Itt a kamatdöntés indoklása

Európában a gazdasági teljesítmény a második negyedévben is visszafogott volt. Hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország gazdasága stagnált. Az Egyesült Államokban élénkült, míg Kínában mérséklődött a növekedés a második negyedévben. A külső konjunktúra alakulása a gyenge európai ipari termelési kilátások miatt bizonytalan, miközben a folytatódó orosz-ukrán háború és az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényező.

Az éves infláció az eurozónában és az Egyesült Államokban egyaránt csökkent augusztusban. A lassuló világgazdasági kereslet mellett előretekintve folytatódhat a globális fogyasztóiár-index lassú csökkenése.

A piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is fékezi a dezinflációt. Az előző kamatdöntés óta az olaj és a gáz világpiaci ára egyaránt csökkent.

Az augusztusi kamatdöntés óta előbb romlott, majd javult a befektetői hangulat. A globális kockázati környezetre elsősorban az amerikai gazdasággal kapcsolatos információk, valamint a Federal Reserve (Fed) kamatdöntő ülése hatottak. A Fed 50 bázisponttal, az Európai Központi Bank (EKB) pedig 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátáját szeptemberben. A piaci árazások alapján a Fed év végi kamatszintjére vonatkozó várakozások ismét lefelé tolódtak, az EKB esetében a várakozások azonban nem változtak érdemben. A régióban a lengyel jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját szeptemberben.

2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. Az első negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, míg éves összevetésben 1,5 százalékkal nőtt a hazai GDP. A háztartások fogyasztása a második negyedévben 4,2 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, miközben a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív volt.

Ezzel szemben a beruházások jelentősen csökkentek. A belföldre és az exportpiacra termelő ágazatokban, valamint az államhoz közvetetten kapcsolódó ágazatokban visszaestek a beruházások, amit a közvetlen állami és a lakossági szektorban tapasztalt bővülés csak részben ellensúlyozott. A reálbér-növekedés változatlanul erőteljes, azonban a fogyasztói bizalom alacsony szintről lassan emelkedik. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon alakult júliusban, azonban az elmúlt negyedévekben enyhült a munkaerőpiac feszessége.

2024-ben főként a fokozatosan emelkedő háztartási fogyasztás támogatja a hazai GDP bővülését. Az erőteljes reálbér-növekedés és stabil foglalkoztatás fogyasztást növelő hatása az év hátralévő részében egyre markánsabban jelenik meg.

Ezzel szemben a beruházások volumene az idei évben várhatóan mérséklődik, érdemben lassítva a gazdasági növekedést. A vállalati szféra elmaradó beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődik meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. A következő években ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a kereslet visszatérésével élénkítik az exportot, így hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A hazai GDP 2024-ben 1,0–1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7–3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővül.

A lakossági hitelpiac élénkült az idei év első felében, ugyanakkor a vállalatok hitelkeresletét továbbra is a kivárás jellemezte. A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok előretekintve a fogyasztási hitelek piacán a kereslet további növekedésére számítanak. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2024 végén mintegy 9 százalékot ér el, 2025. év elejétől pedig 10 százalék körül lesz. Ugyanakkor a továbbra is bizonytalan növekedési kilátások miatt a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2024 végén 4 százalékon alakul, míg 2025. év második felétől 8–9 százalék körüli szinten stabilizálódik.

2024 augusztusában az infláció ismét a toleranciasávba mérséklődött, a fogyasztói árak 3,4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. A maginfláció enyhén csökkent az előző hónaphoz képest és 4,6 százalékon alakult. Az infláció augusztusi csökkenését elsősorban az üzemanyagok árdinamikájának mérséklődése okozta, ami főként bázishatásokhoz köthető. Az élelmiszerek magasabb júliusi átárazását augusztusban az árak korrekciója követte. A piaci szolgáltatások dezinflációja továbbra is lassú, ezért a Tanács kiemelten figyeli a szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozásokat csökkenő trend, de a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi.

Az infláció változékonysága az idei év végéig fennmarad, azonban a dezinflációs trend 2025 első negyedévétől folytatódik. A fogyasztóiár-index szeptemberben tovább mérséklődik, majd év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik. A 2025 első negyedévében folytatódó dezinfláció hátterében az alacsonyabb külső költségkörnyezet, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások állnak. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban emelkedik és az év hátralévő részében 5 százalék körül alakul. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,5–3,9 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben 2,7–3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. Az MNB 2025-re vonatkozó prognózisa emelkedett a júniusi inflációs előrejelzéshez képest, amit elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték emelésének fogyasztói árakba való begyűrűzése magyaráz. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évben tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

A külső egyensúly javulása 2024-ben is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többletének idei növekedése döntően a kedvezőbb áruegyenleggel magyarázható, ami a tovább javuló cserearányra és a csökkenő beruházásokkal párhuzamosan mérséklődő importra vezethető vissza. 2025-től a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve az újabb beruházásokkal emelkedő exportpiaci részesedés a külső pozíció további javulásában tükröződik.

A szolgáltatásegyenleg többlete az elkövetkező években a GDP 5 százaléka felett stabilizálódik. Mindezek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben várhatóan eléri a GDP 2 százalékát, míg 2025-ben a GDP 2,0–3,4 százaléka között, 2026-ban pedig 2,3–3,9 százaléka között alakul.

A bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét, amelyhez a kiadások feletti kontroll fenntartása is szükséges. A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,3–4,7 százalék, 2025-ben 3,2–4,2 százalék, 2026-ban pedig
2,8–3,8 százalék között alakul. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. A következő években az állami kamatkiadások fokozatos csökkenésével párhuzamosan javul a költségvetés egyenlege.

Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok hiteles elérésére. Az előrejelzési horizonton élénkülő konjunktúra és a csökkenő költségvetési hiánypálya mellett a GDP-arányos államadósság-ráta a 2024-re előrejelzett 73,2 százalékról 2025-ben 72,3 százalékra, 2026-ban pedig 70,8 százalékra mérséklődik.

A Monetáris Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül négy alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. Ezek, a nagy jegybankok vártnál gyorsabb kamatcsökkentésével, az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával, az óvatossági motívum gyorsabb oldódása következtében a fogyasztás gyorsabb helyreállásával, valamint a beruházások lassabb növekedésével számolnak.

A Monetáris Tanács elkötelezett a dezinfláció folytatása és az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. A változékony pénzügyi piaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.

Az elmúlt időszak során a külső monetáris politikai környezet lazábbá vált, míg a külső konjunktúra kilátásai továbbra is visszafogottan alakulnak. A monetáris politika horizontján folytatódik a dezinfláció. A bizalom lassú erősödése mellett a háztartások fogyasztása fokozatosan emelkedik.

A pénzügyi piaci folyamatok stabilan alakulnak, és az ország kockázati megítélése összességében enyhén javult. A Monetáris Tanács megítélése alapján mindez lehetővé tette a kamatkondíciók óvatos mérséklését.

A Tanács mai ülésén az alapkamatot 25 bázisponttal, 6,50 százalékra csökkentette. Ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 5,50 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 7,50 százalékra mérséklődik. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.