Válságkezelés: aki gyorsan lép, hamarabb felépül

Korábbi válságok

A kapitalizmust, mint gazdasági rendszert fennállása óta ciklikusság jellemzi, azaz fellendülések és visszaesések váltogatják egymást. A második világháború óta ezek jellege kissé megváltozott. A nagyobb sokkokat jól körülhatárolható események, okok váltják ki. Közel fél évszázaddal ezelőtt az olcsó olaj korlátlan égetésére alapuló, a második világháború után elsősorban Amerikában, Európa szabad felén és Japánban jelentkező fellendülést, ahogy több országban nevezték, gazdasági csodát az olajárak meredek emelkedése törte derékba sokkszerűen. Az olajkitermelők java egy pár országból álló csoport volt, akik úgy dönthettek, hogy felverik az árat: ennek hatására üzemanyaghiány és bőven kétszámjegyű infláció söpört végig az említett országcsoporton.

Akkor nem sok központi intézkedés volt, de nem is volt rá szükség, miután a gazdasági szereplők gyorsan alkalmazkodtak az energiahatékonyság ugrásszerű javításával. A második olajválság után páratlan fellendülés kezdődött, amelyet csak regionális válságok zavartak meg, mint az ázsiai vírus (a SARS) vagy az orosz válság. Komolyabb baj csak 2008-ban következett be, de az kifejezetten emberi hiba miatt.

2008

Talán kevesekben tudatosodott, de szemben a mostani vírusjárvánnyal, 2008-ban nem valamiféle sorscsapás jött. Az amerikai ingatlanpiacon fújt lufi, a hozzátartozó felelőtlen ingatlanhitelezés, majd a rossz hitelek összecsomagolása és más szereplőknek való eladása okozta a gondot. Úgynevezett mérgező eszközök kerültek főleg pénzintézetekhez, és ez végül a világ pénzügyi rendszerének összeomlását okozta.

Az összeomlást ugyan sikerült elsősorban jegybanki intézkedésekkel elhárítani (elsősorban az amerikai Fed kapott ebben nagy szerepet), azonban ennek ellenére mély recesszió alakult ki a világ legtöbb országában. A jelenség a köztudatban azóta is „A válság” formában maradt meg, és olyan mély lélektani hatás okozott, hogy mostanában újra felélénkültek a válság-várakozások. Az lett az általános szemlélet, hogy a bő 10 esztendőt, ami a válság után lezajlott, csak egy hasonló válság követheti.

Derült égből villámcsapás

Ez eddig kizártnak tűnt a valóságban, erre egyszer csak megjelent egy kívül álló ok egy ijesztő betegség formájában, amilyenre gyakorlatilag az 1918-as spanyolnátha óta, tehát bő 100 éve nem volt példa.

Miután az érintett országok nem találtak jobb megoldást a vírus terjedése ellen, mint az emberek érintkezésének minimalizálását, mozgásuk korlátozását, óhatatlanul azonnal leállt mindenhol a gazdaság egy jelentős része. Míg 2008-ban az átlagember lassan, hetek vagy hónapok után érezte a hatást, most egyik napról a másikra megszűnt a turizmus, a légiközlekedés, a taxizás, mindenféle szolgáltatás, és még lehetne sorolni. Rengeteg ember megélhetése azonnal veszélybe került, és nem lehet tudni, hogy ez hány hétig vagy hónapig tarthat.

Gyors, célzott segítség

Ebből adódóan nem elég egy-egy jegybanki pénzeső, lazító lépés, hisz, ha kényszerű karantén miatt áll az élet, ez nem segít. Célzott, azonnal segítő támogatásokra van szükség, és ezt egyre több helyen fel is ismerik. Magyarország most gyorsan lépett: az első intézkedéscsoport arra irányul, hogy ne alakuljon ki tömeges megélhetési válság azok körében sem, akik nem rendelkeznek érdemi megtakarításokkal, és a vállalkozások se menjenek tönkre néhány havi kényszerszünet miatt.

Az első, és legfontosabb lépés a cégek és a lakosság hiteltörlesztésének felfüggesztése év végégig. Ezzel az egyik legnagyobb havi fizetendő tételtől szabadul meg a többség, ami könnyíti a jövedelem nélküli hónapok átvészelését, ugyanakkor 10 havi hitelmeghosszabbítás (amennyiben ez lesz a megoldás) még nem jelent hosszabb távon túlzott megterhelést.

A gazdasági szereplők felszínen tartása

A rövid lejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig való meghosszabbítása a cégek, vállalkozók legkritikusabb időszakát tehermentesíti, akárcsak a leginkább sújtott iparágakban, mint a turizmus, a vendéglátás, a kulturális szolgáltatások, a sport és a személyszállítás az alkalmazottak után fizetendő járulékok egy részének csökkentése, más részének eltörlése rövid távon, valamint a helységbérleti szerződések védelme.

Mindezeket követhetik további intézkedések is, a lényeg az, hogy előreláthatóan csak legfeljebb néhány hónapig tartó kényszerleállás ne okozzon olyan károkat, amelyek miatt a vállalkozások ne tudnának teljes kapacitással újraindulni, illetve az átmenetileg jövedelem nélkül maradó magánemberek ne szembesüljenek külön nehézségekkel, vagy legalábbis azok mérsékeltebbek legyenek.

Most tartalék is van

A lényeg végsősoron, és ezt a 2008-as válság tapasztalatai is bizonyítják, hogy aki gyorsan és átgondoltan lép, az hamarabb kiheveri a válságot. Természetesen az is fontos, hogy a sürgős, a költségvetésnek azonnal nagy többletkiadást okozó lépéseket úgy tegyék meg, hogy azok később ne okozzanak jelentős eladósodást, ennek kivitelezésére azonban szerencsére már jóval több idő áll rendelkezésre. A konkrét esetben külön kedvező most, hogy az idei költségvetést már annyira egy leendő válság árnyékában tervezték, hogy a GDP 1 százalékának megfelelő tartalékot képeztek benne, vagyis bő 400 milliárd forintot úgy lehet felhasználni, hogy ez nem is igényel módosítást.