Millió feltételt kell teljesíteni, és lezárni a háborút, hogy Ukrajna bármikor is uniós tag lehessen

Elkezdődtek az Európai Unió és Ukrajna között a csatlakozási tárgyalások, valamint az ehhez kapcsolódó egyes klaszterek megnyitása 2026 júniusában. A 2021 óta alkalmazott új csatlakozási tárgyalási modell révén az uniós vívmányokhoz való igazodás folyamata minden tagjelölt ország számára azonos - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzésében.

A klaszteres rendszert megelőzően 35 különálló tárgyalási fejezet volt érvényben, ezeket sorolták később 6 klaszterbe:

1. Alapvető értékek – ez a legfontosabb klaszter. Ide tartozik az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a közbeszerzések átláthatósága, a pénzügyi ellenőrzés, a közigazgatási reformok, továbbá a gazdasági kritériumok. A klaszter sajátossága, hogy minden esetben ezt nyitják meg elsőként, ezt zárják le utoljára, továbbá az egész csatlakozási folyamatot befolyásolja. Amennyiben az EU úgy ítéli meg, hogy ezen a területen nincs előrelépés, akkor más klaszterek tárgyalási fázisai is lelassulhatnak.
2. Belső piac – ide tartozik az áruk és a munkavállalók szabad mozgása, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, a versenyjog, a fogyasztóvédelem, továbbá a szellemi tulajdon. A klaszter célja, hogy a tagjelölt ország gazdasága ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, mint az EU belső piaca.
3. Versenyképesség és inkluzív növekedés – ebben a fázisban tárgyalnak az adózási, oktatási, kutatás-fejlesztési kérdésekről, a digitális gazdaságról, az iparpolitikáról, a szociálpolitikáról és a vállalkozások fejlesztéséről is. A cél ebben az esetben a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése.
4. Zöldmenetrend és fenntartható kapcsolatok – a négyes klaszterben a környezetvédelmi, a klímavédelmi, az energetikai, a közlekedési és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos kérdésekről tárgyalnak. Ez a klaszter tekinthető a legköltségesebbeknek a hat csoportból, mivel gyakran jelentős beruházásokat igényel a megfeleltetése.
5. Erőforrások, mezőgazdaság, kohézió – ebben a klaszterben a cél, hogy a csatlakozásra váró ország képes legyen megfelelően felhasználni az EU támogatásait. Ide sorolhatók a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszerbiztonság, a halászat, a regionális politika és az uniós alapok kezelése.
6. Külkapcsolatok – az utolsó, hatodik klaszter tartalmazza az összes olyan tárgyalási területet, amely a külkapcsolatokat érintheti. A külpolitikával, biztonságpolitikával, kereskedelempolitikával és vámunióval kapcsolatos tárgyalások célja, hogy a tagjelölt ország minél inkább az EU-hoz igazítsa kül- és biztonságpolitikáját.

Az egyes tagjelölt országok eltérő haladást tudtak elérni az elmúlt években, így más-más a megnyitott klaszterek száma és a lezárt területek mennyisége is.

A nyugat-balkáni országok esetében a legtöbbször megjelölt hiányosság a korrupció és a szervezett bűnözés elleni szigorúbb fellépés, továbbá a jogállamisági kritériumokban fellelhető elmaradás.

Ukrajna esetében eddig két klasztert nyitottak meg, az egyik az alapvető érdekeket tárgyaló, a másik pedig a külkapcsolati területet érintő tárgyalási csoport.

A klaszterek megnyitását megelőzően Ukrajna elkezdte a jogharmonizációs és intézményi reformokat, így bizonyos területeken már látható előrelépés.

• Az első klaszter megfelelésének részeként már korábban létrehozták és megerősítették a korrupcióellenes intézményeket, az állami szolgáltatások jelentős részénél digitalizációs megoldások váltották ki a korábbi módszereket, elkezdődtek az igazságügyi reformok, új vagyonnyilatkozási rendszer került bevezetésre, valamint javítottak a közbeszerzési rendszereken is.
• A belső piac esetében Ukrajna már az EU-val kötött társulási megállapodás révén is jelentős mértékben közelítette jogszabályait az uniós normákhoz. Az elmúlt években előrelépés történt a vámügyek, a termékszabványok, a fogyasztóvédelem, a versenyjog, a pénzügyi szolgáltatások és a közbeszerzések területén.
• A versenyképesség és a zöldmenetrend területeken a háború miatt csak lassabban és nehezebben tudnak a szükséges reformok megvalósulni.
• A külkapcsolatokat érintő tárgyalások esetén már az elmúlt években is tapasztalható volt, hogy Ukrajna teljes mértékben igyekszik az EU közös külpolitikájával azonos modellt követni
• A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területe a leginkább összetett klaszternek tekinthető Ukrajna esetében. Tekintettel arra, hogy az ország Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, hatalmas termőterülettel rendelkezik és jelentős gabonaexportőr, ezért a reformok végrehajtása várhatóan lassabb lesz itt, mint a többi klaszter esetében. 

Ukrajna esetében a legnagyobb kihívás a klaszterek megnyitásával kapcsolatosan a háború, hiszen ez minden reformterületre hatással van.

Ukrajna politikai támogatottsága az EU-ban erős, és a Bizottság többször hangsúlyozta, hogy az ország a háborús körülmények ellenére is figyelemre méltó reformokat hajt végre.

Ugyanakkor a csatlakozás ütemét nemcsak a reformok befolyásolják, hanem az is, hogy minden klaszter megnyitásához és lezárásához az uniós tagállamok egyhangú döntése szükséges.