Megszólalt az IMF a magyar gazdaságról: jövőre még távolodunk az euró bevezetésétől
HírekA Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi 1,7 százalékos előrejelzéséhez képest 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei, és 2 százalékról 2,1 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását kedden ismertetett legfrissebb, World Economic Outlook (WEO) jelentésében. Tavaly 0,5 százalékkal nőtt a magyar hazai össztermék (GDP).
A szervezet jelentősen változtatott a magyar inflációs előrejelzésén is.Az ideit 1,9 százalékra vitte le az áprilisban becsült 3,8 százalékról, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 2,8 százalékra változtatta. Tavaly 4,4 százalékos inflációt mértek Magyarországon. Mindez az euró bevezetését is befolyásolja.A GDP-hez mért folyó fizetési mérlegben idén 0,5 százalékos hiány várható az áprilisban becsült 0,4 százalék helyett, jövőre pedig 0,3 százalékos többlet, kisebb az áprilisban jósolt 0,4 százaléknál. Tavaly 1,7 százalék volt a GDP-hez mért többlet.
Emelkedő munkanélküliség, nagyobb infláció
A jelentés összeállítói az áprilisi előrejelzéshez képest magasabb munkanélküliséggel számolnak idén és jövőre.Az idei rátát 4,2 százalékról 4,5 százalékra, a jövő évit pedig 4 százalékról 4,2 százalékra változtatták. Tavaly 4,4 százalék volt a munkanélküliség Magyarországon.
Mint arról beszámoltunk, az IMF szerint a strukturális problémák azonnali és mélyreható reformokat követelnek.
A Nemzetközi Valutaalap friss jelentése rávilágít: a piaci bizalom és a felszabaduló uniós források történelmi lehetőséget adnak az új kormánynak a gazdaság fellendítésére, ám ehhez a költségvetési hiány drasztikus lefaragására, a termelékenység növelésére és a torzító állami beavatkozások felszámolására van szükség.
Nyomás alatt a magyar gazdaság
- A gyenge beruházási kedv
- A bérek és a termelékenység között növekvő olló
- A tartósan kihívást jelentő globális környezet
- Az öregedő társadalom
Magyar előrejelzők is hasonlóan látják
Egybevág a piaci konszenzussal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése a magyar GDP-növekedésről az MTI-nek nyilatkozó gazdaságkutató intézetek szerint, akik a különbséget a kilábalás időzítésében látják.
Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó (EGKT) társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója kiemelte: az IMF előrejelzése sok ponton egybeesik az EGKT elemzésével, bár a növekedés ütemében van némi eltérés, ugyanakkor a két év közötti kumulált növekedés csaknem azonos. Az egyetlen különbség a kilábalás időzítéséről szól, nem a mértékéről.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a tendencia világos, az IMF nem csökkentette vagy változatlanul hagyta az idei növekedési várakozását, hanem emelte.
A 2026-os 1,9 százalékos IMF-előrejelzés kissé meghaladja ugyan az 1,8 százalékos piaci konszenzust, de "beleillik a mainstreambe". A munkanélküliségre vonatkozó IMF-várakozással is egyet lehet érteni - tette hozzá.
Molnár László, a GKI vezető kutatója közölte, hogy a GKI idei növekedési kilátásai borúsabbak, a jövő éviek pedig derűsebbek az IMF prognózisához képest: az idei 1,4 százalék után 2027-ben 2,8 százalékkal bővülhet a gazdaság.