Az Európai Központi Bank bejelentette, hogy év végéig befejezi az úgynevezett kötvényvásárlási programot, melynek lényege, hogy fedezetlen pénzt engedtek a piacra. A hatások máris érezhetők, mi várható a világban és nálunk?
Mi is az a pénznyomtatás?
Sokak számára rejtély, hogy miről is van szó, amikor QE-, rendkívüli monetáris lazítási, kötvényvásárlási vagy egyszerűen csak pénznyomtatási programról van szó. Nos, ez mind ugyanazt jelenti, egy olyan különleges jegybanki beavatkozást, amelyet a 2008-as válság előtt csak egyszer, az 1929-32-es világválság idején alkalmaztak.
A program lényege, hogy amikor egy jegybank már a lehető legmélyebbre csökkenti a kamatokat, de úgy érzi, hogy ez még mindig nem elég a gazdaság serkentésére, például, mert magas a munkanélküliség, vagy megszűnik az infláció és defláció alakul ki, akkor veti be a fedezetlen pénzt, mint átmeneti megoldást. A legcélszerűbbnek azt találták a jegybankok, ha főleg államkötvényeket vesznek a piacon, így ezek hozamát leszorítják, arra ösztökélve a vállalatokat, hogy fektessenek be, a lakosságot arra, hogy költekezzen, a bankokat pedig arra, hogy hitelezzenek.
Féltek a deflációtól
A program Japánban kezdődött, tulajdonképpen már a 2008-as válság előtt, mivel ott már a 90-es évektől kialakult a gazdasági pangás, nem volt növekedés, nem volt áremelkedés, igaz, hogy munkanélküliség sem. A japán gazdaság helyzete azonban speciális: a 90-es évek elejéig a szigetország volt lényegében a világ gyára, csakhogy aztán ezt a szerepet Kína átvette tőle, mivel a japán bérek rendkívül magasra emelkedtek. Így az elért magas szintről nem tud érdemben tovább növekedni a gazdaság, és ezen a kötvényvásárlási programok sem sokat tudtak változtatni.
Amerikában és Európában egész más volt a helyzet: a gazdasági stagnálás és az infláció eltűnése a válság utáni években megijesztette a kormányokat és a jegybankokat, arra gondoltak, hogy ebből a helyzetből kialakulhat még egy, az 1929-32-eshez hasonló válság. A munkanélküliség ugyan már csökkent mind Amerikában, mind Európában, ami mutatta, hogy jó felé haladnak a dolgok, de a jegybankok nem akartak kockáztatni.
Európa lemaradt
Amerikában sokkal előbb indult és zárult le a program (már 4 éve), miközben az EKB csak ez után kezdte meg azt, meglehetősen nagy elcsúszással, és csak mostanra jutott el odáig, hogy végre be is fejezze. A gazdaság kontinens-szerte dübörög, a munkanélküliség nagyot csökkent mindenhol, Németországban egyenesen meg is szűnt közgazdasági értelemben. A mediterrán országokban strukturális munkanélküliségről van szó, melyet gazdaságpolitikai hibák okoznak, az EKB elnöke célzott is rá, hogy emiatt kellett olyan sokáig fenntartani a programot.
Hatások
A program hatása Európában az volt, hogy az erősebb gazdaságú eurózónás országok kötvényei nagyon megdrágultak, azaz hozamuk rendkívüli mértékben leesett. A német 10 éves kötvény hozama még most is fél százalék alatt van, de volt, amikor negatív tartományban tartózkodott, mert a befektetők arra gondoltak, hogy bármilyen drágán veszik meg, az EKB majd úgyis megveszi még drágábban.
Nos, ebben tévedtek, és most, hogy meg fognak szűnni a vásárlások, a kötvénypiac óhatatlanul normalizálódni fog, vagyis esni fognak az árak, emelkedni a hozamok. Miután a jegybank nem lesz már jelen a vételi oldalon, erre spekulálni már nem lehet, így a kötvényeket a befektetők már csak az álaluk elvárt hozamok mellett fogják megvenni (ez a jelenség nálunk már látványosan mutatkozik: a tavaly még 2 százalékos hozam mellett is megvett 10 éves állampapírt most már csak 3,5 százalék körül veszik).
