A két szuperhatalom mégsem akkora ellenség? Most összefogtak
Globál
Annak ellenére, hogy az amerikai-kínai kapcsolatokról gyakorlatilag csak negatív hír lát napvilágot a globális sajtóban, és minden beszámoló a két világhatalom szembenállására fókuszál, a kép még sem ennyire egyszerű.
A globalizáció hatására a két állam ugyanis az elmúlt évtizedekben annyi szállal kötötte össze magát, hogy az ellentétek, és az ebből adódó szembenállás mellett talán még jelentősebb az együttműködés.
Az együttműködés pedig ebben a viszonyrendszerben lehet kényszerű, vagy magától értetődő, racionális alapokon építkező. Egy ilyen, a kölcsönös előnyökön és érdekeken építkező kooperációs felület a zöld hajózás.
A zöld ágazatok szerepének fokozása érdekében, a szektor további aktivizálásának elősegítéseként rendezték meg Sanghajban a „Zöld utazás, jövőbeli párbeszéd” elnevezésű konferenciát.
A rendezvény célja volt, hogy a két állam vezetőjének 2023. novemberi, a globális éghajlati válság közös kezelésére irányuló konszenzusának megfelelően elősegítse a nemzetközi hajózási ágazat zöldnek tekintett, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható fejlődését.
A kormányzati intézmények vezetőinek, és a közlekedési ágazat meghatározó szereplőinek részvételével zajlott fórumon nem csak véleménycsere zajlott a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hajózás fejlesztéséről, hanem nyilatkozatot tettek, amiben arra kérték a két állam kormányzatát, hogy a hajózási ágazat fenntartható fejlődése érdekében gyorsítsák fel a zöld átalakulást, illetve a zöld üzemanyaggal működő hajók és az alternatív üzemanyagok alkalmazási lehetőségének elterjedését.A rendezvény azért is érdemel különös figyelmet, mert az amerikai-kínai fórummal egy időben került megrendezésre, szintén Sanghajban, a 2011-ben alapított Sanghaj-Tajvan szimpózium, amely rendezvénysorozatnak a fő célja a Tajvani-szoroson átnyúló interakciók és együttműködés előmozdítása.
Az idei szimpózium témája pedig szintén zöld kérdés volt, mégpedig a szén-dioxid-kibocsátással, a fenntarthatósággal és az intelligens egészségügyi ellátással összefüggő témák szerepeltek a rendezvény programján.
Peng Chenlei, a sanghaji városi kormányzat pártcsoportvezetésének tagja elmondta, hogy Tajvan kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású környezetvédelem fejlesztése terén.
A városi tisztviselő egyben reményét fejezte ki arra vonatkozóan is, hogy a szeminárium lehetőséget nyújt a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő embereknek arra, hogy tanuljanak egymástól, és megosszák a fenntarthatóbb jövő megteremtését célzó innovatív megoldásokra vonatkozó ötleteiket.
A két rendezvény egyidejűségébe nehéz nem belelátni többet az egyszerű véletlennél. Nem véletlen, hogy a két egymástól ugyan teljesen elkülönülő, azonban egymással összefonódó fórum egy időben, egy helyen került lebonyolításra.
Ezáltal akár lehetőség nyílhatott a háromoldalú egyeztetésekre is, amelyekre hivatalos keretek között nem, csak a háttérben kerülhetett sor. Mind a hajózás, mind pedig az általános környezetvédelmi, fenntarthatósági kérdésekben elengedhetetlen ugyanis Kína, Tajvan és az Amerikai Egyesült Államok együttműködése.
A tovább globális felmelegedés lassítása, a zöld technológiák alkalmazása mind az USA, mind pedig Kína számára elodázhatatlan, megkerülhetetlen kérdéssé válik. Korábban a kínai államfő, Hszi Csin-ping úgy fogalmazott, hogy: Kína támogatja a zöld, körforgásos és alacsony széndioxid-kibocsátású fejlesztéseket, valamint minden szempontból elősegíti az ökológiai fejlődést
Kína is kidolgozza a maga erőforrás-hatékony és környezetbarát struktúráját, ipari szerkezetét, termelés- és életmódját, hogy kék egű, zöld mezejű és tiszta vizű munka- és lakókörnyezetet hagyjon az eljövendő nemzedékekre.” A közös környezetvédelmi kényszer pedig egyben lehetőséget ad arra is, hogy egyes vitás kérdések megvitatására is sor kerüljön, illetve, hogy széleskörű együttműködések alapjává váljon.
A környezetvédelmi területen zajló kínai-amerikai együttműködés számos további kooperáció alapjaként jelentkezhet. A zöld gazdaság ugyanis egy nagyon átfogó jellegzetességekkel bír, mivel a gazdasági struktúra teljes egészét felöleli, az iparágakon átívelő tulajdonságai révén.
Nem hagyható továbbá figyelmen kívül annak a jelentősége sem, hogy a nagyhatalmak környezetvédelmi területeken tett lépései számos lehetőséget biztosítanak az olyan kis államok számára is, mint Magyarország.
A fejlett államok gazdaságának átállítása a környezetkímélő technológiákra lehetőséget teremthet arra is, hogy a globális iparban kevésbé meghatározó, vagy akár kisméretű gazdasággal rendelkező államok, a zöld gazdaságban meghatározó innovációs képességeiknek a saját állami, vagy régiós kereteiken túlmutató piaci érdekeltségeket építsenek ki.
Magyarország esetében a zöld gazdaság területén számos kis- és középvállalkozás tevékenykedik, amelyek számára Kína további nyitása a környezetvédelem irányába nem elhanyagolható lehetőségeket teremthet.
A magyar-kínai kapcsolatok közelmúltban történt nagylendületű fejlődése új piacokat nyithat, s esélyt adhat, hogy a magyar vállalatok megjelenjenek zöld gazdaságban elért eredményeikkel Kínában, és korábban nem remélt piaci részesedéshez jussanak.
Kína a magyar vállalatok számára a környezetvédelmi megoldások terén is végtelen piacnak bizonyulhat.
A szerző a Neumann János Egyetem tanára.
