Ekkora gázáremelést hozna, ha az ukránok kárt tennének a Török Áramlatban

Sikertelen dróntámadás

Oroszország hétfőn közölte, hogy kilenc ukrán drónt lőtt le, amelyek megpróbálták megtámadni a  Török Áramlat gázvezeték infrastruktúrájának egy részét, amelyen keresztül orosz gáz áramlik Törökországba és Európába, és a támadást energetikai terrorcselekménynek nevezte

- írta 2025. január 13-án a Reuters, miután az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy egy kompresszorállomásra mértek csapást a dél-oroszországi Krasznodar régióban.

Az orosz légvédelem időben reagált, és minden drónt megsemmisített, így sem komolyabb anyagi kár, sem sérülés nem történt. A támadás azonban rávilágított a vezeték sebezhetőségére, valamint arra, hogy a regionális energiabiztonság szempontjából mekkora fontossággal bír az infrastruktúra.

A TurkStream földgázvezeték ellen január 11-én elkövetett támadási kísérletet követően Alparslan Bayraktar, Törökország energiaügyi és természeti erőforrásokért felelős minisztere megerősítette a támadás megtörténtét, azonban biztosította a közvéleményt, hogy az incidens nem zavarta meg a gázáramlást.

A török parlamentben újságírói kérdésekre válaszolva Bayraktar kijelentette: a támadás után nem volt fennakadás a gázáramlásban.

A vezeték továbbra is ugyanolyan kapacitással szállítja a gázt

- idézte a minisztert a Türkiye Today hírportál.

Ugyanakkor nem ez volt az első, és aligha ez volt az utolsó ukrán támadás, amely a létfontosságú energetikai infrastruktúrák ellen irányult.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az incidens után arról beszélt az orosz TASZSZ hírügynökségnek,  hogy a mostani dróntámadás “egy újabb láncszem a fogyasztókra nézve veszélyes akciók láncolatában, amelyek között robbanások, szabotázsakciók előkészítése, és többek között az Oroszország és Európa közötti Északi Áramlat gázvezeték szabotálása is szerepel.

Miért kulcsfontosságú számunkra, hogy működjön a Török Áramlat?

A Török Áramlat jelenleg az egyetlen működő vezeték, amelyen keresztül orosz gáz érkezik Európába. A Fekete-tenger alatt futó rendszer éves kapacitása 31,5 milliárd köbméter, amelyből Magyarországra már kisebb mennyiség jut el.

A török áramlat Fekete-tenger alatt futó szakasza. Az Északi Áramlat felrobbántásakor megtapasztalhattuk, hogy a tenger alatti vezetékek igen sebezhetőek lehetnek. A Török Áramlat esetében ezúttal az Oroszországban található szárazföldi szakaszt érte támadás, azonban a fenti térképen látható tengeri szakasz különösen veszélyeztetettnek tekinthető. - Kép forrása: Shutterstock

Megépítését annak idején hosszas tárgyalások előzték meg. Az Oroszország által szorgalmazott projekt végül csak 2016-ban kapott zöld utat, mivel az Európai Unió ellenezte a korábbi Déli Áramlat tervét.

A vezeték 2020 januárjában kezdte meg a működését, majd egy évvel később kapcsolódott a Balkáni Áramlathoz is, amelyen keresztül további európai országokat ér el a gáz. Ezáltal Törökország egyfajta energetikai csomóponttá vált Oroszország, a Közel-Kelet és Európa között.

A Török Áramlat különleges jelentőségét az adja, hogy az ukrajnai gáztranzit leállását követően ez lett a közép- és délkelet-európai gázellátás elsődleges forrása. A csőrendszer Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra szállítja a gázt. Szerbia és Magyarország jelenleg is ezen az útvonalon keresztül kap orosz gázt. Magyarország és Szlovákia között is van gázvezeték-kapcsolat

- mutatott rá a támadás után egy interjúban Gokhan Yardim, a BOTAS török állami energetikai vállalat korábbi vezérigazgatója.

Mint mondta, 2025-re a TurkStream maradt az egyetlen olyan vezetékútvonal, amely Törökországon keresztül szállít orosz földgázt Európába. A Fekete-tenger alatt futó két, egyenként 15,75 milliárd köbméter kapacitású vezeték közül az egyik Törökország belföldi igényeit szolgálja ki, míg a másik a Strandzha állomáson keresztül Bulgáriába irányuló tranzitra szolgál.

