Ügyesen manővereznek a britek, sorra kötik az új kereskedelmi egyezségeket 

A brit elképzelés szerint a közösség elhagyását követően a kötöttségektől megszabadulván új kereskedelmi megállapodásokkal dinamizálják a külkereskedelmét. Ennek szellemében már több országgal el is kezdődtek a tárgyalások, néhány esetben le is zárultak, de ezek haszna csak 10-15 éves távlatban mutatkozhat meg. Eközben azonban az EU országaiba irányuló brit élelmiszer-kivitel és szolgáltatás-export már nagyot zuhant, és ez a veszteség azonnal érzékelhető volt, és csak részben okolható a koronavírus-járvánnyal.

USA

London legnagyobb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok, és az EU áll a második helyen, ezért a legfontosabb a jövőre nézve egy esetleges szabadkereskedelmi egyezmény nyélbe ütése lenne Washingtonnal.

Erre irányuló kezdeményezések már a Trump adminisztráció alatt elkezdődtek, és a Biden kormányzat alatt ez a stratégiai irány várhatóan folytatódik. A formálódó egyezmény legkényesebb pontja a brit oldalon szigorúbb szabályozási eltérések miatt

• a mezőgazdaság,
• a gyógyszeripar,
• az e-kereskedelem,
• valamint a pénzügyi szektor, amely a brit GDP 7 százalékát teszi ki.

London számára a legfontosabb, hogy minél hamarabb kiszabaduljon abból a nyomásból, hogy az EU-ba irányuló exportja durván csökkent a Brexit és a koronavírus miatt, sőt, eközben a Nagy-Britanniába érkezett kínai áruk aránya kétszámjegyű növekedést mutatott. Mindenesetre az amerikai megállapodásnak sok a híve a Kongresszusban, de - ahogy az uniós szerződésnél is láthattuk - egy hosszabb és bonyolult egyeztetést igénylő folyamatról van szó, amelyben óriási szerepet kapnak a fent említett iparágak lobbistái.

Japán

A nyitás jegyében

tavaly októberben már ennek szellemében egyeztek meg Japánnal arról, hogy átfogó gazdasági partnerségi megegyezést kötnek egymással.

Ez a megállapodás nagyobb kedvezményeket nyújt számukra, mint az unióval kötött egyezség. Az új egyezmény elsősorban a digitális, az adat- és a pénzügyi szolgáltatások területén, valamint az élelmiszer- és italgyártás, illetve a brit kreatív ipar számára jelent komoly kedvezményeket. 
A megállapodásban a japán fél vállalta, minden megtesz annak érdekében, hogy a britek mielőbb csatlakozhassanak a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezethez (CPTPP).

Ezért ezt a szerződést tekintették az első lépésnek a szövetséghez való csatlakozáshoz vezető úton. 

Délkelet-Ázsia

Annál is inkább igyekeztek a britek mielőbb tető alá hozni ezen utóbbi megállapodást, mert CPTPP a világkereskedelem 13 százalékát fedi le. Nem is kellett túlságosan sokat várni a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, hiszen Yasutoshi Nishimura japán gazdasági miniszter június 2-ikán bejelentette, a szervezett 11 tagországa megegyezett, hogy Nagy-Britannia megkezdheti a csatlakozásról szóló tárgyalásokat.

Az ezen alkalomból kiadott dokumentumban többek között az olvasható, hogy a brit csatlakozással lehetővé válnak majd a piacorientált gazdasági kapcsolatok, illetve eltűnik a protekcionista gondolkodás a CPTPP tagállamai és az Egyesült Királyság közötti gazdasági kapcsolatokból, és jelentősen csökkennek a kereskedelmet korlátozó intézkedések. 

A CPTPP működésének egyik legfontosabb jellemzője, hogy megszünteti a vámok 95 százalékát a megállapodáshoz csatlakozott országok, így Japán, Kanada, Ausztrália, Vietnam, Új-Zéland, Szingapúr, Mexikó, Peru, Brunei, Chile és Malajzia között. Ugyanakkor az EU-val ellentétben nem célja egységes piac vagy vámunió létrehozása, és nem törekszik szélesebb politikai integrációra sem.

Két nappal később, június negyedikén jelentették be a Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel kötött megállapodást, amely az idén január elsején életbe lépett, az EU-val kötött egyezségre épül. A brit kormány szerint ez pozitívan hat majd digitális iparra, miközben csökkenteni fogja a brit mezőgazdasági termékekre, például a sajtra és a húsra kivetett vámtarifákat.

Ausztrália

Ali két héttel a CPTPP-hez való csatlakozással kapcsolatos megállapodást követően az Egyesült Királyság aláírt egy másik – az unióval történt szakítás utáni első – szabadkereskedelmi egyezményt Ausztráliával. Miután az egyezség részleteit nem közölték, egyelőre nem tudni pontosan mi is szerepel benne. A brit kormány tájékoztatása szerint az azonban bizonyos, hogy a szigetországban termelt olyan termékek, mint az autók, skót whisky, a keksz és a kerámia olcsóbban juthat az ausztrál piacra, ezzel is növelve azok versenyképességét.

Az angol gazdák ezzel szemben attól tartanak, hogy a megállapodás eredményeként olcsó import agrártermékek érkeznek majd az országba, amely hátrányos helyzetbe hozza őket, ez pedig munkahelyekbe fog kerülni. Az aggodalmakat eloszlatandó a brit kormány közölte, a megállapodás értelmében az elkövetkező másfél évtizedben még korlátozni fogják az országba az egykori koronagyarmatról érkező mezőgazdasági termékek mennyiségét.