Miért olyan fontos Csád számunkra, hogy megéri katonákat odaküldeni?

Jó ideje az érdeklődés középpontjában áll a Magyar Honvédség tervezett csádi missziója.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés 2023. október 25.-i ülésén, a Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitáján arról beszélt, hogy hármas céllal indítanák a missziót: így hozzájárulnak a migráció megfékezéséhez, támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint biztonságos hátteret adnak annak a komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomagnak, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz az országba. Mint kiderült, a misszió nemcsak Csádra korlátozódik, hanem lehetőség lesz a katonák bevetésére a szomszédos országokban is, például Nigerben, ahol polgárháború zajlik. Mindemellett nem először lépnek magyar katonák afrikai földre, Magyarország korábban is jelen volt a Száhel-övezetben különféle missziókkal.

Mégis okkal merül fel a kérdés, mire lehet elég a tervezett 200 fős kontingens, és milyen előnyökkel járhat hazánk számára a csádi katonai szerepvállalás? Összegyűjtöttünk mindent, amit a közép-afrikai országról, és a rejtélyes magyar misszióról érdemes tudni.

Csád egy hatalmas, ám viszonylag ritkán lakott ország. Területe mintegy 1 284 000 négyzetkilométer, a lakossága azonban csupán 15,5-18,5 millió fő. Észak-Afrika és Közép-Afrika határán fekszik. Az ország északi része még leginkább a Szaharához tartozik és trópusi sivatagi éghajlat jellemzi, Csád középső területein ezzel szemben szavannai éghajlattal találkozhatunk, míg a déli területei már az egyenlítői égövhöz tartoznak. Térkép forrása: Google Maps

A térségen belül viszonylag stabil állam

Csád történelme a szubszaharai Afrikában mélyen gyökerezik, és már az ókori birodalmak idején lakott terület volt. Az ősi Kanem-Bornu Birodalom a 9. században uralta a térséget, amely a mai Csád területének egy részét is magába foglalta. Ez az államalakulat kereskedelmi és vallási központként szolgált, előmozdítva a transz-szaharai kereskedelmet és az iszlám terjedését.

A 19. század végén Csád a francia gyarmati terjeszkedés célpontjává vált, és 1920-ban hivatalosan is Francia Nyugat-Afrika részévé vált. Csád 1960-ban nyerte el függetlenségét, de ezt követően több polgárháború és katonai puccs jellemezte az országban uralkodó politikai helyzetet. Az 1970-es években a belső etnikai és vallási feszültségek miatt egyre erőszakosabb belső konfliktusok alakultak ki, amelyeket tovább súlyosbított a Szahara térségének destabilizálódása. Az 1980-as évektől több polgárháború és külső beavatkozás történt, beleértve Líbia szerepvállalását is.

A közelmúltban Csád a régió egyik stabilabb államává vált, ez a stabilitás azonban eléggé viszonylagos, hiszen továbbra is találkozhatunk az országban fegyveres lázadó csoportokkal és politikai kihívásokból sincs hiány. Az ország korábbi elnökét, a több mint 30 évig regnáló Idriss Déby-t egy lázadó csoport megölte 2021-ben, ami ismét belpolitikai instabilitást eredményezett​. Ekkor vette át a hatalmat fia, Mahamat Idriss Déby Itno. (Az ifjabb csádi vezetőt nemrég Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelita kolostorban.)

A csádi kormányzat hagyományosan fontos szövetségese a nyugati országoknak a terrorizmus elleni harcban, különösen a Száhel-övezet stabilizációjára irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, jelenleg is állomásozik ott egy kisebb francia kontingens.

Az ország gazdaságilag erősen függ az olajexporttól, de a lakosság jelentős része továbbra is mélyszegénységben él, és a humanitárius helyzet különösen súlyos a belső menekültek és a szomszédos országok konfliktusai elől Csádba menekülők miatt. Az országban élelmiszerbiztonsági válság is fenyeget, részben a klímaváltozás következtében.

Elhagyatott falu Csádban, az ország Száhel-övezethez, vagy más néven Száhil övhöz tartozó részén - Kép forrása: Shutterstock

Mi vár itt a magyar katonákra?

