Világosan arról, miért nincs még Brexit

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte a karácsonyi szabadságukat töltő parlamenti képviselőkkel, hogy készüljenek: elképzelhető, hogy a jövő héten rendkívüli parlamenti ülést hív össze.

Ez arra utal, hogy Johnson bízik abban, hogy az EU-val folytatott tárgyalások végül mégis eredményre vezetnek.

Az EU soros elnökségét Németország adja, a politikai élet színpadáról lassan távozó Angela Merkel kancellár utolsó nagy külpolitikai sikere lehetne, ha mégis sikerülne tető alá hozni egy megállapodást.Ennek jelenleg egyik legnagyobb akadálya a francia elnök, Emmanuel Macron.

Viccesnek tűnhet, ám valójában véresen komoly politikai játszma zajlik a halászati jogok kérdése körül és ez az a pont, amelyben a franciák nem engednek.

Macron azt követeli, hogy az Egyesült Királyság továbbra is engedje meg, hogy felségvizeire a partmenti EU-s tagállamok kihajózhassnak és halászati tevékenységet folytathassanak. A britek viszont szeretnék maguknak tudni azt a jogot, hogy eldöntsék: kit engednek be, és mennyit halászhat. A parti országok halászai évente több mint 750 millió euró értékű halat fognak ki brit vizekből.

Tipikus patthelyzet alakult ki: a britek korlátozhatják a francia halászhajók tevékenységét, mondván, majd ők kifogják azokat a halakat. A franciák - és a többi európai ország - viszont mondhatja azt, hogy akkor ők köszönik szépen, de nem kérnek a brit halakból.

Egy másik vitás pont, amelyben bemerevedtek az álláspontok az úgynevezett “level of playing field” kérdésköre. Ebbe beletartozik az állami támogatások szabályozása, valamint a vitás kérdések rendezése.

Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy tiltott állami támogatást nyújt a versenyelőny érdekében nemzeti vállalatainak. Brüsszel szeretné elérni, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bíróság illetékessége maradjon meg, London viszont teljesen érthetően nem bízik a kontinentális jogászokban. Más területeken azonban mutatkozik előrelépés, ami arra utal, hogy talán mégsem reménytelen a megegyezés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán közölte, hogy “megnyílt egy ösvény a megállapodásra”.

A többszörösen kitolt határidő jelenleg erre december 31, ha esetleg mégis megszületik a megállapodás a szabadkereskedelemről, vagy annak valamilyen más formájáról, azt a tagállamok törvényhozásának is jóvá kell hagynia.

Merkel a Bundestagban jelentette be, hogy “áttörés egyelőre nincs, viszont fontos kérdésekben haladást értek el”. A kancellár ugyanakkor reálpolitikus lévén hozzátette, hogy szerinte ugyan jobb lenne megállapodni, de készülnek arra is, ha ez nem valósul meg.

Változott Johnson hangneme is.

A miniszterelnök még 2018-ban, Theresa May kormányának külügyminisztereként amikor heves kritikák érték a miatt, hogy a brexit milyen károkat okoz az országnak dühösen csak ennyit válaszolt: “fuck business” . Johnson szerdán azt nyilatkozta, hogy “minden remény, minden lehetőség” adott ahhoz, hogy megállapodjanak az Unióval.

Amíg élet van, remény is van

mondta egy másik interjúban a témával kapcsolatban - teljesen szokatlan ez a brexit kampány egyik legfontosabb figurájától.

A britek kilépése utáni átmeneti időszak, amely alatt még az uniós jog volt érvényes Nagy-Britanniában jövő év január 1-én lejár.

Ha nincs kereskedelmi megállapodás, akkor a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO szabályai lépnek életbe a kereskedelemben. Ez a brit export jelentős visszaesésével fenyeget. Johnson utolsó utáni pillanatban történő felébredését az is magyarázhatja, hogy a brit kivitel már így is komoly válságban van. Június és október között Olaszország például 2,5 százalékkal nagyobb értékű árut exportált az Egyesült Államokba, mint Nagy-Britannia.

Erre, hogy az olasz kivitel nagyobb legyen, mint a brit, a statisztikai adatgyűjtés kezdete, 1980 óta nem volt példa.

A szigetország kivitele az USA mellett visszaesett a kínai, az indiai (!), valamint a japán relációban is, de csökkent az EU-viszonylatában is.

Elemzői vélemények szerint ennek hátterében az állhat, hogy a kontinensen van egyfajta “ne vegyél brit terméket!” hozzáállás.

A brexit bizonytalanságai miatt a jövőbeni megrendelések bizonytalansági foka igen nagy, tisztázatlan például az ár, hiszen nem tudni, hogy lesz-e megállapodás, vagy a WTO által meghatározott vámtételek lépnek életbe.

Hasonlóan bizonytalan a szállítási feltételek kérdése - nem tudni, hogy lesznek-e határ- és vámellenőrzések, amelyek lassítják a logisztikát. Megállapodás híján például a brit export egyik húzóágazatát, az autóipart 10 százalékos vám sújtja majd.

Az EU a brit kivitel legnagyobb felvevőpiaca, viszont az import az idei év első tíz hónapja során 16 százalékkal esett vissza. Az európai behozatal Kínából 3 százalékkal nőtt, az USA-ból viszont 13 százalékkal csökkent.

Az amerikaiak továbbá 30 százalékkal kevesebb brit árut importáltak január-októberben az egy évvel korábbi helyzethez képest. A német és a spanyol kivitel például csak 9 százalékkal esett vissza.

Mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság pozíciók a nemzetközi kereskedelemben kezdenek komoly csapásokat elszenvedni.

Ebben persze a brexit mellett a pandémiának is szerepe van, Nagy-Britannia egyike a legnagyobb repülőgép motorok és berendezések szállítóinak, márpedig azt a szektort a járvány teljesen a padlóra küldte.

A szolgáltatások exportjában kicsit jobb a helyzet, az Egyesült Királyság az USA után a világ második legnagyobb szolgáltatás-exportőre. A kereskedelmi megállapodások azonban többnyire az árukra koncentrálnak, így ha az áruforgalom visszaesik, illúzió lenne azt gondolni, hogy majd a szolgáltatásexporton keresztül bejön a kiesés.

Ha megállapodás nélkül szakít az Egyesült Királyság és az EU, akkor elemzői becslések szerint a következő 15 év során a GDP csaknem 8 százalékának megfelelő jövedelemkiesés várható. Megállapodásos válással ez 5 százalék körüli szintre csökkenne.

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint Magyarország és Nagy-Britannia közvetlen kereskedelmi kapcsolata önmagában nem tekinthető jelentősnek,

a szigetország magyar áru- és szolgáltatás exporton belüli részaránya nem éri el az 5 százalékot sem.

Az Európai Unió többi tagállamával azonban már szoros kereskedelmi kapcsolata van a magyar gazdaságnak, a hazai export 75,2 százaléka jut az EU többi régiójába.

A brexit következtében kialakult bizonytalanság és a gazdaság strukturális alkalmazkodása rövid és középtávon is visszavetheti az Európai Unió növekedését és a magyar gazdaság külső keresletét. Magyarország szempontjából a Brexit Európai Unióra gyakorolt növekedési hatása dominál, mivel exportunk nagyságrendileg nagyobb hányada irányul ebbe a térségbe.

Fontos szempont magyar szempontból, hogy a hazai fizetési mérleget jelentős mértékben javítják a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai, amelyek révén az itthon élő családtagok jövedelemhez jutnak, ami növeli a belső keresletet.

A fizetési mérleg statisztika szerint a Nagy-Britanniában munkát vállalók összes hazautalása nem éri el a fél milliárd eurót.

Az Egyesült Királyságban dolgozó hazai nem-rezidensek ténylegesen 0,17 milliárd eurót utaltak haza 2015-ben, a hazai rezidensek jövedelme pedig 0,2 milliárd eurót tett ki (azonban ebbe beleszámítanak a kinti megélhetés költségei is, a tényleges hazautalás ennek töredéke lehet).

A hazautalások forintban kifejezett értékét – és így a hazai belföldi keresleti hatását – egyrészt rövid távon leginkább a font gyengülésének mértéke és tartóssága, másrészt középtávon emellett a munkaerő-áramlás tárgyalások során kialakított új szabályozása határozza meg.

További szempont, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedésében alapvető fontosságú a működőtőke beáramlása. A multinacionális vállalatok a beruházási döntéseknél több szempontot is figyelembe vesznek, ilyen aspektus lehet például a munkaerő képzettsége, az infrastruktúra fejlettsége, a termelés költsége (munkabér, adózási környezet), a makrogazdasági stabilitás, illetve a gazdaságpolitikai bizonytalanság.

A hazai gazdaságpolitika több fontos területen javított a gazdaság tőkevonzó képességén, csökkentek a munkaerőre rakódó terhek, javult a külső és belső egyensúly, továbbá csökkent a költségvetési hiány. A brit népszavazás sok megválaszolatlan kérdést eredményezett, és a kiszámíthatatlan környezet nem kedvez a szigetország befektetői megítélésének.

Így, ha megvalósul a termelőkapacitások áthelyezése, a kelet-közép-európai régió annak célpontja lehet. Elsősorban az alacsony termelési költségek, a stabil makrogazdasági környezet, illetve a multinacionális vállalatok régióban folytatott eddigi tevékenysége alapján települhet ide a tőke, amiből a magyar gazdaság kapacitásai is bővülhetnek.

A strukturális gazdasági átrendeződés várhatóan pozitív hatást gyakorol a magyar működőtőke beáramlására, azonban ennek mértékét több tényező befolyásolja.

A brit autóipar 800 000 dolgozót foglalkoztat és 15,5 milliárd font hozzáadott értéket termel évente, ami jelentősnek mondható.

Ezek alapján a brexit egyértelműen hozzájárulhat a kapacitások részleges leépítéséhez, és ha Magyarország megítélése kedvező marad a régióban, akkor hazánkban is számolhatunk újabb beruházásokkal.

Azt is mindenképpen meg kell említeni, hogy az autóiparban sok változás történik az utóbbi időszakban. Az ázsiai gyártók egyre nagyobb részt képviselnek a globális termelésben, változik a típusok népszerűsége, és népszerűvé válnak az elektromos autók is. Ehhez a termelésnek is fokozatosan igazodni kell, ha a brit termelésben nem is történik jelentős leépítés a népszavazást követő időszakban, a jövő új beruházásait valószínűleg kisebb eséllyel telepítik oda, mint a régiós országokba - írják a jegybank szakértői.

Az elemzés azzal számol, hogy ha megvalósul a brit FDI allokációja, akkor hazánkban 2019-2020 során egy, a korábbi években tapasztalt autóipari beruházásokhoz hasonló mértékű FDI-beáramlással (a két év alatt 200 milliárd forint) lehet számolni.