Nyílt lázadás - papíron az ukránok többsége a végsőkig harcolna, de mit mutat a valóság?

Cserkaszi (Közép-Ukrajna, a Dnyeper partvidéke) 2025. május 26. - utcai igazoltatást tartanak a Területi Katonai Sorozóhivatal munkatársai, de a feldühödött emberek rájuk támadnak, végül kénytelenek elhagyni a helyszínt. 

A rendőrség ugyan pár órán belül azonosította az elkövetőket, három férfit – 48, 38 és 49 éves – és egy 45 éves nőt, őket őrizetbe is vették garázdaság miatt, de az eset jól mutatja, hogy a sorozási igazoltatások egyre nagyobb feszültséget szítanak.Ukrajnában ugyanis a toborzótisztek rendszeres utcai ellenőrzései nyomán egyre gyakoribbak az összetűzések.

Ezt jól mutatja egy másik eset, amely a Poltavai területen (Északkelet-Ukrajna) található Kremencsukban történt nem rég. A kg.ua hírportál tudósítása alapján egy héttagú csoport szervezetten rátámadt egy két toborzótisztből álló járőrpárra. Paprikaspray-t és gázpisztolyt is bevetettek a támadók, és megrongálták a sorkatonai nyilvántartó központ autóját. A hatóságok másnapra két gyanúsítottat elfogtak, ellenük eljárás indult. (Azt, hogy nem elszigetelt esetről van szó, jól mutatja, hogy már márciusban is történt hasonló: 2025. március 19-én szintén Kremencsukban egy 48 éves férfi éles lőfegyverrel megsebesített egy sorozótisztet egy incidens során.

Egyre durvább lesz a sorozás

A hírek a sorozást végző személyek elleni folyamatos atrocitásokról adnak tanúbizonyságot.

Novij Rozdilban (Lvivi terület - Nyugat-Ukrajna), nyolc fiatal férfi támadt rá a helyi sorozóiroda egyik munkatársára, Neszter Didik veteránra szolgálatteljesítés közben -írja a kontenmedia.com.ua. A katona az Armyinform információi szerint bordatörésekkel került kórházba. A rendőrség azonosította a négy elkövető személyét; ellenük csoportos garázdaság miatt indult eljárás, amely akár öt év börtönnel is sújtható.

A Harkivi területen (Kelet-Ukrajna) egy toborzó tiszt súlyosan megsebesült egy rejtett robbanószerkezet miatt, amely az autója mellett lépett működésbe. A merénylet következtében a katona egyik kézfejét amputálni kellett. A hatóságok terrorcselekményként kezelik az ügyet, mivel felmerült, hogy ismeretlenek célzottan a sorozóhivatal munkatársát vették célba.

A legbizarrabb eset kétségkívül Ivano-Frankivszkban történt április elején, amikor egy közúti ellenőrzés során egy katonaköteles férfi megtagadta, hogy igazolja magát a sorozóiroda járőreinek, és dulakodásba kezdett. A férfi megharapta az egyik katona lábát, majd megpróbált elmenekülni a helyszínről - írta meg egy helyi hírportál hozzátéve, az érintett katona ráadásul korábban harctéri sérülést szenvedett ugyanazon a lábán. A rendőrök utolérték az elkövetőt, akiről kiderült, hogy Herszon megyéből érkezett és nem jelentkezett be sorozásra. A pórul járt férfit előállították a sorozóközpontban, ahol azonnal megkezdték az egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, majd - bár erről már nem írtak a lapok, de vélhetően ott kötött ki, ahol a legkevésbé sem szeretett volna: a harctéren.

A hivatalos felmérések szerint aggodalomra semmi ok

Noha a sorozást övező incidensek szemlátomást szaporodnak, a hivatalos felmérések még egészen mást mutatnak. Az ukrán lakosság döntő többsége kitart amellett, hogy a háborút folytatni kell a győzelemig. Egy 2025. március elején végzett Razumkov-felmérés szerint az ukránok 74%-a hisz abban, hogy országuk megnyeri a háborút, bár ez az arány csökkenő tendenciát mutat (2024 szeptemberében még 83% volt). A győzelem fogalmát a megkérdezettek különböző módon értelmezik, de közel egyharmaduk a teljes területi integritás visszaállítását tartaná igazi győzelemnek - írja a Kárpátinfó.net.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) rendszeres mérései szerint 2022-ben stabilan 70 százalék felett volt azok aránya, akik „ameddig csak kell” hajlandóak voltak kitartani, de még 2024 decemberében is 57 százalékon állt ez a mutató,  vagyis még mindig többségben vannak azok, akik akár hosszú távon is vállalják a háború folytatását, dacára annak, hogy a feltétlen eltökéltség fokozatosan gyengül, és egyre többen válnak bizonytalanná ebben a kérdésben.

Ugyanakkor, legalább is a hivatalos felmérések szerint az ukrán közvélemény csak kis hányada fogadna el jelentős engedményeket a béke kedvéért. A Razumkov-intézet 2025. márciusi országos felmérése kimutatta, hogy mindössze 8 százalék lenne hajlandó akár kivonni az ukrán csapatokat az összes megszállt területről (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye teljes egészéről) a béke érdekében, míg 78 százalékuk határozottan elutasítja ezt a feltételt. Hasonlóképpen csupán 5-7 százalék engedné meg például, hogy Ukrajna lemondjon a NATO-csatlakozásról vagy hogy a Nyugat feloldja az Oroszország elleni szankciókat a békéért – ezekkel a lépésekkel szemben is a válaszadók több mint háromnegyede foglalt el elutasító álláspontot.

A legnagyobb kérdés így az, hogy mennyire lehet bízni a felmérések megbízhatóságában, illetve milyen a megítélése a társadalomban a toborzótisztek elleni erőszaknak. Ami bizonyosan látszik, hogy tetten érhető egyfajta feszültség a sorozás kapcsán és az ukrán fegyveres erők utánpótlása szempontjából sok múlhat azon, hogy ezek az incidensek tovább szaporodnak-e.