Kamatemelés
A kötvények hozamának emelkedése ki fogja kényszeríteni a hagyományos szigorítást, azaz alapkamat-emelést is, jóllehet ezt az EKB amúgy is tervezi, de lehet, hogy kénytelen lesz az eredeti elképzeléshez képest gyorsabb ütemben megvalósítani. Ennek hatása nálunk is érződni fog: a hazai monetáris politika is kénytelen lesz szigorítani, először a nem hagyományos eszközök kivezetésével (ekkor a most 0 közeli rövid hozamok felkúsznak az alapkamat szintjére, ami 0,9 százalék), majd következhetnek a kamatemelések, mégpedig olyan ütemben, hogy a mi alapkamatunk nagyjából egy százalékponttal magasabb legyen a mindenkori eurózónás szintnél.
Az egyént és az államot is érinti
Ez természetesen a hitelek kamatát is drágítani fogja, nem véletlen, hogy a jegybank folyamatosan azt javasolja, hogy különösen hosszabb távra mindenki fix kamatozású hitelt vegyen fel, még ha ez most drágább is, mint a változó kamatozású. Komolyabb kamatemelkedés után ez azonban gyökeresen megváltozhat, és lényegesen drágábbak lehetnek a változó kamatozású hitelek.
A magasabb kamatok óhatatlanul az államadósság után fizetendő kamatot is növelik, így ez a tétel növekszik a költségvetésben, nem véletlen, hogy az eladósodottabb országok kormányai a lehető legtovább szeretnék húzni a kamatemelést. Ha azonban a kamatszint nem emelkedik túl magasra, 2-4 százalék körül megáll, akkor még nem olyan fájdalmas a hatás.
Részvénypiacok
A pénznyomtatási program befejezése tehát elhozza a kamatmentes, illetve rendkívül alacsony kamatozású korszak végét, de feltehetőleg a legnagyobb hatást a részvénypiacokon fogjuk tapasztalni, csak esetleg jóval később. A kötvényvásárlási programok során a világban kibocsátott bő 10 ezermilliárd dollárnyi összeg jelentős része ugyanis a tőzsdékre áramlott, akár azért, mert alacsony kamatozású kötvények helyett inkább részvényeket vettek a befektetők, akár azért, mert hasonló meggondolásból rengeteg sajátrészvényt vásároltak a cégek, esetenként hitelre is.
A részvényárfolyamok így meglehetősen magasra emelkedtek fundamentális értékelés alapján, azt mondhatjuk, hogy a pénznyomtatási program nélkül a mai szintek közelében sem lehetnének, hisz a pénz élteti a tőzsdét, mint forrás a folyót. Azonban az, hogy mikor távozik ez a pénz a piacokról, már sokkal nehezebben becsülhető, annál is inkább, mivel az EKB most még csak leállítja az eszközvásárlásokat, de eladásukról, a pénz visszavételéről még sokáig hallani sem akar.
Világméretű fordulat
Az amerikai Fed viszont már megkezdte ezt, jelenleg havi 30 milliárd dollárért adja vissza a piacnak a kötvényeket és jelzálogleveleket, ez a szint októbertől kezdve havi 50 milliárd lesz. Az egész világ szintjén ez azt jelenti, hogy most még több pénz érkezik a piacra, mint ami távozik (mivel Japán még folytatja a programját, kb. havi 50 milliárd dolláros, ám csökkenő ütemben, az EKB-vásárlás pedig most havi 30 milliárd euró értékű). Jövő év elején azonban már más lesz a helyzet: Amerika kivon havi 50 milliárdot, Japán még nyomtat ugyanennyit, de inkább kevesebbet. Így sok év után először már összességében nem fog új fedezetlen pénz érkezni a piacra, hanem inkább, ha kis ütemben is, de fogyni fog.
Mutatjuk az utat
Az amúgy is magasan álló részvénypiacokat ez a pénz éltette, így elapadásakor, sőt kivonásakor elkerülhetetlen lesz az árfolyamok esése, ennek időpontja és üteme természetesen nem jelezhető előre. Érdekes módon azonban épp a hazai piacon kaptunk ízelítőt, hogyan fog kinézni a folyamat: a 10 éves kötvényhozam látványos emelkedése és a forint gyengülése mellett legfőbb részvényeink is nagyot estek: az OTP és a Mol egyaránt nagyjából 20 százalékkal kerültek lejjebb pár hónapja elért csúcsuknál.
Fellegi Tamás