EU-jelentés: A hidegháború óta most először kell valóban féltenünk az önfenntartásunkat

A jelentést, amelynek elkészítésére Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel az olasz szakértőt, hétfőn mutatták be Brüsszelben az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján.

Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta: új közös adósságinstrumentumokat kell kibocsátani, amelyeket olyan közös beruházási projektek finanszírozására kell felhasználni, amelyek növelik az EU gazdasági teljesítményét, versenyképességét és biztonságát. 

A hidegháború óta most először kell valóban féltenünk az önfenntartásunkat, és a kihívásokra adott egységes válasz soha nem volt még ilyen sürgető"

- mondta.

Draghi szerint a közös hitelek felvétele csak akkor lehetséges, ha "a politikai és intézményi feltételek teljesülnek". A másik megoldás véleménye szerint a magántőke hatékonyabb mobilizálása lenne az EU-ban, és előrelépést szorgalmazott az EU"tőkepiaci uniója" létrehozásának régóta húzódó folyamatában.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak sokkal összehangoltabb iparpolitikára, gyorsabb döntésekre és masszív beruházásokra van szüksége, ha gazdaságilag lépést akar tartani az Egyesült Államokkal és Kínával. 

Európa a világ legnyitottabb gazdasága, így amikor a partnereink nem a szabályok szerint játszanak, akkor még inkább sebezhetőbb, mint mások

- mutatott rá.

Draghi szerint továbbá az EU-nak évente 750-800 milliárd euró további beruházásokra van szüksége.

A jelentés taglalja, hogy az európai gazdaság növekedésének lassulása évek óta aggodalomra ad okot. 

A különböző mérőszámokat alapján a GDP tekintetében nagy szakadék tátong az EU és az Egyesült Államok között, amit elsősorban a termelékenység növekedésének erőteljesebb lassulása okoz Európában

- olvasható a jelentésben. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós vállalatoknak egyszerre kell szembenézniük a külföldről érkező nagyobb versennyel és a tengerentúli piacokhoz való nehezebb hozzáféréssel.

A jelentés szerint az uniós országok már reagáltak az új kihívásokra, azonban hatékonyságukat korlátozza a koordináció hiánya. "

Az egyes országok eltérő támogatási szintjei megzavarták az egységes piacot, a széttagoltság korlátozta a globális szintű versenyhez szükséges méreteket, az EU döntéshozatali folyamata pedig bonyolult és lassú volt. Az EU-nak hatékony szakpolitikai koordinációt kell biztosítania a közös célok eléréséhez, és a meglévő irányítási eljárásokat olyan módon kell felhasználni, hogy azok a tagállamok, amelyek gyorsabban akarnak lépni, ezt megtehessék

- olvasható az elemzésben.

A jelentés azt is javasolja, hogy a tagállamok minősített többségi szavazását terjesszék ki több területre, és végső megoldásként a hasonlóan gondolkodó tagországok számára engedélyezzék, hogy egyes projektek esetében egyedül döntsenek.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: Európa versenyképessége jövőjének az EU cselekvésének középpontjában kell állnia.

A hosszú távú versenyképesség biztosításának egyetlen módja, ha a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta, versenyképes és körforgásos gazdaság felé fordul Európa, továbbá a versenyképesség érdekében tett erőfeszítéseknek együtt kell járniuk az európaiak jólétének növelésével - hangoztatta.

Kiemelte, hogy támogatni kell az európai ipart, hogy az innováció révén szén-dioxid-mentessé váljon, ami később előnyére válik majd a globális versenyben. Csökkenteni kell az energiaárakat; mozgósítani kell az állami és magánberuházásokat; javítani kell az üzleti környezetet és csökkenteni kell a felesleges bürokráciát - tette hozzá.

Hangsúlyozta emellett, hogy fokozni kell a készségekbe történő beruházásokat, hogy minél több olyan ember kerüljön be a munkaerőpiacra, aki rendelkezik a tiszta és digitális átálláshoz szükséges készségekkel.