Nem is annyira új Moszkva legújabb rakétája, mégis komoly veszélyt hordoz

Az ősz végéhez közeledve egy hat robbanófejet hordozó orosz rakéta csapódott be az ukrajnai Dnyipro városában. Az ukrán orosz háború során sajnos már korántsem hatna az újdonság erejével egy rakétatámadás, ráadásul magas rangú ukrán tisztviselők szerint a csapás csak korlátozott károkat okozott, a november 21-én kilőtt rakéta mégis világszerte a figyelem kereszttüzébe került. Ennek oka, hogy Moszkva nem egy szokványos rakétát lőtt ki az ukrán nagyvárosra, hanem egy új konstrukciót, amelynek ez volt az első harci alkalmazása, ezzel pedig a nyugati katonai szakértők figyelmét is azonnal kivívta magának. Vlagyimir Putyin orosz elnök a támadást követően nem sokkal sajtótájékoztatót tartott. Ennek során úgy nyilatkozott, hogy ezt a rakétát jelenleg nem lehet elhárítani.

Dnyipro viszonylag közel található a harcok epicentrumának számító Donyecki és Luhanszki területekhez - Kép forrása: Shutterstock

Régi új rakéta

A Reuters nemzetközi hírügynökség azonban némileg Putyin szavaival ellentmondó információkhoz jutott az új orosz szuperfegyverről. Az Oroszország által múlt héten Ukrajnára kilőtt rakéta, amelyet Putyin újfajta kísérleti hiperszonikus fegyverként ismertetett, valójában egy régi technológia alkalmazása lehetett, amelyet hosszú évek óta használtak az interkontinentális ballisztikus rakétáknál (ICBM) – nyilatkozta hat katonai szakértő a Reutersnek.

A rakétacsapás után Putyin újdonságként hivatkozott arra, hogy az Oreshnik hiperszonikus fegyver volt, és ebből fakadóan lehetetlen lett volna elfogni. Jeffrey Lewis, a kaliforniai Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének James Martin Nonproliferációs Tanulmányok Központjának kelet-ázsiai nonproliferációs programjának igazgatója azonban megjegyezte, hogy minden ilyen hatótávolságú ballisztikus rakéta hiperszonikus, és hogy az olyan rakétaelhárító eszközöket, mint az izraeli Arrow 3 és az amerikai SM-3 Block 2A, épp arra tervezték, hogy megsemmisítsék őket.

Az oroszul Oresnyik, azaz mogyorófa néven ismert új, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétából (IRBM) előkerült roncsok szakértői vizsgálata kimutatta, hogyan dobott le a rakéta több hasznos terhet a célterületre, ami az ICBM-ekre jellemző.

A roncsokról készült képek vizsgálata után a szakértő azt nyilatkozta, hogy a két legnagyobb törmelékdarab egyike a robbanófej-busz része volt, amely a gyorsítórakéta tetején helyezkedik el, és végül az űrből dobja le a robbanófejeket a célpontokra.

Jeffrey Lewis magyarázata alapján gázhajtóművek teszik lehetővé, hogy a busz a légkör felett manőverezzen a pontos célzás érdekében.

Sikerült azonosítani a vezérlést, üzemanyagtartályokat és egyéb elektronikai berendezéseket tartalmazó roncsdarabot is.

A szakértő szerint végső soron az Ukrajnába csapódott orosz IRBM egyik technológiája sem újdonság, a maradványok mégis érdekes betekintést nyújthatnak a legújabb orosz rakétatervekbe.

Ez egy új képesség ugyan, de nem olyan jellegű, amely drámai változást jelent a hagyományos fegyverek fejlesztésének területén. ...Egy sor régi technológia, amelyeket új módon állítottak össze.

– vélekedett Jeffrey Lewis a Reuters beszámolója alapján.

A nemzetközi hírügynökség egyébként megkereste az orosz védelmi minisztériumot is, azonban utóbbi nem kommentálta az értesüléseiket.

Különös kockázatot hordoz

Érdekesség, hogy a rakéta, amely Putyin szerint egy ukrán katonai létesítményt talált el, a Reuters által megszólaltatott szakértők szerint egy RS-26-os nevű közepes hatótávolságú, nukleáris robbanófej hordozására alkalmas ballisztikus rakéta alapjaira épült fel, amelyet eddig még nem állítottak hadrendbe. de már ötször bizonyosan teszteltek.

