Az euróbevezetés szempontjából is jó hír a mai inflációs adat

Elemzők szerint a jegybank szeptemberben folytathatja a kamatcsökkentési ciklust, de a forint árfolyama, a romló külső környezet és a globális piaci turbulenciák kivárásra késztethetik a monetáris tanácsot, ugyanakkor még az inflációs cél esetleges módosítása mellett is maradhat tér a monetáris lazításra.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az 1,3 százalékos inflációt mutató augusztusi adat alapján a jegybanknak szeptemberben lehetősége nyílik folytatni a kamatcsökkentési ciklusát, ha csak a forint árfolyama meg nem akadályozza ebben. Regős Gábor szerint az a kérdés, hogy a jegybank a kamatcsökkentést választja, vagy inkább az inflációs célját módosítja - esetleg mindkettőt egyszerre.Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza viszont úgy látja, ha a következő hetekben nem javul érdemben a külső környezet, a monetáris tanács szeptemberben és még októberben is kivárhat a kamatcsökkentéssel. Az ING Bank az év végére 5,00 százalékra várja az alapkamatot a jelenlegi 5,5 százalék után.Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a szeptemberi kamatdöntés alkalmával még nem fog változni az inflációs cél, így még az árdinamika jövő évre várt növekedése esetén is maradhat tér lazításra két hét múlva. Ezzel együtt a közel-keleti konfliktus elmúlt hetekben tapasztalt eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák, vagyis összességében a kilátásokat övező bizonytalanság megállásra késztetheti a döntéshozókat a vágási ciklusban.

Az euró bevezetésének egyik legfontosabb feltétele az árstabilitás, ami azt jelenti, hogy az infláció nem haladhatja meg tartósan a három legalacsonyabb inflációt elért uniós tagállam átlagát legfeljebb 1,5 százalékponttal. Ezt a feltételt idén már teljesítheti Magyarország.

Az euró bevezetéséhez öt, szigorúan meghatározott gazdasági feltételnek, az úgynevezett maastrichti feltételeknek kell megfelelni.

Az inflációra vonatkozó követelmény mellett az államháztartási hiány nem lépheti túl a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át, ami nem teljesül, idén 7,5 százalék lehet a hiány.

Az államadósság: a bruttó, GDP-arányos államadósságnak 60% alatt kell lennie, vagy ha efelett van, akkor egyértelműen és folyamatosan csökkenő pályán kell mozognia e felé a szint felé, a hazai mutató 76-77 százalék között van, ez a feltétel sem teljesül.

A hosszú távú kamatlábak: a 10 éves lejáratú államkötvények hozama legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációjú tagállamé (mivel ez mutatja, milyen áron jut hitelhez az állam), ez a feltétel sem teljesül.

Az árfolyam-stabilitás az egyik legfontosabb feltétel: a a csatlakozás előtt az országnak legalább két évet az Európai Árfolyam-mechanizmusban (ERM-II) kell töltenie. Ez idő alatt a nemzeti valuta árfolyama csak egy szűk, +/- 15%-os sávban ingadozhat egy központilag rögzített euróárfolyam körül. Magyarország nem tagja az ERM-II rendszernek. Nem teljesül.

A GKI elemzése alapján Magyarország jelenleg egyik kritériumnak sem felel meg, sőt, az elmúlt években több mutató esetében is távolodtunk a célértékektől. A 2030-as dátum elérése komoly gazdaságpolitikai fordulatot és következetes, fegyelmezett költségvetési gazdálkodást igényelne.