Vészvillogó a magyar gazdaságban: bezárási hullám indult, miközben szomszédaink messze előttünk járnak

Bár az infláció mértéke kedvezőbb az EU-s átlagnál, a magyar gazdaság egésze mély bizonytalansággal, beruházási visszaeséssel és a csődök számának riasztó megugrásával küzd.A friss adatok szerint a V4-ek közül egyedül hazánkban estek vissza a beruházások, a szolgáltató szektor és az ipar teljesítménye is zsugorodik, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és adózási feltételek miatt pedig a vállalkozások kivárásra kényszerülnek.Az alábbiakban a magyar adatokat az EU-s átlaggal összehasonlítva mutatjuk be. A vizsgált adatok közül 8 esetén a magyar adat rosszabb az EU-s átlagnál. Kedvezőbb az inflációs, az adósság, az ipari és építőipari termelési és a munkanélküliségi adatunk. De nézzünk bele a részletekbe!

Mutató	EU 27 átlag	Magyarország
Infláció (éves összehasonlítás, %) augusztus	3,2	1,6
Infláció (éves összehasonlítás, %) szeptember	3,8	2,1
Ingatlanárak 2. n.év, éves összehasonlítás	4,7	10,2
Reál GDP 2. n.év, előző negyedhez mérve	0,7	0,6
GDP deflátor, 2015 évi bázison	133,6	173,0
Beruházás reálértéken 2.n.év, előző negyedhez mérve	0,6	-3,9
Hiány a GDP %-ban, első n.év	3,1	6,6
Adósság a GDP %-ban, második negyedév	82,9	75,6
Ipari termelés szept. előző hóhoz mérve	-0,3	1,0
Építőipari termelés augusztus, előző hóhoz mérve	2,0	14,0
Szolgáltatások teljesítménye július, előző hóhoz mérve	0,3	-4,5
Csődök száma 2. n.év előző negyedhez mérve	5,7	13,3
Munkanélküliség (augusztus)	6,1	4,7
Munkaerő költsége 2. n.év az előzőhöz mérve	0,9	-4,1
Kiskereskedelmi forgalom augusztus, az előző hóhoz mérve	0,1	-0,7

Forrás: Eurostat 2026. október 15.

Az inflációs adatunk jobb az EU-s átlagnál, de emelkedő tendenciát mutat. Az is fontos, hogy a korábbi, kiugróan magas inflációs értékekre rakódik rá a mostani alacsonyabb árnövekedés. Ennek kapcsán említhető a 2. negyedéves kiugróan magas ingatlanár-növekedés.

Az infláció korábbi kiugró értékeit mutatja a 2015. évi bázison bemutatott GDP deflátor érték, ami 173. Ennél csak két országban van magasabb érték: Bulgáriában és Romániában. Emiatt alacsonyabb a reál GDP, mint a folyóáron mért.

A beruházások reálértéken a 2. negyedévben az első negyedévhez mérve tovább csökkentek.A V4-ek között egyedül Magyarországon volt beruházás-csökkenés; Csehországban 1,5, Lengyelországban 2,7 és Szlovákiában 5,6 százalékos bővülés következett be.Ez azért rossz hír, mert ez a csökkenés hatással van az építőipar lehetőségeire, és a jövőbeli munkahelyteremtési esélyekkel kapcsolatos problémákra is figyelmeztethet.

Ahol a legtöbb javulás szükséges

A hiány- és adósságadatok messze rosszabbak, mint amilyeneket az eurózónához való csatlakozás szükségessé tenne.

A KSH első féléves adata szerint az első félévben a hiány a GDP 6,2 százalékán zárt. Az adósság kapcsán az Eurostat adatok időpontja óta volt hitelfelvétel, így az adósság GDP arányos szintje nyilván megnőtt.

Az ipari termelési adatunk szeptemberben, augusztushoz viszonyítva szerény növekedést mutat, (bár az éves összehasonlítási adat kiváló). Mivel ez átfogó mutató, ezért lényeges kérdés, hogy hogyan alakult az egyes ágazatok, alágazatok teljesítménye. De fontosak a hosszabb időtávon látható tendenciák, valamint a más országokhoz mért teljesítményünk is.

