Uniós képzettségi adatok - Magyarország nagyot lépett előre a fiatalok korcsoportjában
ElemzésekJelentős javulást ért el hazánk az elmúlt 10 évben a 15-29 éves korcsoportban: míg 2015-ben 15 százalék felett volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem dolgoztak és nem is tanultak, addig mára ez a mutató 10,6 százalékra javult – mutatják az Eurostat friss képzettségi adatai. A diplomások magas aránya továbbra is a tudásorientált gazdaságú országokra: Dániára, Svédországra, Finnországra és Ausztriára jellemző. Ebben a korcsoportban Magyarország a 19. helyen áll, vagyis 8 országot előz meg a rangsorban.
Az Eurostat friss jelentése szerint a 25-34 éves korcsoportban 2025-ben 45 százalék volt a felsőfokú végzettségűek aránya. A 20-25 évesek 86 százaléka rendelkezett valamilyen középszintű végzettséggel. Magyarországon továbbra is alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. Nézzük a részletesebb adatokat!
1. táblázat Alsó, közép- és felsőfokú végzettségűek aránya néhány EU-s országban a 25-64 éves korcsoportban, 2025, (%)
|
Ország |
Alsó |
Közép |
Felső |
|
fokú végzettségűek aránya a 25-64 éves korcsoportban (%) |
|||
|
Magyarország |
12,3 |
59,0 |
28,8 |
|
Csehország |
4,9 |
72,8 |
22,3 |
|
Lengyelország |
6,0 |
62,9 |
31,1 |
|
Szlovákia |
4,7 |
72,2 |
23,1 |
|
Ausztria |
15,3 |
52,8 |
31,9 |
|
Németország |
14,2 |
55,0 |
30,8 |
|
Dánia |
16,8 |
43,4 |
39,8 |
|
Svédország |
12,1 |
43,0 |
44,8 |
|
Finnország |
11,1 |
44,7 |
44,1 |
|
EU átlag |
22,3 |
46,8 |
30,8 |
Forrás: Eurostat 2026. 05. 08.
A táblázatban feltűnő, hogy a V4-eken belül, a 25-64 éves korcsoportban Magyarország kivételével, nagyon alacsony az alsófokú végzettségűek aránya.
Ez jó a gazdaságnak, hiszen a magasabb képzettségű munkavállalók nagyobb helyi hozzáadott érték előállítására képesek, feltéve, hogy vannak bőven képzettségüknek megfelelő munkahelyek.
Csehország és Szlovákia esetében érdekes, hogy a középfokú végzettségűek – közöttük vannak nyilvánvalóan a szakmai képzettséggel rendelkezők – aránya kiemelkedően magas. A magas felsőfokú végzettségi arány viszont a fejlettebb, tudásorientált gazdaságú országokra, Dániára, Svédországra, Finnországra és Ausztriára jellemző. Ebben a korcsoportban Magyarország a 19. helyen van, vagyis 8 országot előz meg.
Az elemzők ki szokták emelni a 25-34 éveseket, mint az úgynevezett „legjobb munkavállalói korcsoportot”.
Esetükben az adatokat ugyanazon végzettségi szintekre és országokra a 2. táblázatban látjuk.
2. táblázat. Alsó, közép és felsőfokú végzettségűek aránya néhány EU-s országban a 25-34 éves korcsoportban.
|
Ország |
Alsó |
Közép |
Felső |
|
fokú végzettségűek aránya a 25-34 éves korcsoportban (%) |
|||
|
Magyarország |
12,4 |
54,9 |
32,6 |
|
Csehország |
7,0 |
57,0 |
36,0 |
|
Lengyelország |
4,8 |
50,0 |
45,2 |
|
Szlovákia |
7,0 |
50,3 |
42,8 |
|
Ausztria |
10,6 |
45,7 |
43,7 |
|
Németország |
14,1 |
45,0 |
40,9 |
|
Dánia |
15,1 |
32,4 |
52,5 |
|
Svédország |
9,8 |
36,6 |
53,6 |
|
Finnország |
11,3 |
50,5 |
38,2 |
|
EU átlag |
13,4 |
41,7 |
44,8 |
Forrás: Eurostat 2026. 05. 08.
Érdekesek a 2. táblázat adatai is: azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztályban a vizsgált országok többsége esetén kisebb az alacsony képzettségűek és jelentősen magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya.
Ez az eltérés például jelentős Lengyelország esetén: 31,1 százalék helyett 45,2 százalék volt a fiataloknál a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez 14,1 százalékos plusz különbség a két táblázat adatai között. Magyarország esetén egy tizedszázalékkal emelkedik az alsó, és csak 3,8 százalékkal javul a felsőfokú végzettségűek aránya. A 32,6 százalékos magyar adat a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
Az EU-s átlag is a felsőfokú végzettségűek arányának jelentős, 14 százalékos többletét jelzi ebben a korcsoportban.
A képzettségi szint emelkedéséhez oktatási beruházásokra van szükség. Az alacsony képzettségűek magas aránya gátolja a korszerű technológiák alkalmazását és lassítja a digitalizáció vállalati terjedését. Továbbá nehezíti a termelékenység javítását.
Egy ország képzettségi szintjének általános emelése - beleértve valamennyi korcsoport tudásának és képességeinek bővítését, valamint a falu-város közötti szakadék szűkítését, a helyi hozzáadott érték növelés és a gyors változások közepette - a kritikus fontosságú ellenállóképesség kulcsfeltétele.
Hasonlóan fontos, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak. Ezzel kapcsolatban Magyarországon javulást látunk.
Az Eurostat április 16-i adatai szerint a 15-29 éves korcsoportban 10,6 százalék azok aránya, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak. Ez enyhén jobb, mint az EU-s átlag. (11,0 százalék). Ami azonban az igazi eredmény, az a 2015-höz viszonyított jelentős javulás. Akkor ez az arány még 15,1 százalékos volt, vagyis ebből 2025-re 4,5 százalékot sikerült ledolgozni. A 2025. évi adattal az EU-s rangsorban a 15. helyen állunk.