Jeffrey Lewis szerint az új konstrukcióból valószínűleg eltávolították a RS-26 gyorsítórakétájának egyik fokozatát, csökkentve annak hatótávolságát. Megjegyezte azonban, hogy az Oreshnik hagyományos robbanófejekkel való használata drága mulatság volt, ahhoz képest, hogy nem lehetett vele túl nagy pusztítást véghez vinni.

Az ICBM-ek hagyományos robbanófejekkel való felszerelésének egyik fő problémája egyébként, hogy az ellenfelek könnyen tévesen azt hihetik, hogy nukleáris támadás alatt állnak - ez a tévedés pedig rossz esetében akár egy pusztító nukleáris armageddonhoz is vezethet.

Értesítették Washingtont

Egy amerikai tisztviselő, aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért, a Reutersnek elmondta, hogy Oroszország nem sokkal a november 21-i csapás előtt értesítette Washingtont. Egy másik tisztviselő szerint az USA tájékoztatta Kijevet és a szövetségeseket, hogy felkészüljenek egy ilyen fegyver esetleges alkalmazására.

Tim Wright, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint ez azt mutatja, hogy Oroszország tisztában van a fentebbi kockázattal, és csökkenteni akarta azt. Magas rangú ukrán tisztviselők a héten azt mondták a Reutersnek, hogy a Dnyipro elleni támadáshoz használt rakéta nem hordozott robbanóanyagot, és csak korlátozott károkat okozott.

A rakéta kilövése után az állami televízióban elhangzott beszédében Putyin azt mondta, hogy ez közvetlen válasz volt az ukrán erők által amerikai és brit rakétákkal Oroszország ellen intézett csapásokra. Figyelmeztetett, hogy a háború globális konfliktus felé eszkalálódhat, és Oroszország csapást mérhet az Ukrajnát támogató nyugati országok katonai létesítményeire.

A Kreml egy korábbi tanácsadója, Szergej Markov a Reutersnek azt mondta, hogy a fegyver használata szimbolikus volt, Putyin azt üzenete vele a nyugatnak: „Vissza!”.

Emelt pályán indították

Mindemellett a hordozórakéta hiába nem szállított éles robbanóanyagot, fémből, vagy valamely más anyagból készült ’’robbanófejnek’’ már a puszta visszatérési sebessége is elég volt ahhoz, hogy károkat okozzon. Az is kimutatható, hogy a robbanófejek meredek szögben érkeztek Dnyipróba, ami arra utal, hogy a rakétát „emelt” pályán indították, azaz szokatlanul nagy maximális magasságra lőtték ki, hogy csökkentsék a hatótávolságot.

Ezt alátámasztja, hogy Kapusztin Jar, ahonnan a rakétát kilőtték, csak mintegy 800 kilométerre van a becsapódási ponttól, viszont a jelentett 15 perces repülési idő körülbelül 1500 km-t tett volna meg egy normál pályán.

A pontossága nukleáris fegyverhez való

A rakétatámadásról készült videók alapján a fegyver pontosságára is lehet következtetni. Ez alapján az Oreshnik pontossága egy nukleáris fegyverhez teljesen megfelelő, de egy hagyományos fegyverhez nem.

Egy nukleáris rakéta körkörös hiba valószínűsége jellemzően 50-200 méter, ami azt jelenti, hogy a célpontra irányított lövedékek fele a célponttól ennyi távolságon belül landol.

A támadásról készült videókon úgy tűnt, hogy az egyes robbanófejek kisebb tölteteket dobnak le, amelyek aztán a földbe csapódtak. Amennyiben pedig a rakéta ilyen szubmuníciót használt, a pontosság kevésbé jelentett problémát, mert széles területen oszlanak szét a robbanófejek, ez pedig nagy létesítmények támadásához teszi hasznossá.

A szakértői vélemények alapján azonban összességében a magas költségek miatt az ilyen típusú ballisztikus rakéták Ukrajna elleni alkalmazása inkább a pszichológiai, mint a szoros értelemben vett katonai stratégia része lehet.