A részterületek között például a 2. negyedévben az előző évhez viszonyítva csökkent az élelmiszeripar és a villamos berendezés alágazat, - amelyben az akkumulátorgyártás is szerepel - teljesítménye (1,5 és 2,0 százalékkal). Növekedést látunk viszont a számítógép, elektronika, optika és a jármű alágazatban.

2021. évi bázison (2021=100) 2026. 2. negyedévében az élelmiszeripari termelés 95,6, és a vegyipar 59,4 százalékon áll. A feldolgozóipar egésze pedig nem éri el a 2021. évi szintet. (97,2)

Az építőipar teljesítménye hullámzó

A kiváló augusztusi termelési érték mellett óvatosságra int az 55,2 százalékos csökkenést mutató új megrendelés állomány.

Problémát tükröz a GDP kb. 70 százalékát adó szolgáltatások teljesítményének jelentős, 4,5 százalékos csökkenése is. Ez az adat azonban még júliusi.A szolgáltatásokon belül minden fontos területen csökkenés tapasztalható, a legnagyobb, 5,5 százalékos a szálloda, vendéglátás ágazatban. Különösen rossz hír, hogy a digitális megoldások terjedését segítő infokommunikációs ágazatban is 2,9 százalékos teljesítménycsökkenés következett be.

A csődök száma is beszédes

A 2. negyedévben Magyarországon az elsőhöz viszonyítva 13,3 százalékkal nőtt a csődök száma. Ezt tükrözik nyilvánvalóan az előző ipari és szolgáltatási adatok is. Az építőiparban 4,4, a kereskedelemben 21,1, a szálloda-vendéglátásban 34,5 és az infokommunikációban 7,0 százalékkal nőtt meg az első negyedévhez viszonyítva a csődök száma.

Mindeközben nőtt a munkanélküliség, bár az EU-s átlagnál az augusztusi magyar érték 1,4 százalékkal alacsonyabb.A cseh és a lengyel érték így is kedvezőbb a magyarnál (3,2 és 3,4 százalék).

A cégek nyilván örülnek annak, hogy a munkaerő költsége, ami a béreken kívül a járulékokat is magában foglalja, a 2. negyedévben az előzőhöz mérve jelentősen, 4,1 százalékkal csökkent. Ez összefüggésben lehet a munkanélküliség növekedésével, de a különböző többletkifizetések, jutalmak, túlórapénzek stb. csökkenésével, elmaradásával is.

Az átlagbérek KSH szerinti növekedése nem jelent ellentmondást, mivel egyrészt ezt a növekedést a KSH éves összehasonlításban mutatja be, másrészt az egyes ágazatokban megjelenő kiemelkedő bérek (pl. távközlés, energiaipar, pénzügyi szolgáltatások) „elhúzzák” az átlagot. Továbbá

a legnagyobb növekedés a kormányzati intézményrendszernél következett be (éves szinten 11,8 százalék), ami a bővülő bürokráciára, állami és háttérintézeti foglalkoztatás emelkedésre utalhat.

Végül a kiskereskedelmi forgalom teljesítménye havi alapon szintén csökkent, miközben a megtakarítások az elkölthető jövedelemből a 2. negyedévben 19,3 százalékon vannak.

Kivár a gazdaság

Összességében a gazdasági adatokból egyrészről a megtorpanás, a kivárás érzékelhető. Ez érthető is, hiszen egyenlőre nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai környezet is bizonytalan, nehezen előrejelezhető, nem kiszámítható.

Egy cég nyilván nem kezd el beruházni, létszámot bővíteni, ha az év végéhez közeledve még nem látja egyértelműen, hiteles adatok alapján a költségvetés főbb számait, és főleg nem ismeri a várható adózási rendszert.De talán a legnagyobb probléma a csődök megnövekedett száma, ami veszélyes tendencia. Olyan nehézségekhez vezethet, mint például a munkanélküliség növekedése, a bérek csökkenése és általában a gazdasági teljesítmény lelassulása.