Világbajnokunk is van benne, itthon lassan mégis kikopik ez a sportág

Elemzések2021. jún. 6.D.J.

A vitorlázó sárkányrepülősök között ma már kevesebb, mint 20 aktív pilóta van csak itthon.

Amikor bő tíz éve Texasban Bertók Attila nyakába akasztották a világbajnoki aranyérmet, a győzelme nem kavart sok vihart a hazai sajtóban. Egy olyan sportágban, a vitorlázó sárkányrepülésben nyert, amely itthon alig kap figyelmet. Pedig nemzetközi szinten a magyar oktatási rendszer ebben az ágban annyira komoly elismertségnek örvend, hogy a franciák és az angolok is lemásolták az itthoni módszereket.

Van némi ellenszél

„Amikor a magasba emelkedünk akkor nekünk tényleg „térkép e táj”. Már Budaörsről felszállva is belátni az egész Csepel-szigetet, sőt ilyenkor a horizonton a Tátra hegyes csúcsai is felbukkannak. Amikor repülünk a szó legszorosabb értelmében együtt megyünk a madarakkal: fecskékkel, sasokkal, gólyákkal.

Sokszor követjük az útjukat és azokat a légáramlásokat, amelyeket ők is használnak. Eleve a vitorlázó sárkány a felépítése miatt sokkal madárszerűbb, mint bármely más repülő eszköz. Fent a magasban olyan nyugalmat lehet átélni, mint sehol máshol. Ott nem számít a főnök, a politika, csak te vagy és a mérhetetlen szabadság” – számol be az élményeiről Nagy Richard repülésoktató.

Akik kipróbálták ezt a fajta siklórepülést rendre hasonló benyomásokról adtak számot. Mégis a sárkányozással itthon már csak egy szűk kör foglalkozik. Az aktív pilóták száma a húszat se éri el.

A sportág népszerűsége ellen dolgozik egyebek mellett az is, hogy rengeteg ideális repülőhelynél le lettek tiltva a pilóták.

Nem kapnak semmiféle támogatást, ráadásul a TV közvetítések se viszik tovább az ágazat jóhírét. Hisz a nevesebb bajnokságokról is roppant nehéz látványos beszámolókat készíteni. Elvégre a sárkányosok a földről nézve csak egy kis pontnak látszanak az égen. Bár erre úgy tűnik van már megoldás. Az már a TV előtt ülőknek is érdekes lehet, amikor a földön egy jelre, nem messze a kameráktól kell leszállnia a versenyzőknek.

A brazil nyári játékok alatt visszahallottuk, hogy az egyik ilyen közvetítésnél volt, ahol még az olimpiáról is elkapcsoltak az emberek, csak hogy a sárkányosokat nézhessék

mondta el Nagy Richard.

Fő a biztonság

Itthon először a Műszaki Egyetem kezdett el foglalkozni vitorlázó sárkányrepüléssel még a 70-es évek elején. Az első hőskorszakban még volt, hogy a pilóták maguk rakták össze a gépeiket hol a melegházak fóliaborítását, hol a tüzép telepen szerzett alumínium rudakat is felhasználva – emlékezett vissza az első évekre Bertók Attila egy korábbi interjúban.

Ma már viszont olyan gépekkel repülnek a sárkányosok, amelyek roppant strapabíróak: a kereszttartó csövek például 1100 kilogramm terhelésnél törnek csak el.

Jellemző, hogy Ausztriában arra is van példa, hogy kerekes székesekkel repülnek tandemben. Hogy itthon a hazai repülősök mennyire bíznak az eszközökben azt jól mutatja, hogy van köztük, aki az Operaházban szólótáncosként keresi a kenyerét. Az ő karrierjének egy bokabicsaklás is véget vetne, de egy ilyen incidens miatt még csak nem is aggódik.

A résztvevők biztonságáról persze nem csak a sárkányok, hanem az oktatási rendszer is gondoskodik.

A tanulókat az itthon elérhető képzéseken minden vészhelyzetre felkészítik. Annyira, hogy még azt is megtanulják, hogy ha Ausztráliába eljutnak akkor ott, hogy kell elvégezni egy terepre szállást, vagy hogy az alpesi sziklák között miként lehet a szelet kezelni.

Szemben a jogosítvánnyal a sárkányra kiadott engedély nem egy életre szól.

Figyelnek arra, hogy aki kiesett a gyakorlatból az ne vágjon neki felelőtlenül a repülésnek. Aki egy évig nem száll a magasba azt visszaminősítik növendéknek, aki pedig két évig, annak az egész képzést újra kell kezdenie. Ez az a magyar fejlesztésű szisztéma, amelyet nemzetközi szinten többen is átvettek.

Persze nagyon ritkán így is előfordulhatnak tragédiák, ahogy egy ilyenre úgy egy hónapja is sor került. Egy motoros sárkányozóval esett meg, hogy Forráskútnál miután lezuhant a gépe a 70 éves pilóta a helyszínen meghalt.

Ám a hasonló balesetek elképesztően ritkák. Ahogy Nagy Richard elmondta a növekedés.hu-nak: ha a motorost nem vesszük ide és csak a vitorlázó sárkányrepülőzést nézzük, mióta itthon ez a sportág létezik úgy kétezer pilóta szállt fel, akik az aktív időszakukban fejenként évi 100 órát repültek.

Így az elmúlt szűk 50 év alatt 19 halálesetre került sor, úgy hogy ezek túlnyomó többsége még régebben, 2000 előtt történt meg.

A vitorlázó sárkányosoknál most már hosszú évek óta nem volt egyetlen komolyabb baleset se.

Csapatépítő hobbi

Az kétségtelen, hogy a közös sárkányozás roppant jól összekovácsolja az embereket. Nem is lehet másként, hisz figyelünk egymás felszerelésére, a levegőben pedig fontos, hogy segítsük egymást. Így kialakul egyfajta bajtársiasság közöttünk

meséli az oktató.

A sárkányosok körében több vad anekdota is kering. Hogy ezekből mi igaz és mi nem azt már nem igen lehet megmondani. Az egyik legnépszerűbb történet mindenesetre a következőképp hangzik:

Egy alkalommal két magyar sárkányos egy kastélyszerű épület közelében ért földet. Mivel nem tudták, hogy pontosan hol vannak bemásztak a kerítésen és megpróbáltak segítséget kérni. Ám kiderült, hogy egy ideggyógyintézetbe kerültek, ahol már a késői óra miatt az összes orvos hazament és már csak az ápolók dolgoztak.

Ők pedig nem voltak hajlandók elhinni, hogy sárkányrepülővel érkeztek. Ezért egy napot kellett várni mire sikerült tisztázni a félreértést és elmehettek.