Újabb háborús hadjárat indulhat a Közel-Keleten - A haditerv már elkészült
ElemzésekJelenleg az izraeli erők a Gázai övezet több mint 40%-át tartják ellenőrzésük alatt, de egy új terv szerint céljuk, hogy a következő két hónapban ezt 75%-ra növeljék.
A hadsereg tervei szerint a palesztin lakosságot a Gázai övezet 25%-ára szorítanák vissza, miközben a Hamászhoz köthető infrastruktúrát megsemmisítenék, a szervezet vezetését pedig teljesen felszámolnák. Ez a stratégia súlyos humanitárius válságot idézhet elő, mivel a lakosságot kis területre koncentrálnák, és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés még inkább korlátozott lenne.
A konfliktus kezdete óta a palesztin egészségügyi minisztérium adatai szerint 53 939 palesztin vesztette életét Gázában, többségük civil, nő és gyermek, valamint 122 797-en megsebesültek. Ezenfelül legalább 3 785 palesztin halt meg, amióta Izrael március 18-án, a törékeny kéthónapos tűzszünetet követően újraindította hadműveleteit. Az izraeli légicsapások gyakran érnek civil célpontokat is – ahova a Hamász fegyveresei előszeretettel fészkelik be magukat –, mint például iskolákat és menedékhelyeket, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Nemzetközi nyomás az izraeli vezetésen
A nemzetközi közösség egyre erőteljesebben bírálja Izrael katonai stratégiáját. Franciaország, Kanada és az Egyesült Királyság vezetői közös nyilatkozatban szólították fel Izraelt a hadműveletek leállítására és a segélyek beengedésére.
Emellett május 25-én Madridban – ahol összegyűlt húsz európai és arab nemzet külügyminisztere - a spanyol José Manuel Albares azt nyilatkozta:
a nemzetközi közösségnek szankciókat kellene kivetnie Izrael ellen, hogy leállítsa a gázai háborút,
továbbá fegyverembargó érvényesítését sürgette. A zsidó állam vezetése azonban továbbra is kitart amellett, hogy a Hamász teljes megsemmisítése nélkül nem lehet véget vetni a háborúnak.
Súlyosbodik a palesztin civilek helyzete
A Gázai övezet lakossága súlyos krízissel néz szembe. Az izraeli blokád következtében az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek hiánya, valamint az infrastruktúra pusztulása miatt a lakosság nagy része szenved.
A segélyszervezetek szerint az Izrael által az elmúlt napokban beengedett szállítmányok mennyisége messze elmarad a szükséges napi 500-600 teherautótól. A beszámolók alapján Izrael szerda óta mindössze 100 segélyszállító teherautót engedett be Gázába.
Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy az izraeli hadsereg egy amerikai támogatással működő segélyelosztási rendszert tervez bevezetni, amely szerint a palesztinoknak kijelölt központokba kellene eljutniuk az élelmiszersegélyekért. Az ENSZ és más segélyszervezetek azonban bírálják ezt a tervet, mivel szerintük az veszélyezteti a civilek biztonságát.
A jelenlegi helyzet rendkívül összetett, ahol humanitárius és biztonsági szempontok feszülnek egymásnak. Miközben Izrael célja a Hamász katonai képességeinek felszámolása és a saját lakosságának védelme, a hadműveletek következményei súlyosan érintik a gázai civileket. A sűrűn lakott területeken zajló harcok miatt több százezer ember él létbizonytalanságban, miközben az alapvető ellátás is akadozik.
A nemzetközi közösség számára kulcsfontosságú feladat, hogy az izraeli biztonsági igények elismerése mellett előmozdítsa a segélyekhez való hozzáférést és a palesztin civilek védelmét, mert tartós béke csak akkor jöhet létre, ha mindkét fél érdekeit tiszteletben tartják.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
