Új pályára áll Kína - a világ most erre számíthat

A Központi Bizottság által kiadott állásfoglalás szerint az ország tovább sikeres reformjának érdekében lényeges a termelést új alapokra helyezni, ennek érdekében pedig a helyi realitásokhoz igazodó

„új minőségű termelőerők”

kialakítását célzó intézmények és mechanizmusok megerősítésének, kiemelt célnak kell lennie. Vagyis, amint az már hónapokkal ezelőtt is nyilvánvalóvá vált, a pekingi vezetés új fejlődési pályára kívánja állítani az országot, amely az új technológiák, és az innováció mentén mozdítja előre az ázsiai állam gazdaságát.

Továbbá az is megerősítést nyert, hogy a kínai kormányzat

elégedett a jelenlegi 5%-os gazdasági növekedéssel,

és azt ideálisnak tartja az új irányvonalú gazdaság kiépítéséhez.

A politikai elit egyben reagált a kínai gazdasággal kapcsolatban érkezett bírálatokra is, és hangsúlyozták, hogy nem valósak azok a fogyasztás hiányára vagy a magas adósságrátára hivatkozó elemzések, amelyek a kínai gazdaság gyengeségét hangsúlyozzák.

Ezt látszik megerősíteni az a fontos jelző is, amely szerint a kínai gazdaság fejlődési irányvonalát az „új minőségi termelőerők” határozhatják meg.

Vagyis az innovációs megoldások által egyfajta olyan irányvonalat szán Peking a kínai gazdaságnak, amelyben a korábbról még meglévő gyengébb minőségű, nagytömegű termelést teljesen lebontva,

a magas – világszinten is kimagasló – minőségű termékek előállítására helyeződik át a hangsúly.

Ez pedig a kínai szakértők szerint is elsősorban rendszerszintű és integrált változtatások megtételének szándékát jelenti, amelynek eredményeként a kínai gazdaság, jelentős strukturális átalakulásokkal nézhet szemben.

A pekingi kormányzat számára a megváltozott gazdaságfejlesztési szemlélet megváltozó társadalmi szemléletet is kell, hogy eredményezzen.

A gazdaság strukturális átalakulása magával hozza a társadalmi szerkezet megváltozását, amely új kihívások elé állítja az országot, miközben nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a modern gazdaság milyen munkaerő piaci és társadalmi átalakulásokat hoz magával.

A fejlettebb technológiákra történő áttérés eredményeként

megnövekedhet a munkanélküliek száma,

akiknek szociális ellátása a közel 1,5 milliárdos Kínában, a jelenlegi demográfiai viszonyok mellett jelentős nehézségeket okozhat.

Számos szektorban válhat szükségessé nagymennyiségű munkavállaló átképzése, miközben, a fejlettebb technológiákat kezelő, jobban képzett munkaerő bérigénye is növekszik.

Ezáltal, a szociális és a bérkiadások egyszerre növekednek az országban, amely az államra nehezedő terhen túlmenően, a társadalom további szakadását is eredményezheti.

Így egyes társadalmi rétegek, akár gyorsan végbemenő leszakadása, elszegényedése, illetve ezzel párhuzamosan, más csoportok meggazdagodása várható.

Amennyiben a Kínai Kommunista Párt továbbra is képes fenntartani a gazdasági modernizáció és a társadalmi életminőség folyamatos növekedése közötti kényes egyensúlyi állapotot, abban az esetben hatalmi pozícióját nem csak a hazai szinten, de a globális környezetben is hosszú időn keresztül megkérdőjelezhetetlenné teheti.

A jelek azt mutatják, hogy a pekingi vezetés teljes mértékben tudatában is van ennek az összefüggésnek, amelyet az is alátámasztani látszik, hogy a Központi Bizottság által kiadott közlemény átfogóan rámutatott a főbb aggodalmakra és nehézségekre, amelyek a további reformokat gátolhatják, vagy azok végrehajtását megnehezíthetik.

A közleményben külön kiemelik az igazságosabb és dinamikusabb piaci környezet kialakítására teendő erőfeszítéseket, valamint az erőforrások elosztásának a lehető leghatékonyabbá és legtermékenyebbé tételét.

A Központi Bizottság az állásfoglalásában hat pontban foglalta össze Kína fejlődésének globális jelentőségét:

• a kínai intézmények innovációja felszabadította az ország rejtett potenciáljait,
• Kína a nemzeti erőforrások központi irányítású felhasználásával, a szocialista piacgazdaság előnyeit kihasználva hatékonyan képes kezelni a pillanatnyi problémákat,
• óriási belső piac,
• a helyi körülményekhez igazodó, technikai innovációkat felhasználó rendszer,
• társadalmi méltányosság és igazságosság, valamint az életminőség javítása, mint végső cél,
• a globális kormányzásban betöltött vezető szerep létfontosságú a reformfolyamat szempontjából.

A hatos felsorolásból szükséges külön hangsúlyozni az utolsó pont szerepét, amely megerősíti, hogy

a kínai kormányzat egyértelmű célja a nemzetközi életben betöltött nagyhatalmi státusz fenntartása és további erősítése.

Ennek megfelelően várható, hogy a közeljövőben Peking tovább fokozza a globális gazdasági expanziót, amely újabb, jelentős méretű kínai befektetéseket valószínűsít világszerte, így Európában is.

Abban a kérdésben, hogy mennyire jelentős a Központi Bizottság ülésén elfogadott dokumentum, illetve az abban foglaltak mennyire irányadók, nagyjából egyértelmű a szakértők állásfoglalása, melynek alapján elmondható, hogy stratégiai jelentőségű gazdaság-fejlesztési döntések születtek. Liu Qiao, a pekingi Guanghua Üzleti Iskola dékánja, a Xinhua podcastjában nyilatkozva úgy vélte:

A harmadik plenáris ülésen alapvetően 300 reformintézkedésről volt szó. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon átfogó reformintézkedés-csomag, amely nagyjából Kína gazdasági és társadalmi fejlődésének minden aspektusára kiterjed a következő öt-tíz évben. És úgy gondolom, hogy az állásfoglalás nagyon világossá tette, hogy az összes reformintézkedést öt éven belül be kell fejezni. Ezért ez egy nagyon szilárd alapot és intézményi támogatást fog teremteni a kínai modernizációhoz.

Mint azt a kiemelkedő felsőoktatási intézmény vezetője is megerősíti, Kína előtt új fejlődési távlatok nyílnak az újabb reformintézkedések nyomán. Ugyanakkor rendkívül lényeges megjegyezni azt is, hogy az ilyen, és ehhez hasonló szakértői megnyilvánulások nagyban járulnak hozzá a reformfolyamat keretében meghozott intézkedések társadalmi elfogadottságához és beágyazódásához, amely pedig lényeges elem lehet azok jövőbeli kiteljesítése során.

A szerző a Neumann János Egyetem GTK egyetemi docense