánikbetegség lehet, bár az okát elsőre nem igazán értettem

- emlékszik vissza az évvel korábbi helyzetére a késő harmincas éveiben járó István. A reklám világában dolgozó szakember nem volt szégyenlős s szinte azonnal felkeresett egy pszichológust. Mély traumákkal ugyan nem kellett dolgoznia, aktuális életében rendet kellett tennie. Négy-öt roham meggyőzte arról, hogy a munkán kívül is van élet, szinte teljes életmódváltásba kezdett, rendezte szociális kapcsolatait. Mint mondja, a legutóbbi rohama óta öt év telt el s tényleg úgy érezte a rohamok alatt, hogy meg fog halni.

A baj nem jár egyedül

Sajnos a pánikbetegséget gyakran kísérik egyéb mentális zavarok is.

A kezelés nélküli pánikbetegség mellé más lelki betegségek is társulhatnak, leggyakrabban a depresszió és az agorafóbia társul hozzá

– hívta föl a figyelmet Geszvein Erika. Emellett szorongás, alkoholfogyasztási problémák is megjelenhetnek éppúgy, mint szédülés vagy szívritmuszavarok.

A pánikbetegség leggyakoribb tünetei:

Fulladásérzet, légszomj

Rémület, rettegés

Halálfélelem

Szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom

Erős szívdobogásérzés vagy igen gyors szívdobogás

Erős fülzúgás

A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem

Ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság

Reszketés, remegés

Kipirulás vagy hidegrázás

Akár erős izzadás

Émelygés, hányinger, hasi feszülés és fájdalom

Zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon

A test idegenként való megélése

Sírás

Hogyan alakul ki?

A mentalhealth.org szerint a betegség kiváltó okai nem igazán ismertek, de akár genetikai háttere is lehet a történetnek. Sőt, a szorongással, depresszióval, illetve bipoláris rendellenességekkel küzdő szülők gyermekei nagyobb aránnyal válnak pánikbetegekké. Ezt erősítette meg Geszvein Erika is. A szakember szerint valószínűsíthető, hogy a betegség kialakulásában közre játszhatnak örökölt tényezők, de kialakulhat feldolgozatlan traumatikus élmény hatására is, illetve összefügghet a gyermekkorral, mégpedig a túlféltő szülői magatartással. A betegség katalizátora lehet az is,
ha valaki nem rendelkezik megfelelő megküzdési technikákkal, melyekkel a stresszt és a szorongást oldani tudná.

Nem minden az, aminek elsőre látszik

Azt azért érdemes tudni, hogy önmagában egy pánikroham nem jelenti automatikusan a pánikbetegség meglétét. Egyszerű pánikrohamot bárki átélhet szorongásos rendellenesség megléte nélkül is, akár egy tragikus hír hallatán vagy egy erős stresszt kiváltó helyzetben.

Egy érzelmileg elárasztó élmény hatására, amikor úgy érezzük, képtelenek vagyunk kontrollálni a helyzetet és az érzéseinket, tehetetlenségünk szorongásos roham formájában ölthet testet. Ilyenkor általában tudjuk, miért tört ránk a rosszullét

– árnyalja a képet Geszvein Erika. Ettől döntően eltérő helyzetről van szó, amikor a roham kiváltó oka ismeretlen és a tünetek is megmagyarázhatatlanul jelentkeznek, tovább fokozva az egyén szorongását.

Teljes élet 

Szerencsére a pánikbetegség hatékonyan kezelhető gyógyszeresen és pszichoterápiával, vagy a kettő kombinációjával.

A legtöbb pánikbeteg megküzdési módszere, hogy igyekszik elkerülni azokat a helyzeteket, helyeket, ahol korábban rátört a pánik, mert fél az újabb rohamoktól. Ezzel azonban nem csak beszűkíti az életterét, és megnehezíti a mindennapjait, de általában nem is jár sikerrel, mert a rohamok más helyzetekben és helyeken törnek utat maguknak

– mondta Geszvein Erika. A szakpszichológus tapasztalatai szerint a kliensek gyakran arról számolnak be, hogy próbálkoztak már különböző légzőgyakorlatokkal, a gondolatok terelésével vagy éppen tudatosításával, vizualizációval, például egy biztonságos, megnyugtató hely elképzelésével, célokra fókuszálással.

Van olyan beteg is, aki még autogén tréninget is megtanul, hogy ellenkező hatást kifejtve tudjon relaxálni, amikor elöntené a félelem, és ezek egytől egyig mind hasznos technikák

– sorolja a szakember. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet klinikai igazgatóhelyettese korábban azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a pánikbetegségben szenvedők még a betegség súlyosbodása előtt megfelelő kezelést kapjanak.

A gondolatok megváltoztatása: hova érdemes fordulni

Az esetek döntő többségében a Magyarországon a Kopp Mária professzorasszony által meghonosított kognitív viselkedésterápia vezethet el akár a teljes gyógyulásig is.

E terápiás módszer a gondolatok megváltoztatásán alapul, segít reálisan átértékelni a testi tüneteket, ezzel lehetetlenné téve, hogy a kontrollálhatatlan kétségbeesés eluralkodjon és pánik alakuljon ki.

Ehelyett a betegeket megtanítja megfelelő stresszcsökkentő technikákra, melyekkel a viselkedés megváltoztatható, az érzések uralhatók, a gondolatok tudatosíthatók és megváltoztathatók. Azonban, ha mégsem oldódik meg a probléma, lehetséges, hogy egy korai trauma áll a hátterében.

Ennek oldására kiváló módszer az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing, azaz szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás), mely Magyarországon még kevéssé ismert, bár terapeuták tízezrei használják szerte a világon.

Az EMDR egy rendkívül hatékony integratív traumafeldolgozási technika, amely az idegrendszer stimulálásán át csökkenti a trauma hatására kialakult tüneteket kognitív viselkedésterápiás technikák kiegészítésével. Intézményes szinten pedig a kerületi pszichiátriai gondozók, kórházak, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciája, a Magatartástudományi Intézet rendelője és az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszéke is foglalkozik ugyancsak tudományos alapokon nyugvó kognitív viselkedésterápiás módszerekkel a pánikbetegek problémáinak megoldásával.

Bármelyik módszert választja is a beteg, minél hamarabb kezeléshez jut, annál kevésbé válik súlyossá a probléma.