Rekordszámban osztottak ki állampolgárságot tavaly Németországban és Spanyolországban

Rekordszámban osztottak ki állampolgárságot 2025-ben Németországban és Spanyolországban. Franciaországban csökkentek ugyan a számok, de összeurópai szinten így is jelentős a növekedés.

Egy friss összesítés szerint 2025-ben 309 852 ember kapott német állampolgárságot, szemben az előző évi 291 955 honosítással. A valós szám azonban ennél magasabb, mivel az adatok Németország 16 szövetségi tartományából 14-re vonatkoznak- írja a Migrációkutató Intézet. A 2025-ös honosítások részletes állampolgársági bontása egyelőre nem ismert. A legutóbbi teljes, 2024-es adatok szerint a német állampolgárságot szerzők legnagyobb csoportját a szíriaiak alkották, őket a török,iraki, orosz és afgán állampolgárok követték.

A kérelmezők számának növekedése azzal is magyarázható, hogy a német kormány 2024 júniusától általánosan lehetővé tette a többes állampolgárságot, ami

korábban csak meghatározott kivételekkel volt megengedett. Ugyanebben az évben a korábbi nyolc évről öt évre csökkentették az állampolgárság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt.

Több német önkormányzat arról számolt be, hogy a honosítások száma idén csökkeni kezdett, azonban egyes helyhatóságok már készülnek a jövő évi növekedésre, mivel a 2022-ben Németországba menekült ukránok közül sokan 2027-ben érik el az állampolgárság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt. Helyzetük konszolidációját segítette, hogy a hagyományos menedékkérőkkel szemben az ukránok a rájuk szabott jogszabályok értelmében azonnal munkát vállalhattak, valamint teljes körű tartózkodási jogállást kaptak.

Rekordok dőltek Spanyolországban is 

Tavaly 299 732 ember kapott állampolgárságot Spanyolországban, ami a legmagasabb éves adat azóta, hogy 2013-ban megkezdődött a hivatalos nyilvántartás. A növekedés egybeesik azzal, hogy Pedro Sánchez szocialista kormánya bevándorlási reformokat vezetett be, ezek mellett új intézkedésekkel igyekszik rendezni az okmányokkal nem rendelkező migránsok helyzetét. Az év elején bejelentették, hogy mintegy 500 ezer okmányok nélküli migráns helyzetét fogják rendezni tartózkodási és munkavállalási engedélyek kiadásával, ettől remélve a népesség elöregedéséből és a csökkenő születésszámból fakadó munkaerőhiány kezelését.
Az új spanyol állampolgárok közül a legtöbben Marokkóból, Kolumbiából, Venezuelából és Hondurasból származnak. A tíz legnépesebb honosított csoportból kilenc latin-amerikai volt, ami azzal magyarázható, hogy a volt spanyol gyarmatok több országának állampolgárai kedvezményes feltételekkel kérhetik a honosítást. A legtöbb latin-amerikai kérelmező már két év jogszerű spanyolországi tartózkodás után jogosulttá válhat az állampolgárságra,míg a legtöbb más országból érkezőknek általában tíz év tartózkodást kell igazolniuk.

Az új francia állampolgárok 60 százaléka afrikai

Franciaországban ellenben csökkentek a számok. Tavaly 62 235-en szereztek francia állampolgárságot rendeleti úton vagy nyilatkozattal – például házas-
ság révén vagy francia állampolgár felmenőn vagy testvéren keresztül –, ami 6,8 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. A francia Belügyminisztérium előzetes adatai szerint az új francia állampolgárok közel 60 százaléka Afrikából származott.

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak. A legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor-
szág következett. A legnagyobb korábbi állampolgársági csoportok EU-szinten a szíriaiak, marokkóiak és albánok voltak. 2025-re vonatkozóan még nem állnak
rendelkezésre összesített adatok.