A magyar katonai kontingens számos kihívással nézhet szembe Csádban. A Szahara forró sivatagi klímája, valamint a Száhel-övezet változó időjárási viszonyai rendkívüli fizikai megterhelést jelenthetnek. Bár Csád viszonylag stabil, a lázadó csoportok jelenléte és a szomszédos országokban (pl. Niger) folyó harcok miatt aligha lesz kihívásoktól mentes a küldetés. Az ország infrastruktúrája fejletlen, különösen a távoli régiókban. A katonák ellátása, a szállítmányozás és a kommunikáció kihívások elé állíthatja a kontingenst. A régióban gyakoriak a trópusi betegségek, mint a malária és más fertőző betegségek, ami különleges egészségügyi előkészületeket igényel. Csád különböző etnikai és vallási csoportjai sajátos kulturális szokásokat követnek, így a helyi lakossággal való együttműködés és kommunikáció is nehézségeket okozhat.

Az esős évszakban Csád egyes területei is zöldbe borulnak - Kép forrása: Shutterstock

Jó terep lehet a magyar cégeknek

Korábban Csád és Magyarország kétoldalú kapcsolatai viszonylag korlátozottak voltak, és a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolat csak az elmúlt években kezdett bővülni. Magyarország az Afrika-stratégiája részeként növeli jelenlétét az afrikai országokban, és Csád is része ennek a hosszú távú politikának. A magyar soft power eszköztár koronaékszere, a Hungary Helps program lehetőséget biztosít arra, hogy a hazai cégek részt vegyenek Csád fejlesztésében. A magyar kormány különböző diplomáciai és gazdasági kezdeményezései Afrikában a kölcsönös előnyök kihasználását célozzák, így valószínű, hogy ebben az esetben is ez állhat a háttérben.

A csádi misszió és a hozzá kapcsolódó gazdasági lehetőségek ugyanis jól illeszkednek a magyar kormány exportstratégiájába, azon belül is a déli nyitás stratégiájába, amelynek egyik fő célja, hogy új, fejlődő piacokat nyisson meg a magyar vállalatok számára, különösen olyan országokban, ahol jelentős növekedési potenciál van, és ahol a versenytársak jelenléte alacsonyabb.

Az elmúlt években Magyarország stratégiai kapcsolatokat keresett Afrikában, mint az egyik leggyorsabban fejlődő kontinensen. Az Afrika-stratégia részeként az a cél, hogy növeljék a magyar cégek afrikai exportját és beruházásait, valamint elősegítsék a helyi gazdaságok fejlesztését magyar technológiák és tudás segítségével. Csád, mint az egyik stabil állam a Száhel-régióban, különösen fontos szerepet játszhat ebben, hiszen infrastrukturális fejlesztésekre és agrárfejlesztésekre van szüksége, ami lehetőségeket teremt a magyar cégek számára. A Nemzeti Exportstratégia világosan meghatározza, hogy a kormány támogatni kívánja a technológiai és innovatív termékek exportját, különös tekintettel a vízgazdálkodásra, agráriumra és fenntartható energetikára. Csádban és a Száhel-övezetben mindhárom szektor kulcsfontosságú a helyi gazdaságok fejlesztésében, így a magyar cégek, amelyek ebben a stratégiában kulcsszereplők, jelentős exportlehetőségekhez juthatnak.

Csak néhány példa: az afrikai ország jelentős mértékben függ az esős évszakoktól, és a vízgazdálkodás nagy kihívást jelent az aszályos időszakokban. A magyar cégek számára lehetőség kínálkozik olyan öntözési technológiák és rendszerek telepítésére, amelyek segíthetik a víz hatékonyabb felhasználását a mezőgazdasági termelésben. Ez magában foglalhatja csepegtető és mikroöntözési rendszerek telepítését, amelyek víztakarékos megoldásokat nyújtanak a sivatagos és félsivatagos területeken, vagy vízgyűjtő rendszerek építését, amelyek az esővíz tárolását teszik lehetővé, ami különösen fontos a szezonális esőzések és hosszú szárazságok miatt. De más területek is kínálkoznak, a Száhel-régió országai, így Csád is, nagyban függnek az élelmiszerimporttól. A mezőgazdaság fejlesztése kulcsfontosságú a helyi élelmiszerellátás növelése érdekében. 

A termőterületek talaja sok helyen kimerült, így a magyar szakértők talajjavítási technológiákat és fenntartható mezőgazdasági módszereket vezethetnek be. Emellett fontos szerepet játszhatnak a helyi gazdálkodók képzésében, amely hosszú távon segítené a fenntartható mezőgazdasági fejlődést.

Ezek a fejlesztések tehát, bármilyen szépen hangzik,  nemcsak a helyi gazdaságot segítenék, hanem hosszú távú üzleti lehetőségeket teremthetnek a magyar cégek számára a Száhel-övezetben, miközben erősítik Magyarország nemzetközi pozícióját is.

Címlapi és borítókép: Virágzó és zöld oázis Csádban (Kép forrása: Shutterstock)