Van még mozgástér - 1000 milliárdot is elkölthet az állam az év utolsó két hónapjában

A megkérdezett elemzők szerint a GDP arányos bruttó államadósság idén 75 százalék felé emelkedhet, a GDP 6 százalék körüli csökkenése mellett. A költségvetési hiány 7,5-8 százalék környezetében alakulhat, míg az államadósság devizaaránya 20 százalékra nőhet.

Az év utolsó két hónapjában a kormánynak van még tere a hiány növelésére és új támogató intézkedések bevezetésére. 2020 októberében még 2600 milliárd forintnál járt az államháztartás hiánya, miközben az év egészére 3600 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számol a kabinet.

A kockázatokkal teli jövő évben a gazdasági teljesítménytől függhet leginkább az, hogy a fiskális mutatók újra csökkenő pályára tudnak-e állni.

Az alacsony globális hozamkörnyezet, a jegybanki állampapírvásárlási program, a megfelelőnek látszó kereslet és a jövőre már várhatóan csökkenő finanszírozási igény az állam részéről szinten tarthatja a hosszú lejáratú kötvényhozamokat.

A jövő évtől az államadósság ismételt csökkenése és a gazdaság normalizálódása várható, amit a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban elérhetővé váló támogatások is segítenek.

Erste Bank

A legfrissebb elérhető adatok szerint az államháztartás mérlegének hiánya október végére meghaladta a 2600 milliárd forintot. Mint ismert, az év egészére 3600 milliárd forintot kitevő pénzforgalmi hiánnyal számol a kormányzat, ami azt jelenti, hogy van még tér az hiány növelésére az év utolsó két hónapjában – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Bár a kormány már jelentős összegeket költött el a gazdasági károk ellensúlyozására - elsősorban a tavasszal létrehozott Gazdaságvédelmi Alapon keresztül, mindeddig még nem jelentettek be olyan jelentősebb hatású új költségvetési intézkedést, ami kifejezetten a koronavírus járvány második hulláma által okozott gazdasági problémákat kezelné.

Amennyiben mégis lesz újabb célzott nagyobb csomag, Nyeste véleménye szerint az inkább már a jövő évi hiányszámokra hat majd, hiszen az idei évnek már lassan a végéhez közelítünk.

Ennek megfelelően úgy gondolja Nyeste Orsolya, hogy a kormányzat által az idei évre hivatalosan előrejelzett, GDP arányosan 7-9 százalékos ESA hiány tartható lesz. A 2020-as GDP arányos deficit így 7,5 százalék lehet.

Ami az államadósság alakulását illeti, a megemelkedő költségvetési hiány, az állam növekvő finanszírozási igénye nem meglepő módon megtörte az államadósság eddigi csökkenő trendjét. Már a félév végére 70 százalék fölé emelkedett a GDP arányos bruttó államadósság, a harmadik negyedév végén pedig a GDP 73,8 százalékán állt a mutató az MNB által közölt pénzügyi számlák előzetes adatai szerint. A növekedés azonban minden bizonnyal itt nem állt meg.

Figyelembe véve a negyedik negyedévben is folytatódó intenzív forint-állampapírkibocsátást, amit az ÁKK november közepén még egy összességében 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátással is megfejelt, a végső szám valahol a GDP 77 százaléka körül alakul majd az Erste Bank vezető elemzőjének várakozása szerint.

Ez több, mint 10 százalékpontos emelkedés lenne a 2019 évi 66,3 százalék után, ami viszont a mostani rendkívüli és nehéz időszakban teljesen átlagosnak számít.

A teljes államadósságon belül a devizaadósság aránya pedig várhatóan pont valahol a gazdaságpolitika által saját maga számára felállított 20 százalékos korlát körül alakul majd az idei év végén. Azonban viszonylag hamar, a jövő év első negyedévében az akkor lejáró nagyobb devizaadósság-tételek visszafizetésével ez az arány ismét 20 százalék alá csökkenhet.

A folyamatos forrásbevonás eredményeképpen október végére rekordszintre, közel 2900 milliárd forintra emelkedtek a központi kormányzat MNB-nél levő tartalékai is.

A magyar jegybanknak – lényegében a nyár végétől felpörgetett - permanens jelenléte, illetve a bankszektor és más piaci szereplők intenzív kereslete mindeddig komolyabb gond nélkül fel tudta szívni a jelentősen megemelt állampapír kínálatot. Így ez önmagában nem vezetett az állampapír-piaci hozamok emelkedéséhez, az utóbbi hetekben inkább enyhe csökkenést láthattunk.

Azt, hogy a hazai hosszú hozamok moderáltak maradtak segítette a globálisan nyomott hozamkörnyezet is. A vírus második hulláma által okozott rövidtávú növekedési kockázatok, s emiatt a további monetáris enyhítések emelkedő valószínűsége egyelőre továbbra sem sugallnak hozamemelkedést a fejlett piacokon.

Az alacsony globális hozamkörnyezet, a megfelelőnek látszó kereslet és a jövőre már várhatóan csökkenő finanszírozási igény az állam részéről szinten tarthatja a hosszú hozamokat.

Középtávon a gazdasági kilátások javulásával és a fejlett piacokon várható hozamemelkedésekkel párhuzamosan a hazai hozamok esetében is lassú, moderált emelkedésre számít Nyeste Orsolya.

UniCredit Bank

A koronavírus járvánnyal összefüggésben emelkedő kiadások és az idén várhatóan 6 százalékkal csökkenő GDP miatt azzal számol Halász Ágnes, hogy a költségvetési hiány akár a 8 százalékot is elérheti.

Az UniCredit Bank vezető elemzője szerint ezesetben a bruttó államadósság meghaladhatja majd a 75 százalékot is.

A 2021-es kilátásokat nagyon sok kockázat övezi, de leginkább a gazdaság teljesítményétől függ az, hogy a fiskális mutatók újra csökkenő pályára tudnak-e állni.

Halász Ágnes egyelőre ezzel számol, így a hiány 3 százalék közelébe, míg az adósság 73 százalékra mérséklődhet 2021-ben.

A devizaarány idén körülbelül 20 százalék lehet, jövőre pedig újra néhány tizeddel mérséklődhet, ha nem kerül sor jelentős devizakötvény kibocsátásra.

Az látszik, hogy a tavasszal meghozott fiskális intézkedések döntő többsége 3-4 hónapra szólt, így a pénzforgalmi hiány átmenetileg, május-július között ugrott meg jelentősen, majd szeptemberre újra nulla közelébe korrigált. Ezért Halász lát teret az év hátralévő részében további fiskális stimulusra, azon túl, hogy 2021-től az EU-tól is jelentős összegek érkezhetnek Magyarországra a SURE és a NGEU keretekből.

A finanszírozási igényekhez rugalmasan igazítható jegybanki állampapír-vásárlás, valamint a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban elérhetővé váló támogatások és hitelek által biztosított források fedezik majd az államháztartás megnövekedett finanszírozási igényét. Még abban az esetben is, ha az a jelenleg vártnál, illetve a befektetői keresletnél esetlegesen magasabb lesz. Ezért érdemi hozamemelkedést nem vár Halász Ágnes.

Az MNB a kötvényvásárlási programjának jelenlegi összegét másfelől már a megemelt, 7-9 százalékos idei évi hiánycélnak megfelelő finanszírozási igény alapján határozta meg.

Ráadásul, a program rugalmas, így, ha szükségessé válik, akkor a jegybank fokozza az eszközvásárlás mértékét, támaszt nyújtva ezzel a hozamoknak.