A foci vb kapcsán ismét terítékre került az ukrán-orosz háború

Hírek2018. jún 20.Növekedés.hu

Az oroszországi futball világbajnokság lázban tartja a világ focirajongóit. Vannak azonban olyan drukkerek, akik politikai okból nem értenek egyet a VB oroszországi megrendezésével. Az évek óta húzódó orosz-ukrán konfliktusról Bendarzsevszkij Anton, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatója és Illyas György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa fejtette ki véleményét.

A Malaysian Airlines MH17-es járatának tragédiáját vizsgáló bizottság jelentése szerint egyértelmű, hogy a repülőgép lelövéséért egy BUK légvédelmi rakéta tehető felelőssé, amelyet Oroszországból szállítottak a szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területre. A jelentés nyilvánosságra hozását követően több ország is felszólította Oroszországot, hogy ismerjék el a részességüket a tragédiában. Az elhunyt családok pedig nyílt levelet intéztek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, amelyben kifejtették: ugyan ők is szeretik a focit, de

nem értenek egyet a világbajnokság oroszországi megrendezésével, mert még mindig nem tiszta, mi történt a rokonaikkal.

Az oroszok számára egyrészt ugyan kínos téma a repülő tragédiája, másrészt ezzel is bizonyítják katonai fölényüket a szakadár területeken folyó harcok során - hangzott el a Trend fm rádió beszélgetésében. A szerencsétlenség – bár nem szándékoltan, de – mégis beleilleszkedik az oroszok Ukrajnával szemben folytatott politikai manővereibe.

Az elmúlt időszakban Oroszország legfontosabb célja ugyanis az volt, hogy megakadályozza Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. Ehhez tökéletes eszköz volt és ma is az, hogy fenntartják a kelet-ukrajnai régió bizonytalan státuszát.

Ez a helyzet gyökeresen különbözik a Krím-félsziget korábbi elcsatolásától. Ott ugyanis a nemzetközi felháborodás ellenére kijelentették, hogy erről az annektált területről nem szándékoznak vitatkozni. A donyecki területen viszont a mai napig is zajlanak a harcok, bizonytalan a helyzet, ami tökéletesen megfelel az orosz elképzeléseknek. Legutóbb januárban erősödtek fel a harcok, amikor 14 ukrán katona vesztette életét.

Az ukránok egyébként igyekeznek benyomulni a szakadár területre, ami azonban nagyon lassan halad: idén hozzávetőlegesen 10 kilométerrel jutottak előbbre az ukrán csapatok.

A konfliktus egyébként akkor alakult ki, amikor a tüntetések hatására leváltották Ukrajnában az oroszbarát kormányt. Az új ukrán kormány megalakulásával együtt kezdődtek az orosz nyelvű országrész elszakadási törekvései. Fontos tudni, hogy nem orosz nemzetiségű a terület lakossága, hanem még a szovjet időkben a Szovjetunió más területeiről idetelepített legkülönbözőbb nemzetiségekről van szó, akiknek közös jellemzője az orosz nyelv használata, amit az orosz állam nagyon jól ki tud használni befolyásolásukra.  

Érdekes módon pillanatnyilag sem az oroszoknak, sem az ukránoknak nem érdeke, hogy rendezze a területtel kapcsolatos vitát.

Oroszország a Krím-félszigettel ellentétben itt nem hivatkozhat arra, hogy orosz nemzetiségi területről van szó, egyébként is kényelmes számukra a bizonytalan státusz. Ukrajnának hosszú távon ugyan érdeke a konfliktus rendezése, és az ukrán állam fennhatóságának kiterjesztése a szakadár területre, de a jövőre várható választások előtt a háború nagyon jó mobilizálási lehetőséget ad a kezükbe. Ugyanis

jó ürügyet szolgáltat a kormány számára a nemzeti összetartozás hangsúlyozására. Ezen túlmenően a nyugat felé is érvelhetnek azzal, hogy háborúban állnak az oroszokkal, amely hatalmas kiadást jelent az állam számára.

De azért is kedvező számukra a pillanatnyi helyzet, mert így bátran elmondhatják, azért maradnak el egyelőre a beígért reformok, mert háborúban áll az ország. Bár az ukrán konfliktus politikailag jól jön az oroszoknak, hosszú távú negatív gazdasági hatásai jelentősek lehetnek. Ugyan még mindig Oroszország Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere, de a néhány év alatt csaknem a felére esett vissza részesedése az ukrán kereskedelmi forgalomból. A kialakuló vákuumot Kína, az EU és az USA foglalta el.

Ukrajna eddigi veszteségei jelentősebbek, becslések szerint elérik 100 milliárd dolláros nagyságrendet.

A másik elszakított területtel, a Krím-félszigettel kapcsolatosan sokkal határozottabb az orosz politika. Ezt bizonyítja, hogy május közepén Vlagyimir Putyin adta át a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-szoros hidat, és ezzel fizikailag is megteremtették a terület és Oroszország közötti közvetlen kapcsolatot.