Van, ahol a helyi fehérek Európában már kisebbségnek számítanak

Ha nem is olyan ütemben, mint az Egyesült Államokban, de az öreg kontinens is minden évvel egyre sokszínűbbé válik.

A Pew Research Centre egyik korábbi elemzése szerint például valószínű, hogy az EU-ban 2050-ben már 58 millió muszlim fog élni, úgy hogy a számuk pár éve még 26 millión állt.

A vallási mellett az etnikai kisebbségek is egyre nagyobbak lesznek.

Ám ez a lendületes demográfiai változás egyelőre főleg a metropoliszokban zajlik. A kontinens jó részén az etnikai térkép nem sokat változott az utóbbi időkben.

A bevándorlókat ugyanis főleg a nagyvárosok vonzzák. Jellemző, hogy például Brüsszel 1,2 millió lakosának úgy a fele nem is Belgiumban született.

De amikor felmerül a kérdés, hogy pontosan hány fehér, illetve fekete lakik Európában, akkor bizony nincs egyetlen hivatalos szerv se, aki konkrét adatokkal tudna szolgálni. Még az Eurostatnak, vagyis az Európai Unió statisztikai hivatalának sincsenek egzakt számai.

Több nagy tagállamban így például Franciaországban vagy Németországban egyáltalán nem gyűjtik össze, hogy mekkorák a különféle rasszú kisebbségek.

Mindennek részben történelmi okai vannak.

Él a félelem, hogy a társadalomban megosztottságot szül, ha elkezdik kategorizálni az embereket etnikum vagy bőrszín szerint.

Németországban azonban ezzel a felállással nem mindenki van kibékülve. Épp ezért tavaly egy Berlinben működő fekete ifjúsági szervezet az EOTO tető alá hozott egy felmérést, amely igyekezett feltérképezni az országban élő fekete közösségek méretét.

A kutatásukból az derült ki, hogy a 83 milliós Németországban jelenleg úgy 1 millió fekete él.

Hasonló becslések szinte minden uniós országban napvilágot láttak. Ezek alapján az EU-ban összesen mintegy 9 millió fekete lakik, akik így az Unió lakosságának valamivel több mint a 2 százalékát teszik ki. Több mint a felük Franciaországban él.

A fekete lakosság becsült mérete az egyes európai országokban

Bár Franciaországban az etnikumot nem tartják számon az állami hivatalok, azt már igen, hogy az egyes régiókban hány olyan ember él, aki „nem európai bevándorlónak”-nak számít.

Párizs lakói közül úgy 15 százalék tartozik ebbe a kategóriába.

A főváros közvetlen szomszédságában ez az arány Seine-Saint-Denis megyében a legnagyobb: itt eléri a 25 százalékot.

A kép azonban jóval tisztább és átláthatóbb, ha az Európai Unió helyett az Egyesült Királyságra vetünk egy pillantást.

A szigetországban ugyanis a demográfiai felmérések kitérnek a rasszokra is. A legutóbbi cenzus szerint Londonnak például 59 százaléka számít fehérnek.

Ebbe az adatba az ír vagy épp a kelet-európai bevándorlók is be vannak számítva.

Ha csak a „brit fehéreket” nézzük akkor ők a főváros 44 százalékát teszik ki. A 2011-es felmérés volt az első, amelynél kiderült, hogy a helyi brit fehér lakosság kisebbségbe került. A londoniak 13 százaléka fekete, de náluk is többen vannak az ázsiaiak, akik 18 százalékát teszik ki a város lakóinak.

London sokszínűségére jellemző, hogy az ország összes fekete rasszú lakójának több mint fele itt a fővárosban él. A brit metropoliszban az etnikai felállás egyébként kerületenként roppant változó.

Newhamben például a fehér lakosok csak a helyiek 27 százalékát teszik ki.

Viszont akadnak olyan gazdagabb részei is a városnak, ahol az utóbbi években épp hogy a fehér lakosság aránya kezdett el nőni.

Az ok valószínűleg az, hogy a helyi magas ingatlanárakat a tehetősebb helyi fehér lakosság jobban megtudja engedni magának.

A brit statisztikai hivatal becslései szerint arányaiban például egyre több a fehér Lambeth, illetve korábban a londoni olimpiának is helyet adó Hackney kerületben.