A jövő háborúit itt vívhatják meg – új régióra figyel a világ

A 21. század első negyedéhez közeledve olyan kémiai elemek kerültek a világpolitika középpontjába, melyek Mengyelejev periódusos rendszerének egy kis részében találhatóak meg. Ezt a részt korábban még az iskolai kémiatanárok is gyakran figyelmen kívül hagyták,

mondván nem sűrűn találkozunk a ritkaföldfémekkel a mindennapi életben.

Ha a kőolaj volt a 20. század aranya, akkor a ritkaföldfémek lesznek a 21. század nyersolaja, vélekednek egyre többen. Ha ez valóban így van, akkor Közép-Ázsia országai lehetnek majd ezeknek a stratégiai fontosságú ásványoknak a kincseskamrája.

Az Oroszország, Kína, Törökország, a Kaszpi-tenger és az indiai szubkontinens közé beszorított régió öt ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – körülbelül feleakkora, mint Európa területe (4 millió négyzetkilométer).

A régió összlakossága nemrég lépte túl a 78 millió főt.

Hasonlóan a Közel-Kelethez, a régió is intenzív politikai nyomásnak van kitéve. Oroszország és Kína a régióval történő közvetlen szomszédság miatt meghatározóan van jelen a régióban. Az elmúlt években Európa, valamint India is igyekszik keresni a kapcsolatokat a régióval.

Az Egyesült Államokat leginkább katonai megfontolások és a ritkaföldfémekkel kapcsolatos lehetőségek vezérlik, de lassan könnyen elveszítheti befolyását a régióban.

A ritkaföldfémek a gazdasági növekedés motorját, valamint a régió jövőjének az útját is jelenthetik Közép-Ázsiában. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) által azonosított 30 kritikus elem közül 19-et jelenleg Közép-Ázsiában (főként Kazahsztánban) bányásznak, köztük olyanokat, mint a természetes grafitot, foszforitot, volfrámot, káliumsókat, bórércet, héliumot, stronciumot, lítiumot, galliumot, arzént, germániumot, földpát és bauxitok.

Ezen kívül Kazahsztán rendelkezik a régió legnagyobb ritkaföldfém készleteivel, a legnagyobb króm- és a második legnagyobb uránkészlettel a világon.

A ritkaföldfémek globális ellátási láncában monopóliumot szerző Kína, akinek a példája azt mutatja be, hogy hogyan lett a hegemóniának eszköze egy adott dolog feletti ellenőrzés a háborúval szemben a régió jövőjét is nagyban befolyásolhatja.

Közép-Ázsia jelen és jövőbeli helyzete, a ritkaföldfémekben gazdag területe vélhetően válaszút elé fogja állítani a térség országait, amely során meg kell majd birkózniuk vagy épp saját maguk hasznára kell fordítaniuk azt a tényt, hogy a gazdasági és geopolitikai törekvések középpontjában hogyan lehet majd megőrizni egy bizonyos fokú függetlenséget.

A szerző az Eurázsia Központ kutatója.