Virág Barnabás: Kedvező folyamatok tették lehetővé a kamatcsökkentést

A nagy jegybankok, a Fed és az EKB szeptemberben csökkentették kamataikat, így a külső környezet kedvezőbbé vált, de nagyon fontos azt látni a közeljövőben, hogy ezek a lépések mennyire segítik a feltörekvő piacok felé irányuló tőkeáramlást. A magyar inflációs helyzet eddig kedvező, miután folyamatos csökkenés zajlott, de az év végi hónapokban bázishatások miatt emelkedhet az infláció.

Jövőre tovább csökkenő infláció

Jövő évben ezt követően újra indulhatnak a dezinflációs folyamatok, köszönhetően a külső környezet javulásának, a szolgáltatások csökkenő áremelkedésnek, és annak, hogy az inflációhoz kötött áremelések már nem jelentősek. Így jövőre már nem sokkal 3 százalék fölötti inflációra számít az MNB, 2026-ban pedig 3 százalékra.

Gazdasági növekedés, folyó fizetési mérleg

Idén 1,8 százalékos gazdasági növekedést várnak, a következő két évben viszont 3-3,5 százalékos lehet a szint, amit főleg a fogyasztás hajthat a növekvő reálbérnek köszönhetően. A folyó fizetési márlegben idén 2 százalékos többlet lesz, ami óriási eredmény a 2022-es sokk után. Ez részben a cserearányok javulásának köszönhető (csökkenő energiaárak), de a beruházások elhalasztása is szerepet játszik. Jövőre a folyamatot erősítheti az elkészülő beruházások okán növekedő export.

A fizetési mérleg az MNB várakozásai szerint így tartósan többletes lesz.

Munkaerőpiac, lakossági fogyasztás

A munkaerőpiac erős, a foglalkoztatottság magas, munkaerőhiány mutatkozik. Ez a folyamat várhatóan fennmarad, egyúttal jelentős bérnövekedéshez vezet, ami magas, 4-5 százalékos reálbérnövekedést okozhat. Ez egyre inkább a fogyasztás növekedéséhez vezethet, a lakossági fogyasztás fokozatosan helyreáll a 2022-es inflációs sokk után.

A kamatdöntés tényezői

Mind az inflációs, mind a reálgazdasági folyamatok arra mutatnak, hogy

az MNB az árstabilitásra törekvéssel és a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartására való törekvéssel tudja leginkább segíteni a gazdaság résztvevőit. 

A mai kamatdöntésen a monetáris tanács 4 tényezőt vett figyelembe: az inflációs helyzetkép, a fejlett piaci kamatkörnyezet, a javuló országkockázati megítélés elsősorban a költségvetési hiány tartása okán, és végül kulcselem a gazdasági szereplők bizalma, ahol javulás mutatkozik. Mindez lehetővé tette az alapkamat 25 bázispontos csökkentését 6,5 százalékra.

A további döntéseket befolyásoló tényezők

Nem lehet azonban még győzelmet hirdetni az infláció fölött, ezért a monetáris tanács adatvezérelten, óvatos megközelítés alkalmazva fog döntéseket hozni a következő hónapokban. A tényezők, melyeket kiemelten figyelni fognak: az infláció alakulása, az országkockázati megítélés, és a pénzügyi piacok stabilitása. Utóbbihoz pozitív reálkamatra van szükség, a világban amúgy is visszatért a pozitív reálkamatok kora, vagyis a jegybankok az infláció mértéke fölötti alapkamatot alkalmaznak.