Magyarország korábban jelentős mértékben függött az ukrajnai gáztranzittól, azonban a Török Áramlat megépülésével ez a függés jelentősen csökkent. A szerb-magyar interkonnektor üzembe helyezése lehetővé tette, hogy hazánk ki tudja váltani az ukrajnai tranzitot, és csökkentse egy energiaválság kockázatát. Emellett az sem elhanyagolható, hogy Magyarország Szlovákia ellátásában is szerepet vállalhat, ami a régiós pozíciónkat erősíti.

Így ugranának meg a gázárak, ha leállna a vezeték

Csakhogy éppen kiemelt fontossága miatt a Török Áramlat infrastruktúrája vörös posztó Ukrajna szemében.

 A vezeték elleni újabb támadások valószínűsége meglehetősen nagy, mivel ma már ez az egyetlen Európába irányuló orosz gázvezeték.

- véli Oguzhan Akyener, a törökországi Energiastratégiák és Energiapolitika Kutatóközpont (TESPAM) elnöke, aki az EurAsia Daily portálnak úgy nyilatkozott,  valódi károkozás esetén az orosz állomás hónapokra üzemképtelenné válhat.

Előrejelzése szerint ebben az esetben (a török áramlat kiesése esetén - a szerk.) az Európai Unióban az ukrajnai gáztranzit megszüntetése miatti 20 százalékos gázár emelkedést további 25 százalékos áremelkedés követheti.

Ha rövid távon nem sikerül megoldást találni erre a helyzetre, akkor a szezonális viszonyoktól függően 50-60 százalékos emelkedés is lehetséges

- mondta a szakértő.

A cikk kitér arra is, hogy a szankciók és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentéséről szóló nyilatkozatok ellenére a gázvezetékeken keresztül Európába irányuló orosz gázexport 2024-ben 13,4 százalékkal nőtt, és majdnem elérte a 33 milliárd köbmétert a Gázszállító Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatának adatai alapján. Ráadásul a Török Áramlaton keresztül történő szállítások máris többnek bizonyultak, mint az Ukrajnán keresztül történő tranzit - 16,7 milliárd köbméter (22,3 százalékos növekedés) a 16,1 milliárd köbméterrel szemben. A Gazprom 2025-ben 25 milliárd köbmétert tervez exportálni Törökországba és 15 milliárdot Európába a Török Áramlaton keresztül. Így az ukrajnai tranzit veszteségeit szinte teljesen elzárják.” - írja az EurAsia Daily

Új ellenséget szerezne Ukrajna a szabotázzsal

Összefoglalva a helyzetet, a Török Áramlat igen kitettnek tűnhet egy esetleges ukrán támadásnak, mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyen esetleges szabotázs következményeit. Az Északi Áramlat esetében Németország és az Európai Unió meglehetősen engedékeny volt, a Török Áramlat azonban egészen más külpolitikát folytató országokhoz kapcsolódik. Oroszországgal nehéz lenne Ukrajnának a mostaninál mélyebb szintre löknie a viszonyt a vezeték megrongálásával, azonban Törökország számára is fontos a Török Áramlat. Biztos energiaforrást és bevételt jelent a török államnak. Törökország eddig többnyire semleges volt a háborúban és bizonyos esetekben segítette is Ukrajnát. Nem nehéz azonban elképzelni, hogy Ankara mit szólna, ha Ukrajna ilyen szinten a tyúkszemére lépne. A török kormány vélhetően korántsem lenne olyan megértő, mint német kollégáik és számos módon tudnák ellehetetleníteni Kijevet, ha összetűzésre kerülne sor. Csak, hogy a legegyszerűbb példát vegyük, azon túl, hogy Törökország nagyon tekintélyes katonai erőt képvisel, rajta tartja az ujját a fekete-tengeri kereskedelem ütőerén a Boszporuszon. A szorosban elegendő egy blokád, ami romba dönti az ukrán tengeri exportot, kiváltképp a gabona exportot, ezzel óriási károkat okozva az ukrán gazdaságnak.

A fentieket figyelembe véve így reménykedni lehet, hogy Kijev is mérlegeli a lehetséges következményeket, mielőtt hasonló akciót hajtana végre a Török Áramlat ellen, mint tette azt az Északi Áramlat esetében.