"Világrendszerváltás szemtanúi vagyunk"
ElemzésekA kialakuló multipoláris világrend, az eurázsiai szuperkontinens felemelkedése és a Magyarország által képviselt „keleti nyitás” és konnektivitás politikája voltak a középpontban az Eurázsia magazin szerkesztőbizottságának kerekasztal-beszélgetésén.
A globális hatalmi átrendeződés volt a fő témája az Eurázsia magazin Ablakot nyitunk a Keletre – Eurázsia korszak című kerekasztal-beszélgetésnek, melynek résztvevői Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkár voltak, moderátora pedig Horváth Levente volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója.
Horváth Levente, Békés Márton, Csizmadia Norbert és Ugrósdy Márton
Világrendszerváltás szemtanúi vagyunk
– hívta fel a figyelmet Békés Márton, aki szerint egy olyan, multipoláris világrendszer körvonalainak kirajzolódását látjuk, amelynek szervező elve nem a piac lesz, hanem sokkal inkább az infrastruktúra, a nagyterek.
Az emberiség nagyterekbe fog szerveződni, amelyek önellátó berendezkedés felé fognak elindulni
– magyarázta, hozzátéve, mindez nem törli el, de megváltoztatja a globalizációt. A történész reményét fejezte ki, hogy a multipoláris világrend – amelyhez a „globális dél” felemelkedése is nagyban hozzájárul – elhozza a globális együttműködés korszakát, hiszen az elmúlt évtizedeket jellemző unipoláris berendezkedésre – amely többek közt az iraki és az afganisztáni háborút, vagy éppen Belgrád bombázását hozta magával – nem ez volt a jellemző.
Három kulcsszó szükséges a változó világrend megértéséhez, ezek pedig a konnektivitás, a komplexitás és a fenntarthatóság
– mutatott rá Csizmadia Norbert.
A geográfus kiemelte, hogy a világgazdaság gravitációs súlypontja a Kelet, a felemelkedő Eurázsia felé mozdult el. Emlékeztetett, Magyarország időben ismerte fel a világrendi átalakulást, hiszen már 2011-ben meghirdette a „keleti nyitás” stratégiáját, és 2015-ben első európai országként csatlakozott a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez.
Ugrósdy Márton arra figyelmeztetett, hogy Európa nem úgy teljesít, mint kéne, jócskán lemaradt az innovációban többek között Ázsiához, a kutatás-fejlesztésben nagyon tudatosan építkező Kínához képest is. Mint mondta, a kontinensünk szerepe leértékelődött a világban, Európának a pénze, gazdasági és politikai ereje sem elegendő ahhoz, hogy komoly szerepet játsszon.
Ugrósdy Márton szerint fontos lenne beszélni arról a „stratégiai autonómiának” is nevezett törekvésről, hogy Európának legyenek saját gondolatai arról, hol van a helye a világban, de az euroatlanti térségben pellengérre állítják azokat, akik önálló európai érdekről beszélnek.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy ma már, különösen a „globális dél” országaival szemben nem működik az, hogy az Egyesült Államok akarja ideológiai okok alapján előírni, kivel szabad és kivel nem szabad kereskedni, együttműködni.
Hangsúlyozta, a magyar külpolitika középpontjában mindig a magyar nemzeti érdek áll.
Horváth Levente felhívta a figyelmet, hogy míg a „globális dél” érdekelt a multipoláris világrend, az eurázsiai összekapcsoltság kialakulásában, a Nyugat, és különösen az Egyesült Államok a hegemóniájának megőrzésére törekszik.
Kitért arra is, hogy míg Magyarország nemzeti érdekei alapján alakítja, addig az Európai Unió ideológiai alapokra helyezi a külpolitikáját.
Az eurázsiai államok nagy szerepet játszanak a világrendi átalakulásban, és ahhoz, hogy Magyarország megfelelően pozícionálja magát, fontos hogy megismerjük Eurázsiát és a különböző kultúrákat, gondolkodásmódokat
– hangsúlyozta zárszavában.
A rendezvényen bemutatták a közönségnek az Eurázsia magazint is, melynek aktuális száma az idén tíz éves Övezet és Út kezdeményezéssel foglalkozik.
