Varufákisz: Mi lett volna, ha az unió időben és jól kezeli a járványt?

Tavaly sokkal mélyebb volt a recesszió az Európai Unióban, mint az USA-ban, még az uniós átlagnál is sokkal rosszabbul teljesítő britek nélkül is, idén pedig lassabb kilábalásra lehet számítani: miközben az USA 6,4 százalékkal növekedhet, az euróövezet 4,4 százalékkal. 

Hatalmas lehetőséget hagytak veszni az EU vezetői, amikor elrontották a járvány kezelését, és ahelyett, hogy megerősödve került volna ki a kontinens a pandémiából, inkább jelentősen meggyengülve tudja maga mögött e veszélyekkel teli időszakot – véli Jánisz Varufákisz, korábbi görög pénzügyminiszter, aki a 2015-ös görög adósságválság idején többször is tárgyalt a görög mentőcsomagról az EU-val, az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal.

Janusz Varufakisz - MTI/EPA/Julien Warnand

A közgazdász egy képzeletbeli, optimális forgatókönyvön keresztül írta le, hogyan kellett volna gyorsan és hatékonyan reagálni a járványra a Project Syndicate oldalon megjelent elemzésében. Mint fogalmaz, képzeljük el, hogy az Európa Tanács 2020 februárjának végén, már két héttel azelőtt utasította az Európai Bizottságot a járvány elleni védekezés kidolgozására, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kihirdette volna a világjárvány kitörését.

A Bizottság pedig napokon belül összeállított volna egy, a járvány kezeléséhez szükséges eszközöket tartalmazó hiánylistát, majd azonnal intézkedett a gyártóknál azok beszerzéséről. Összehívta a vezető epidemiológusokból és az EU közegészségügyi rendszereinek képviselőiből álló Cov-Comm névre keresztelt bizottságot, amelytől a napi teendőkre vonatkozó tanácsokat vártak.

Ennek köszönhetően a nemzeti kormányok megszabadultak volna a nélkülözhetetlen kellékek beszerzésének és az optimális utazási és társadalmi távolságtartási stratégiák kidolgozásának terhétől, teljes erővel a közösen megalkotott uniós terv végrehajtására koncentrálhattak.

Ha így történt volna, akkor alig egy hónappal később Brüsszel koordinálásával jelentős mennyiségű védőeszköz, a lélegeztetéshez szükséges oxigén, intenzív terápiás gépek, valamint orvosok és nővérek érkeztek volna az Olaszországban elhatalmasodó járvány megfékezésére.A Cov-Comm márciusban régiónként eltérő szabályokkal, de lezárást javasolt volna, illetve tömeges tesztelésre alkalmas ellenőrző központok létesítését és rendszeres tesztelést az iskolák és munkahelyek közelében, valamint az így kiszűrtek fertőzöttekre karantén bevezetését.

Az összehangolt fellépésnek köszönhetően árprilisban, amikor hatalmas terhelés alá kerültek a kórházak, illetve az egészségügyi rendszer, akkor sem  személyzetben, sem eszközökben nem mutatkozott volna hiány.

Miért lassú a mentőcsomag?

Miután a lezárások hatására hatalmasat zuhant az európai gazdaság, már májusban arról dönthetett volna az Európa Tanács, hogy 750 milliárd eurós összeggel létrehozza a Next Generation Europe-ot (NGEU). Ennek keretében az unió közösen adósodott volna el 30 évre, hogy legalább részben tehermentesítse a nemzeti költségvetéseket az elfutó eladósodás alól.

E hatalmas összeget elsősorban a rászoruló országok megsegítésére szánták volna, hogy ebből tudják segíteni a bajba került vállalkozásokat részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel formájában. De ebből az alapból finanszírozhatnák például a közös vakcinabeszerzést, az oltóanyagkutatást, illetve a gazdaság zöldítését. 

Ha valóban így történt volna, akkor tavaly decemberre elmondhatta volna az EU vezetése, hogy sikerült egységbe kovácsolni a nemzetállamok közösségét, és együttes erővel, a közös oltóanyagbeszterzéssel megállítottuk a vírus terjedését. De arról is beszámolhattak volna, hogy a közös helyreállítási programnak, a bajba kerültek megsegítésének köszönhetően az unió megerősödve került ki a koronavírus-járványból.

Mindez megtörténhetett volna, de mégsem történt. Ha sikerül megérteni, hogy miért alakult minden úgy ahogy, akkor az ugródeszkául szolgálhat a kívánatos változás irányába – vonja le a következtetést Varufákisz.

"Elrontott" vakcinabeszerzés

Bár egészen más hangnemben, de hasonló következtetésre jut az Economist cikke is. Eszerint a vakcinabeszerzésnek több buktatója is volt. A bírálók elsősorban azt nehezményezik, hogy jó ötlet volt ugyan a közös vakcinabeszerzés, viszont hiba, hogy a tárgyalások során nem a gyorsaság és az ellátás biztonsága, hanem az alacsony ár volt az elsődleges szempont.

A brit lap cikke kiemeli, az oltóanyagbeszerzéssel kapcsolatos hiányosságok, majd az azt követő kritikák, a vakcinaexport megtiltása aláásta az oltásba vetett hitet, és egyúttal nem segített az Európai Bizottság hírnevének helyreállításában.

Az sem emeli az EU renoméját, hogy a 750 milliárd eurós NGEU kifizetései lassúak. További gond, hogy az unió nemzetgazdaságai nem igazán egészségesek, hiszen jó, ha a gazdaság jövőre eléri a 2019-es szintet, így egyre jobban lemarad a régió az 2022-ben már várhatóan hat százalékos növekedést felmutató Egyesült Államoktól.